Fezejet

 1 2 |      udvarolni. Eltávozásakor csendesen kezet szorított a szomszédjával,
 2 6 |    akkor beszéljünk valamiről csendesen, Péter: – tudod? Csendesen.~
 3 6 |    csendesen, Péter: – tudod? Csendesen.~A bankár, inasának a vállára
 4 6 |     abban mérgek is vannak.~– Csendesen!~– Hiszen senki sincs a
 5 7 | nyílik egy belső ajtó, nagyon csendesen; valaki halkan beszél. –
 6 7 |    hogy az előszoba ajtajában csendesen elfordul a kulcs. Valaki
 7 7 |   választás.~Bertalan ezalatt csendesen felállt, s karjait összefonva
 8 7 |        Üljön le, és hallgassa csendesen, amit mondok.~A leány dacosan
 9 9 |      zeng-bong a ház.~Lándory csendesen mosolygott hozzá.~Godiva
10 9 |      Akkor aztán maga szépen, csendesen megszabadítá a kutyát a
11 10|      hogy csak nyugodjék szép csendesen; ő maga átmegy szivarozni
12 10|  többet. Egymás után húzta ki csendesen a tőröket neje szívéből.
13 10|      betakargassák.~– Aludjál csendesen.~Még egy dolog jutott eszébe.~–
14 11|   rákapaszkodó emberekkel még csendesen elfordult maga körül, s
15 14|   lefeküdt fél tizenegykor, s csendesen elszunnyadott a „Kék mesék”
16 18|      vállát felvonta, s aztán csendesen ingatta a fejét; mintha
17 18|          zaklatódék Alfréd.~– Csendesen – csitítá Scilla. – Még
18 18|       nyertes! – Én fölkeltem csendesen, a puskámat felvéve, indultam
19 18|       rabló puskáját, s aztán csendesen ügettem vissza a csárda
20 21|   kimondtak. „Jó éjt! Aludjék csendesen. Megfordult a betegsége.”~
21 27|    hozzá!~Médea eszerint igen csendesen élhette napjait Dorogmándon.