Fezejet
1 2 | hamis vallomásra bírni; úgyhogy utoljára ártatlan nyulat
2 3 | tromfból visszavallott; úgyhogy ha az egyik tizenhat rablást,
3 4 | ötleteit szabadjára ereszté. Úgyhogy veszedelmes volt őt a színházba
4 4 | felajánlotta a tisztító esküt. – Úgyhogy elvégre a bíró kénytelen
5 5 | kiejtése Trencsén vármegyei, úgyhogy a legkedélyesebb tótmagyar
6 9 | gyermeteg arcú teremtés; úgyhogy Lándory nem nénjének, hanem
7 14| azok tökéletesen beforrtak, úgyhogy most annak eleven hamis
8 14| egymást teljesen fedezik. Úgyhogy a jámbor báró még rosszabbul
9 16| olajnyomattal, csaknem hajba kaptak, úgyhogy utoljára a souspréfet-nek
10 16| közölte azt a grófnővel. Úgyhogy a grófnő egész felkészülten
11 16| asztalfőnél maga mellett, úgyhogy Alfréd most már a grófnő
12 17| rendszer és kiszámítás nélkül; úgyhogy néhol két folyosón keresztülvonul
13 17| szaporodva minden utca szegletén; úgyhogy a Messagerie táján már nem
14 18| csiklandozta a tenyeremet, úgyhogy én majd a bőrömből ugrottam
15 18| el őket, eléjük sietve, úgyhogy nem ronthattak be a budoárjába,
16 18| egyszerre buta kifejezést vett, úgyhogy az egész társaság kénytelen
17 18| ezzel a hóbortjával Lyonel. Úgyhogy a másnapi „run”-on nem is
18 18| külön háztartás berendezve, úgyhogy a férj lakásából semmi lárma
19 20| annak az agyát törte ketté; úgyhogy Lyonel kezében nem maradt
|