Fezejet

 1 3 | lesüllyeszté nagy, sötét pilláit félig a szemeire, akkor azok olyan
 2 7 |          életbe vezette át, csak félig bűn, a másik fele erény.
 3 7 |   lehajtotta a fejét, s amellett félig zárt szempillái alól olyan
 4 8 |         gondja az volt, hogy egy félig kész női aktképet, mely
 5 13|       Lándoryhoz, s a tenyerével félig eltakarva a száját, sugdosott
 6 15|     tehát már most itt állt: egy félig meglőtt oroszlánnak az emlékével,
 7 15|    oroszlánnak az emlékével, egy félig füstbe ment reménnyel s
 8 15|      füstbe ment reménnyel s egy félig elvesztett birtokkal a markában.~
 9 17|          hosszú, sűrű szempillái félig lezárultak szemeire, s ajkai
10 18|          arca megnyúlt, az ajkai félig szétnyíltak; a lélegzete
11 18|     mosollyal csúsztatá vissza a félig felkapott öltönyét, s bizalmaskodva
12 18|     veres perzsa longshawlt, azt félig maga elé rántotta.~– De
13 18|            Milyen az?~– Négy lat félig nyers hús és egy darab pirított
14 18|      vagy, se nekem vagy.” Azzal félig kiittam a második palackot.
15 18|        néha-néha emelkedtek fel, félig, a lopva leső szemcsillagok
16 18|           valami félisten: addig félig imádott, félig megvetett;
17 18|   félisten: addig félig imádott, félig megvetett; de most, midőn
18 18|      megszabadította. – És aztán félig súgva dörmögé: – Eggyel
19 21|      azután szólt oda az urának, félig hallható súgással.~– Megint