Fezejet

 1 4 |            Azon gondolkozom éppen – felelt az alacsony termetű. Hogy
 2 4 |           intézni hozzá?~Sokáig nem felelt; akadtak jámbor, jószívű
 3 5 | jegyzőkönyvbe, mint adatot.~– S mit felelt rá a tolvaj?~– Nagyot nevetett
 4 6 |             föl a bankár.~Péter nem felelt semmit. Fölkelt a térdéről,
 5 7 |             leány hideg nyugalommal felelt.~– Ne féltsen ön semmi meggondolatlan
 6 8 |           az adressét kéri tőlem.~– Felelt ön nekik?~– Igen. A következő
 7 10|          szokott mélabús mosolyával felelt. Bertalannak rosszul sikerült
 8 10|         harmadik.~„Igen. Magában” – felelt az előbbi.~„Akkor csak inkább
 9 10|             inkább a világ őtőle? – felelt rá egy ráspolyéles hang.~–
10 11|              még lehetséges volna – felelt rá Bertalan.~– Megjön az.
11 16|             csak egy iróniás mosoly felelt, és azon száraz válasz,
12 16|        akarja magát megneveztetni – felelt a kérdésre szárazon.~– De
13 17|        szögletből.~A legényke azzal felelt a megszólításra, hogy előrántotta
14 18|            Médea szelíd méltósággal felelt rá.~– Őneki esküdtem hűséget.~
15 18|       orgonabozótból egy másik hang felelt.~– Hallga! Mi a? – kérdezé
16 20|            Az ágyfüggönyök mögött – felelt Lidy. – Hermione kisasszony
17 22|              Az úr szobájában van – felelt Lidy.~– Micsoda „úr” szobájában? –
18 22|            grófnőnél?~– Igen, jól – felelt Médea. De a hangja elárulta
19 23|         Hagyjuk el a formaságokat – felelt rá Bertalan.~Azzal a két