Fezejet

 1 2 |       Eltávozásakor csendesen kezet szorított a szomszédjával,
 2 2 |     az ország is nyer.~– Áll!~Kezet adtak rá. Senki sem értette,
 3 3 | nemzetiség, minden felekezet; kezet fogva, egyetértve megállapodtak
 4 6 |     szívni, azután a vendégek kezet szorítottak a házigazdával,
 5 8 |     ide?~Azzal eléje sietett, kezet szorítani vele.~– Párizsba
 6 8 |     Érzé, hogy most már annak kezet csókolni nem lehet! – Az
 7 9 |      is kíséri Godivát, annak kezet csókolnak. Egyszer aztán
 8 9 |   hideg, átlátszó, viaszfehér kezet csókolva; nevezte mindenféle
 9 9 |  engem arra készt, hogy azt a kezet, amit kezemben tartok, el
10 17|      Sidonia eléje sietett, s kezet szorított vele, aztán, odafordulva
11 18|      fejbólintással fogadott. Kezet is akartam neki csókolni,
12 18|      nevessünk rajta a végén.~Kezet szorítottak, s megvolt az
13 18|      hogy megcsókolja-e azt a kezet? Ha arra hallgatott volna,
14 18|     mamzel odafutott Médeához kezet csókolni e nagylelkűségért,
15 18|    szerencsém. A grófnő nekem kezet csókolt a templomban, most
16 18|    kedves emberem vagy!~Ismét kezet szorítottak; Lyonel felugrott
17 21|       ilyen mulatságot! Nekem kezet ne adj! Hozzám ne közelíts!
18 22|      szobaleányok nem szoktak kezet csókolni.~– Dea grófnő? –