Fezejet

 1 14|  beszéljünk az én fiamról.~Lyonel anyja kitűnő, nevezetes szépség
 2 14|         szenvedélyeinél. Ha igazi anyja volna: azt mondanám „majomszeretet”
 3 16|    panthera – látta, hogy most az anyja is közeledik Lándory felé.
 4 17|         Nem! – suttogá hevesen az anyja fülébe.~– Kérem, grófnő.
 5 17|           elmondá, hogy madame az anyja Raoul Ripaille-nak, aki
 6 17|        Nézze ön: itt van önnek az anyja.~S azzal karon fogta a communardot,
 7 18|        kellett tudni a dolgot. Az anyja felszólítá, hogy nyilvánítsa
 8 18|          nem szólt reá semmit.~Az anyja elkezdett sopánkodni a –
 9 18|          levő karszékbe. Médea az anyja mellett ült a pamlagon.~
10 18|             És Médea – felállt az anyja mellől, a kezét férje karjába
11 18| nevezhette őket, hisz ez az egyik anyja volt, a másik bátyja, a
12 18|     leányom egy eretnek fiúnak az anyja!~Lyonel nagyot nevetett
13 19|       szenvedélytől, melyet saját anyja szítogat. Olyan ez, mint
14 22|           Médea értesíté, hogy az anyja ott tartotta déjeuner-re
15 22|      maradt a gyermeke mellett az anyja lakásán?~Bertalan vette
16 25|       kívánságába. Ellene mondott anyja meghívásának. Nem volt szüksége
17 27|         mindig azt tette, amit az anyja parancsolt neki.~Az ajánlott
18 27|          proponálni fogja neki az anyja.~Aztán volt miről beszélniük