Fezejet

 1 4 |         kezemet, sem lábamat nem tudtam megmozdítani.~– Álmentség!
 2 7 |      Bosszús volt magára.~– Hogy tudtam ennyi ideig elaludni?~–
 3 7 |         annak az értékesítéséből tudtam kifizetni a gyászruhámat
 4 8 |      választottam a vonatot. Itt tudtam meg, hogy az este kilenckor
 5 15|   közvetlen tapasztalatai nyomán tudtam meg. A sikerült rablás volt
 6 16|        se nem clairvoyance utján tudtam meg a szekrény rejtekhelyét.~
 7 16| valóságot.~– Én ezt az inasomtól tudtam meg, aki viszont az államfogházban
 8 18|        gazfickó a hivatalba. Nem tudtam felhajhásztatni.~– Hátha
 9 18|         voltam dobva; amikor nem tudtam, hogy a két kezemmel a szégyenemet
10 18|   szégyenemben, fájdalmamban nem tudtam hová menekülni, hirtelen
11 18|        dörmögé Alfréd. – Sohasem tudtam, hogy önnek az apját Terpsychorénak,
12 18|    párjával. Ez a szó kiugratta. Tudtam én azt.~Lándory sem tudott
13 18|          egy francia cselédet.~– Tudtam, hogy nem fogod ellenezni;
14 18|           és itt marad.~– Azt én tudtam.~– Most már én is olvastam
15 24|         a férjednek.~– De én nem tudtam azzal a tudattal élni, hogy
16 24|          éjszakán át miatta! Nem tudtam imádkozni! Rettegtem az
17 27|          mi a világra jöttünk.~– Tudtam mindent. Lidy mindennap