Fezejet

 1 4 | mosolygásáért, úgy kiáltoznának rá: „Mért nem sírsz?”~Godiva arcán
 2 7 |         megjelenése volt az okozója. Mért választja mégis őt gyámjául?
 3 7 |               és azt kiáltanák mind: mért nem sírsz hát? Hát az most
 4 7 |               megneheztelnek érte.~– Mért nem vagyok férfi?~– Van
 5 10|           áldozata volt.~– Hát akkor mért lett öngyilkossá? – kérdezé
 6 10|            Godivának.~– De hát azért mért kellett a bankár leányát
 7 13|                Én nem látom át, hogy mért kellene ennek akkor is a
 8 14|       keresztül: „Tűzbe vele!” – Hát mért nem dobta maga a tűzbe? –
 9 17|              nekem, citoyen! No, hát mért óhajtott látni a mama? Nagyon
10 18|            hát! Ha úgy viseli magát. Mért nem pirul el, mikor én neki
11 18|            egy negyedrész apja, most mért ne lehetnék egy fél fia?
12 18|            Évica kedvéért megtettem, mért ne tenném meg a tiedért
13 18|            az emberfölötti kéjtől.~– Mért nincs nekem egy zsiványom,
14 18|  kvadrillióhoz.~– Nagy kár!~– De hát mért kívánnál te éppen egy ilyen
15 18|             már meglepő újság.~– Hát mért? Nem vagyok több negyvenhat
16 24|           ráismerhetett. Péter volt.~Mért jár ez korán reggel az erdőn?
17 25|          vétkezése közös szabadalom. Mért volna az csak a táncosnők