Fezejet

 1 4 | társaságé.~Csak egy kóruszavaró hang tört ki a többi közül:~–
 2 8 |    dacoló tekintet, ez a keserű hang olyan mély bepillantást
 3 9 |   farokkal futott előre, minden hang nélkül, szemei zöldes fényben
 4 10|      kérdezé egy lágy, fuvolázó hang.~– Talán inkább a világ
 5 10|       felelt rá egy ráspolyéles hang.~– Dehogy! – állítá egy
 6 10|          kérdezé a szelelőrosta hang.~– Nem is lett azzá. Az
 7 10|           szólt közbe a ráspoly hang. – Az egy rémséges gonosztevő.
 8 10| lelkiismeret – magyarázá a mély hang. – Nem tudott többé aludni,
 9 10|         a szót a sebesen hadaró hang –, hogy Lándory úgy kerüli
10 11|   Fuvolaszó az, uram! Az után a hang után, amit odalenn a tenger
11 16|         válasz.~Ez volt az első hang, melyet hallott ez ajkakról
12 16|   asszonyéhoz, az a visszadöngő hang, amely olyan mély, mint
13 16|       tetszik, hogy egy suttogó hang is volt közötte. Talán Sidonia
14 18|     varázs, midőn e fiatal, üde hang anyai érzelmeket, bűnös
15 18|        orgonabozótból egy másik hang felelt.~– Hallga! Mi a? –
16 20|        férje meg van őrülve! (A hang úgy jön ki a száján, mintha
17 23|        az ajkán egy szótagtalan hang tört ki. Kezdete a zokogásnak.