Fezejet

  1 2 |                   Szervusz, pajtás”, s ma már: „Hogy állok a gráciádban,
  2 2 |                 ember elfér, mint amennyi már körülülte.~Akiknek elég
  3 2 |                  politikai elítéltnek. Én már ma kihozattam Rózsa Sándort
  4 2 |                 fogságát.~– Eszerint most már egy fogoly sincs a váci
  5 2 |                mondá egy öreg mágnás, aki már eddig is nehezen tartóztatta
  6 2 |                olyan tudósra is bukkantam már, aki meg a koponyákat tanulmányozza.
  7 2 |                könyvet fog róla írni.~No, már ez csakugyan elég ok volt
  8 2 |                  zenekar tagjai (katonák) már helyeiken voltak, de még
  9 2 |             minden politikai elítéltre.~– Már eddig valamennyi szabadon
 10 2 |         megkaphatnád a Kis Pipában.~– Azt már nem teszem.~(Nem is volt
 11 2 |                   teszem.~(Nem is volt az már akkor ott!)~Ez a kis intermezzo,
 12 2 |                  a fehér teremből kijött, már minden beavatott ember tudta,
 13 2 |                 Tisza mentén, másik héten már a Krasznánál beszéltek a
 14 2 |                   nem akadt többé, ez meg már éppen a hőstettek számába
 15 2 |                Igazi herkulesi alak volt: már siheder korában híres kardvívó.
 16 2 |                 vezér eltüntetésével.~Itt már a regényes rablói kalandvágy
 17 2 |                   rendőrsége régóta üldöz már. Ajánló leveleik, érdemrendeik
 18 2 |              Minden eszköz jónak látszott már. Aki az állami rendnek,
 19 2 |                 szerecsendió kehely nincs már meg; hanem a vérben egyesülés
 20 2 |                 ahhoz a gondolathoz, hogy már most hát ezentúl nem azok
 21 2 |              üldözött vad lett, akit most már nem a félős pandúrok, hanem
 22 2 |                amikor mélyen aludt.~– Hát már ezt is tudod?~– Hiszen én
 23 2 |                  ezt?~– Úgy, hogy… Láttál már rókát vadászni agárral?~–
 24 2 |                 kettőt. Az egyiknek pedig már vége van. A politikában
 25 3 |                kormány amnesztiát adott a már akkor is híres rablóvezérnek,
 26 3 |             orgazdák szövetsége, amelyben már szépen ki van békítve egymással
 27 3 |                bajból kiszabadítani. Ezek már feltalálták a világnyelvet!
 28 4 |                  közül kiemelkedik. Azóta már sokszor változtatta a tulajdonosát;
 29 4 |                  címhez; mert a természet már külsőleg is úgy alkotta
 30 4 |                  Egy nyári délután, mikor már a fürdői évadnak vége volt,
 31 4 |                  találjon nyúlni, mert az már a mesterségébe vág.~– Tartani
 32 4 |            üzletével?~– Nem tehetem, mert már hozzá vagyok szokva.~– Tehát
 33 4 |           valamikor delirium tremense, de már teljesen kigyógyult belőle.
 34 4 |            elidegeníthetetlen tulajdonom. Már gyermekkoromban úgy híttak,
 35 4 |                  ülőhelyéből.~– No, de ez már boszorkányság. Egész a Trafiktürkéig.
 36 4 |              tenni.~– Hát énrólam vett ön már fel jellemrajzot?~– Vettem.
 37 4 |                nekem úgy tetszik, hogy ön már eddig is elrabolta az arcomról
 38 5 |                találok itten levelet, aki már akkor nem is élt, amikor
 39 5 |               neveiből sorba fűzve.~Mikor már nagyon sok volt, egyszer
 40 5 |            bezárni. Ez bizonyos. Megesett már rajtam máskor is. De a becsületem
 41 5 |               azután csinálták oda, mikor már a szekrény ott állt.)~Az
 42 5 |                   asztalra Lándory elé. – Már útban volt Varsó felé. Ügyvezetőm
 43 5 |                most csak húszéves fiú, de már mintaképe a gommeux-nek.)
 44 5 |                 újdonság volna! Voltam én már a bagnóban is!” S olyan
 45 5 |       összeroskadva a karszékében.~– Most már tudja ön, uram, hogy mi
 46 6 |                 ülni. Huszonöt év óta üli már azt a széket: ezüstlakodalmát
 47 6 |                     Okuk is volt rá.~– Az már veszedelem – mondá Péter
 48 6 |                   súlylánca a végét járja már. Péter újból fel akarta
 49 6 |                 hahotával kacagott.~– No, már ezen igazán nevetnem kell!
 50 6 |           felügyelet alatt vagyok. Holnap már meglehet, hogy elfognak.~–
 51 6 |                   mikor hazajövök, itthon már csak a leégett szerencsémet
 52 6 |               nagyobb fájdalom is!~– Most már én mondom, uram, hogy beszéljünk
 53 6 |                   Vág völgyére. Jártam én már ottan egyszer látogatóban,
 54 6 |                egyszer visszatérek, akkor már – kést is hozok magammal.~
 55 7 |                                 Nem nevet már~Késő reggel volt már, mikor
 56 7 |                nevet már~Késő reggel volt már, mikor Stauner úr Lándory
 57 7 |                   akkor is aludt.~– Uram. Már nyolc óra elmúlt.~Lándory
 58 7 |                   és megszökött velük.~Ez már csakugyan hatásos módszer
 59 7 |                  be minden ajtót.~Lándory már felöltözötten jött ki a
 60 7 |          időszámítás csalhat. Azt azonban már minutányi pontossággal megmondhatom,
 61 7 |               láttam meg az alakját, mert már az esernyőt kifeszítve lépett
 62 7 |           találtam őt, ahogy önök látták. Már halva volt: legalább három
 63 7 |                 nyolcórai vonat is elment már.~– Különvonatot rendelek.~–
 64 7 |       nyugodtsággal Stauner úr. – Itt van már a zsebemben a második távirat
 65 7 |            sorsosai közé szállíták. Ennek már álarcot sem tettek a képére.
 66 7 |                  Az ítéletkimondás azután már nem Lándory dolga volt.
 67 7 |                   lefolyásáról, mely most már az adminisztratív közegek
 68 7 |                   elrontottad a sorsomat, már most vedd a kezedbe; ha
 69 7 |                  Lándorynak az ajkán volt már a vigasz, „Hiszen meggyilkolta
 70 7 |           elrabolja? Minek? Ősz feje volt már! Mit akartvele tenni? Ez
 71 7 |               Nagyon sok sírást hallottam már életemben.~– Az enyimet
 72 7 |                név miatt, melyet visel.~– Már hozzászoktam a nem-piruláshoz.
 73 7 |       követelésnek megfelel?~Lándory most már kezdte kitalálni Godiva
 74 7 |                    Igen. És eszerint most már csak két dolog között van
 75 7 |                azt el.~Sírni megtanította már ez az ember.~Nagy nehezen
 76 7 |               semmi. Sok tehetségből lett már himpellér, kontár. Ön még
 77 7 |                   Egy fejbólintás azoknál már az elismerés netovábbja.
 78 7 |              festőművészeké. A szobrászok már hidegebbek, elzártabbak.
 79 7 |                 fogja megsérteni senki.~– Már hozzákezdtem.~– Marad azután
 80 8 |                  a modell számára.~Godiva már most abbahagyta a kenyérpirítást,
 81 8 |                 hónap végén”. – Lássa ön: már egészen „étudiante” lettem.~–
 82 8 |                    Kis emberek”-re kaptam már kiadót.~– Ah! – Godiva kétkedve
 83 8 |           Melyiken kezdjük?~– Hát a teán. Már meggyújtottam a spirituszt.~–
 84 8 |                kiadásnak a tiszteletdíját már át is adta nekem a kiadó –
 85 8 |                   megjelent.~– Hát hiszen már megjelent; azt is elhoztam –
 86 8 |                  jelenni. Egy bécsi kiadó már ajánlatot tett. Hanem ő
 87 8 |                  írja alá. A pénzzel most már bőkezűbben bánhatik. Ne
 88 8 |               semmit, ami szükséges. Most már nem kell önnek a megélhetés
 89 8 |                   A vízfelforralásra most már Bertalan ügyelt fel.~A puncs
 90 8 |                   a készülője!~– No, most már itt az ideje, hogy a vasúthoz
 91 8 |                 kötve, az apám sírjára.~– Már én megtettem azt – mondá
 92 8 |              férfi kezét. Érzé, hogy most már annak kezet csókolni nem
 93 8 |                lehet! – Az annak kevés!~– Már most hát ön is tegyen meg
 94 9 |                 lábán állt: egy hét múlva már a stettini piacon kell állni.~
 95 9 |                 önt – szólt Godiva, mikor már a falu közelébe értek, s
 96 9 |                   lépcső verandáján várta már az érkező kocsit Sarolta
 97 9 |              Sarolta néni. (A nevét tudta már Godiva Lándory leveléből.)~
 98 9 |                 Sarolta meglátta Godivát, már tudta, hogy ki az. Eléje
 99 9 |          vacsorához került megint vissza.~Már akkor a két leány pertu
100 9 |                   ketten mégis meg tudtak már egymással értetni, hogy
101 9 |                  mosolygott hozzá.~Godiva már azt is megtudta, hogy Saroltának
102 9 |            vállfűzőt viselni.~Mikor aztán már egy hetet töltött Godiva
103 9 |                   hivatalos küldetésemnek már vége; de azért senki sem
104 9 |                   ilyen arcokat láttam én már magam előtt megjelenni,
105 9 |                 egy hetérára akadnék, aki már mindent tud, s azt akarnám,
106 9 |              egészen igaz lesz hozzám. De már azt nem fogja szóval megmondani.~
107 9 |                 hogy többesben beszélt.~– Már most kitalálta ön, hogy
108 9 |               Elítéli. „Meghalsz!” Lássa: már meg is ölte. Most azután
109 9 |                 megszabadulni. Ez a baja!~Már most csak azt a csontot
110 9 |                 kutya szájába belenyúlni! Már ahhoz egynek sem volt erős
111 9 |            előkerülnek a napfényre, akkor már fiaikból becsületes iparűzők,
112 9 |             vallja magát a világon.~A dal már sokszor lett árulója a szívnek!~
113 9 |        megfordított fenekére is; de mikor már hozzákezdett azt hivatásul
114 9 |                 Godiva példálózni kezdett már az elutazásáról, de Sarolta
115 9 |              átsietett Sarolta szobájába.~Már akkor egészen „igaz” volt
116 9 |                   és az a másik leány.~Ma már halott.~Milyen könnyen adják
117 9 |                 gagyogni kezdett, ő pedig már komoly, meglett négyesztendős –
118 9 |                    egész addig, amikor az már mint hírhedett nagy ember
119 9 |              megszokott esti csillagzatok már letűntek: egész mások jöttek
120 9 |               kívül. Szüret táján hallgat már minden énekesmadár.~– Ön
121 9 |                tudom, mihez kezdjek?~– Én már tudom. Mert próbáltam. Hát
122 9 |                majorlak felé: hajnalodott már. A távol templomban megcsendült
123 9 |                 néptanító búcsúztatót. Az már újabbkori engedmény a kálvinistáknál,
124 9 |          festőszeres ládikót.~Mikor aztán már fel volt minden pakolva,
125 9 |                  a világból.~A leány most már ijedten kapott mind a két
126 9 |                Bertalan tekintetébe. Most már nem értette azt. Ezek a
127 10|            megcsalni! Úgy megtanította őt már a férje gondolatokban olvasni –
128 10|                 más: tán a balsors?~Tudta már jól, hogy ez védelmi készület.
129 10|                tettetés. Godiva tudta azt már jól, hogy ő az, akinek Capriba
130 10|             kezének az ujjai fájnak: amik már nincsenek. A németek és
131 10|         felkészíté az útra a feleségét.~Ő már bejárta Olaszországot előbb,
132 10|                 esztergom-nánai állomáson már egészen más tárgyról folyt
133 10|          húszesztendei fogságra.~Most meg már a Pétert szidják. Az is
134 10|                millió.~„Egymillió! Ah, ez már valami!”~Ezt az indokot
135 10|         bevehetőnek találta.~Godivát most már a hideg rázta: a férjét
136 10|                 jobb” is jön?~Jött.~– No, már én azért a millióért sem
137 10|                volt a könnyű erkölcseiről már Bécsben is. Mindig körül
138 10|           társaságokba. Hiszen kínálta őt már a kormány magas hivatalokkal;
139 10|           vagonfolyosón az ő kupéja felé. Már a lépteit is ismerte. Bertalan
140 10|                 is úgy volt.~Erre a szóra már nem talált Bertalan más
141 10|                  hogy ezt tudattad velem. Már most meggyónom neked, hogy
142 10|                  hogy ezt megtudtam. Most már nem fáj semmim.~S azzal
143 11|          sisteregve, s amint visszavonul, már le van törülve a fövenybe
144 11|           suttogott szerelmesének, amikor már tudta, hogy válniok kell.~–
145 11|                tett rá, hogy úgy tesz. Ez már nem álom. Ez igaz. Aztán
146 11|              akart mondani a haldokló. De már nem volt ereje, nem volt
147 11|                  mindennap. – Fél év tölt már bele, hogy a nőmet elvesztém,
148 11|                 uram!~A következő percben már süllyedt a hajó; az osztrák
149 11|             tenger felszínére felküzdeni. Már ekkor az egész hajó süllyedt
150 11|               orrán a cethal. Ekkor aztán már csak az ágyúk bömbölését
151 11|             kapitány.~Bertalan feje körül már zúgott az a tenger, mely
152 11|                   csak az utójátéka folyt már, ahol francia küzd a francia
153 11|            kacagásban törnek ki.~– No, ez már jó! Egy ólomkoporsó!~– No
154 12|              járhatott a társaságba. Most már újból szalonképes. – És
155 12|             huszonhét és fél: harmadfelet már leült.~– Hogyan tűri büntetését?~–
156 12|               egész fegyencnép össze volt már gyülekezve. Az udvar közepén
157 12|            vasrostély mögött élt le. Most már megszabadult.~A raboknak
158 12|                   mond az egyik. – „Ennek már szabad pipázni!” – biztatja
159 12|                    kiáltott a rab, s most már szikráztak a szemei, s öklével
160 12|               kötött, néhány nappal előbb már határozatot hozott, mely
161 12|                 elő a halálát.~Péter most már ravaszul nevetett.~– Hát
162 12|                      dörmögé a rab. – Ezt már elhiszem. Ez az ő vonása.~–
163 12|               megkötözött kiskutyán. Most már a szívemet boncolja!~– Hát
164 12|                  lelkébe lássanak.~– Most már, uram, követni fogom önt,
165 12|                 ketten tudtuk: s az egyik már halott.~– Sokat tanultam
166 12|               halott.~– Sokat tanultam én már a halottaktól.~
167 13|                  azt, Péter (Lándory most már tegezte emberét), hogy én
168 13|                    Többször vezettek azok már engem az élők nyomába. Most
169 13|                  megsúghatjuk neki: „Most már elköltözhetsz a túlvilágra,
170 13|             kettőnk élete van itt kockán. Már az is szemet fog szúrni,
171 13|                irgalom, sem kegyelem. Itt már ők a bírák, s ön a gonosztevő!~–
172 13|                 mire a hegytetőre feljut, már akkor ott fogadja egy vagy
173 13|               nemzedék nem létezett, mely már ebből a virtusból kivetkőzött.)~
174 13|                  úrnő azt mondá, hallotta már egyszer a nevét.~Lándory
175 13|            hintóval jártak rajta, de most már csak fahordásra szolgál,
176 13|                 mint a sík alföldön, amit már a ködök nyirka hűvösít.
177 13|               telítve a lég; a veresfenyő már javában elhullatta a levelét,
178 13| kecskerágóbokroknak a levele is lehullott már, csak a rózsaszín bogyója
179 13|                 érte az erdőkerülőt.~Most már aztán értette a dolgot.~
180 13|               minden levele vérpiros volt már az őszi derektől, kipakolta
181 13|          koronához teszi hasonlóvá: belül már csak a letört téglaboltok
182 13|                  A medve téli álmára tért már; nincs se zab, se málna.
183 13|                Péter lámpájának vége volt már: csak a felülről leható
184 13|                   urat ott a várban?~Azok már eléjük jöttek a kapunál.
185 13|               Mikor onnan megint előjött, már akkor a festékesláda helyett
186 14|                 akart halni. Vér is folyt már! Az erdésznek el kellett
187 14|                  kastélyhoz visszatértek, már akkor ott híre futamodott
188 14|                  azt magában, hogy otthon már mind a két idegen urat széttépve
189 14|                  szekéren maradt, az most már le nem mer onnan szállni,
190 14|            elvertek.~Az úrnő azonban most már nem engedte, hogy vendégei
191 14|            útiszekerükön. Az úton azonban már alkonyat felé az egyik kerékről
192 14|           megérkezésük után fél óra múlva már látogatójuk érkezett.~–
193 14|                   számára. Péter lefeküdt már, mikor a látogató bekopogtatott.~
194 14|        megérkezett az igazgató úr is. Azt már a vendéglőteremben tartóztatta
195 14|                  Lis Blanc szekrény pedig már magában is egy felbecsülhetetlen
196 14|                 sem ön az. Mert ez iratot már előbb kezébe vette Monterosso,
197 14|                   azt a tűzbe dobni. – Az már nincs ráírva, hogy „Défense
198 14|             naplónak a tartalma ismeretes már énelőttem (egy inas előtt!),
199 14|             többet?~Egy másik retus pedig már az újabb időkben érte a
200 14|              amióta különválva élünk. Ezt már Hermione kisasszonytól hallottam.~
201 14|             fazont az ember megrendel. Ez már művészet. A grófné új „sourcil”-
202 14|                 egy kisleányuk, aki, mint már megírtam, tízéves volt akkor,
203 14|             kellett ezt a leányt gyűlölni már a megszületésekor az apjának,
204 14|               szerették volna.~De a leány már kisgyermek korától kezdve
205 14|               Renz cirkuszából vettem el. Már maga ez a tény fényes világításba
206 14|            életébe került.~Ez a fiú engem már a világra jövetelével megkeserített:
207 14|        akrobatának született: vívni, lőni már suhanc korában úgy tudott,
208 14|            bemagolásban.~Én a fiút, mikor már otthon nem bírt vele senki,
209 14|                csintalan feltréfálásáért.~Már ezeket a hajlamokat nem
210 14|          saint-cyri intézetben? Nem! Ezek már benne voltak az én fiamnak
211 14|                   esztendős korában aztán már elvégezte a katonai előtanulmányait,
212 14|            összekoccanásra ráfogni: de én már ismerem az ilyen ürügyeket.~
213 14|            rendeletet visszavonni, Lyonel már most visszatérhet, s nem
214 14|            megelőzte. Mikor hazaérkezett, már ott találta az asztalán
215 14|                   leltem alkalmat, amikor már hírét vettem, hogy őkelme
216 14|                  a természetrajzi osztály már nehezen található; de hát
217 14|               Gyllower Asthon.~A barátság már a nagyatyáinknál kezdődött,
218 14|                  dobta maga a tűzbe? – Ha már feleslegessé vált? Ha már
219 14|                 már feleslegessé vált? Ha már a helyreütő végrendeletet
220 15|                   meg a folytatását.~– En már megszereztem. – Mi módon?~–
221 15|                    mouchard”-ok figyelmét már annál a nagy népcsődületnél
222 15|             körmei közül, s egy óra múlva már kiparfümözve ültek az Odéon
223 15|                Auxerrois templomában. Ide már nem fájt a lába elmenni
224 15|     névaláírásukkal megerősíttetni.~– No, már az ilyen háromszor megesküdött,
225 15|               örökösömmé. Soká nem viszem már. Az orvosaim biztosítottak,
226 15|            homard-t és a sampinyont, most már megengedték. Tehát egy évig
227 15|                  tőle végképp elmaradjon.~Már hiszen maga Párizs is elég
228 15|               ezután következnek, azokról már mind a börtönben értesültem.
229 15|               Franciaországba visszatért, már akkor ott találta Alfréd
230 15|                 Schiller. Pardon, grácia! Már megint!~E sorscsapások annyira
231 15|                grófnő a Szaharában. „Most már jöhetsz haza!”~Hisz ez valóságos
232 15|             azonban mire hazaért, akkorra már Médea el is vált a férjétől.
233 15|               történni.~Lyonel úrfi tehát már most itt állt: egy félig
234 15|                 valaki mást kirabolni?~Ez már a valódi fekete panthera
235 15|        legkiválóbb kolomposa.~– Emlékezem már a Raoul Ripaille névre –
236 15|          hadsereghez. Olyan emberek, akik már úgyis elvesztették az életüket.
237 15|                  commune barikádharcaiban már hétszáz kiszabadult fegyenc
238 15|                 az elszánt gálya rabok. S már a nemzetőrséget is magukkal
239 15|                  rohamban elesett, s most már a túlvilágon adhat számot
240 15|            megkerült végrendeletet, akkor már a boldog örökös végkielégítést
241 15|           felnyithatta Monterosso; miután már a kezében volt.~– Hát azt
242 15|                lezáratta Péterrel.~– Most már nagyobb fejtörést fog nekünk
243 16|                  hölgy lépett be.~Azoknak már udvariasan szökött eléje
244 16|                   védelmezi, midőn körüle már simára letarolva a mező;
245 16|                Párizsban volt. Most pedig már… Chislehurst! A köztársaság
246 16|               rangelsőbbséget. Lándory úr már bemutatta magát nála a nap
247 16|                költői magyarázatokkal. Ez már sablon a souspréfet úrnál.
248 16|               szerinti idomítása nélkül ő már tény állást megállapítani
249 16|                  a szekrény rejtekhelyét.~Már ebben nem engedett a főúr.~–
250 16|          szeretném beleiktattatni.~Ez meg már éppen heves forrásba hozta
251 16|             nyitni – mondá Lándory, mikor már megunta a kínlódást nézni.~
252 16|       nyilvánítása alapján.~– Eszerint ön már szemügyre vette a szekrény
253 16|                 nem érte volna is.~(Ehhez már csakugyan clairvoyance kellett!)~
254 16|                 felolvasásakor; pedig azt már a legrosszabb vaudeville-író
255 16|                 visszakerültek a sétából, már akkor mind a két átellenes
256 16|                lovakat. Tehát az uraságok már a kastélyban vannak. Az
257 16|                 végbement.~A lépcsőházban már ott várt egy ezüst vállzsinóros
258 16|                   egész felkészülten jött már Seigniers-be. Előreküldte
259 16|           szolgálni. Talán hallottak róla már valamit, hogy itt van egy
260 16|                   értesíté, hogy oda most már vasút vezet; a pályaház
261 16|                  is elkésett, mert az meg már akkor a souspréfet karján
262 16|                   Az „Haute Sauterne”-nél már az aktuális politika terére
263 16|       korzikaiakat meghódítani? Volt, aki már azt is tudta, hogy meg is
264 16|                    A „grand vin”nél pedig már egészen tűzbe jöttek a fejek,
265 16|              mellett, úgyhogy Alfréd most már a grófnő és Lándory közé
266 16|           mindenki elhallgatott. Hisz azt már mindenki elmondta egymásnak,
267 16|                Alfréd zavarba jött.~– Hát már ön azt honnan tudja? Cagliostro
268 16|               Boisgoberry úr.~Alfréd most már nagyon komoly arcot csinált (
269 16|                   kezéből kiereszteni, ez már csak elég indok arra, hogy
270 16|                  Hát mondja ön, látott ön már egyetlenegy érzékeinkkel
271 16|               nyíltak fel. Egy ember, aki már látott túlvilágról jött
272 16|              szemmel alig látható lénynek már akkor van tudata arról,
273 16|                  azt mondá, hogy a lepkét már az ó-egyiptomiak is a halhatatlanság
274 16|                   petróleumpuskáikkal?~Ez már aztán általános hatást gerjesztett.~
275 16|                   volt az kifelejtve! Azt már kandidálni sem kellett!~
276 16|                 akikről beszélni sem kell már! El vannak ítélve!~Lándory
277 16|         Boisgoberry.~Az ebédnek vége volt már, az inasok felhordták a
278 16|                végigfutott az arcán. Most már a hőség állta el minden
279 16|                  Toulonban ott várja őket már nyolc nagy hajó. Az elsőbbi
280 16|                pedig pur sang orleanista. Már most mi van érdekében a
281 16|           kategóriából is, s beírta, most már nem azt, hanem Lis Blanc
282 16|               társaságban.~– Ah, uram, ön már el akar bennünket hagyni?
283 16|                  mikor leülnek.~– De most már hozzászoktak a széken üléshez
284 16|                  Hja, az régen volt. Most már a próféta borotválkozik.~
285 16|               félmillió közt: ez is tudta már, hogy miért mosolyog.)~–
286 16|                 is elfogta Lándoryt. Most már valósággal cernírozva volt.~
287 16|               odakerült Alfréd is. Voltak már négyen, akik Lándoryt fogták.
288 16|               toppantott a lábával. Őneki már közvetlenebb ismeretei voltak
289 16|             dadogá Lándorvhoz:~– Uram! Ha már eddig részt vett ön a „családunk”
290 16|                megírhatja a leveleit.~Ezt már Sidonia grófnő is hallhatta,
291 16|                 is meleg búcsút vett; azt már formaliter megölelte, biztosítva
292 17|                   nehéz próbákat kiálltak már – mondá Médea.~– Nekem pedig
293 17|                   l’Enfernél.~– Emlékszem már valamire – szólt közbe Médea. –
294 17|             idereked.~– És ott van Lyonel már hónapok óta – szólt Sidonia
295 17|                   l’Enfer alatt; de annak már lépcsője nincs. Ezt nem
296 17|                 lebocsátott levelekkel.~– Már meg volt kísértve, grófnő.
297 17|              elfogadást Thiers úrnál. Ott már kevesebb emfázissal beszéljen.
298 17|             kárhozat közötti borotvaélen, már arra gondolt, hogy hogyan
299 17|              Dunquerque-be bekanyarodtak, már szembe találta őket a zivatar.
300 17|              talán a Rue de Jour) azonban már szemközt jött a giggel egy
301 17|                úgyhogy a Messagerie táján már nem lehetett a kocsival
302 17|           lapin-ragu.~Sidonia grófnő most már bánta nagyon, hogy megkóstolá.~
303 17|                   írósvaj lesz belőle.~De már ezt csakugyan nem állhatta
304 17|               darab zuáv, kiknek ezredeit már a commune harcai alatt hozatták
305 17|                  Majd nemsokára vége lesz már a szenvedésnek, amit esztelenül
306 17|            kezdett lenni: olyan sűrű volt már a gőz a teremben, hogy a
307 17|            egyesült zenéje. – A patkányok már menekülnek.~Elébb csak ötével-hatával
308 17|              mintha a pokol nevetne. Most már a patkányokkal együtt emberek
309 17|                 és pisztoly van dugva: de már azokhoz késő kapkodni; ökleit
310 17|                   Hadd jöjjön a másik.~Az már fegyveresen ugrott ki a
311 17|                  nyomorult”.~– Madame! Ez már túlmegy a programon! – vágott
312 18|            továbbhaladni. A boulevardokon már hullámzott a cifra sokaság.
313 18|                   palota elé megérkezett, már akkor Sidonia grófnőnek
314 18|          Vendéglőbe költözünk.~– Pedig én már egészen megbarátkoztam az
315 18|            megkönnyebbül tőle. Ismerem én már az ilyest.~– De hát a rémképek?
316 18|                  Médea arca, mely kezdett már átmelegülni, ismét azt az
317 18|              értelmét megtalálja.~Lándory már korábban hozzáfogott (amint
318 18|               sürgetett ügyre. Küldjék el már azt a szükséges dokumentumot
319 18|                 Mit akar ön, uram? Hiszen már háromszor elküldtem, háromszor
320 18|              timbrét használja hozzá; ami már használaton kívül van helyezve.
321 18|                 okirat, akkor meg (látott már ilyet?) ez az ügyetlen,
322 18|                  ember elmulasztja a most már Párizsban lakó grófnő névaláírását
323 18|              Amint a hotelbe megérkezett, már ott találta Boisgoberry
324 18|                  souspréfet, mikor az óra már elütötte a négyet. A nőcske
325 18|              egész relatiót megírni. Most már csak siess a hivatalba,
326 18|                   a pezsgő Veuve Cliquot. Már azt el kell ismerni, hogy
327 18|           mókázást felvesz.~Mikor azonban már a feketekávéra és a chartreuse-re
328 18|                életpárjának: az asszonyok már előre örülnek a pénteki
329 18|            dinamit granátokat készítette. Már elébb neveztek el Lidy Carcasse-nak (
330 18|                  meg a cipészek; a szabók már nem sokat értek. Azután
331 18|            darázzsal.~– No, a grófné mama már beszélhetne egyikről. Neki
332 18|            Beszélhet előttem őszintén: én már „voltam” asszony.~– Az igen
333 18|                  nem tudja ön, hogy annak már van neje?~– Nem kérdeztem
334 18|            amilyennek én máskor is láttam már, s azáltal megmentem az
335 18|                  a nevét elkiáltsam; mert már akkor minden tüzérnek a
336 18|                hegyhez. Te nem is mutatod már magadat „minálunk”. Lándory
337 18|                 minden ember felejteni.~– Már erre mifelénk pedig az a
338 18|                   nem tett, mint én.~– Az már bizonyos. Ezt nem is szükség
339 18|              volna vele. Minthogy azonban már csakugyan itt vagy, hát
340 18|       wünschelrute” segélyével…~– Mondtam már, hogy az inasom vezetett
341 18|                meg egy végrendelet. Ennek már tudom az értékét. Én találtam
342 18|              Raoul Ripaille álarca alatt. Már erre csakugyan nem kötelezett
343 18|              avattad bele magadat. De hát már megvan. S nekünk van egy
344 18|         Mabille-ben. Szólj csak, voltál-e már egy operabálban? Láttál-e
345 18|                 egy operabálban? Láttál-e már egy galop infernalt?~– Voltam
346 18|                  A „mámi” is elsóhajtotta már az eladott lovakat s a kicserélt
347 18|                  Nagyon derék! Elvégezted már? Te itt most Sidonia grófnőről
348 18|              napot. Éjfél után két órakor már otthon voltam, s odáig nappal
349 18|                  szépség, mint Scilla. De már egy festő Scillának adná
350 18|             legyen, mert nagyon fakó volt már a bundája. En úgy vezettem
351 18|          törülgettem. Kezdtem éhes lenni, már tudniillik a nőm bájaira.
352 18|                Hiszen máskor is voltam én már „női harc”-ban ellenséges
353 18|                 deuil de l’Alsace.” – Így már most mehetünk.~– Hová?~–
354 18|             mademoiselle Scillához. – Hát már ezt hogy találtad ki?~–
355 18|              produkálta a virtusait.~– De már abból elég volt.~A „Brahma
356 18|                      Éppen azért! Ismerem már én az ő petit souper-it,
357 18|              megérkeztek Scilla hotelébe, már folyt a patália. A kis szerecsen
358 18|               duzmadtan mondá:~– Ühm! Ezt már csak nem a gondolatolvasás
359 18|                  vendégeit, ahol hármukra már meg volt terítve az asztal.
360 18|              haját lehúzta a homlokára. – Már elolvastam – mondá Bertalan.~–
361 18|                 rajongok?~– Eljövök.~– De már elég legyen a chaldaeai
362 18|              lennék, mint Pereire”.~Tudta már a járást, nem várt a kis
363 18|                 megérkezett!~– Ebédelt ön már? – kérdezé Lándory.~– Igen.
364 18|                  összement az egész.~Most már Scillán volt a sor, hogy
365 18|                hogy nincsen kardja, mikor már Phaedra elment.~– No, ez
366 18|               bíróság!” Kincseket ígértek már az Évicának, hogy legyen
367 18|                 ahogy szólnak hozzá.~Most már meg melege kezd lenni Scillának.~–
368 18|                 volt gazdájának, mikor az már a börtönben ül is. Ha pandúr
369 18|              vettem fel, mind olyat, amit már betyár viselt: tömlöcszag
370 18|                   a fergeteg.” „Mosott az már meg engemet máskor is.” – „
371 18|                  is veszett Mohácsnál!” – már akkor ő utánam dalolta odabenn;
372 18|             egyikünket meg fogja ölni, az már bizonyos volt. Talán éppen
373 18|                azt súgta a fülembe: „Most már fuss! Az Oroszlán Gabi jön!
374 18|              akkor jött fel: fogytán volt már; egész vörösen támadt elő
375 18|                   azt.~Lándory sem tudott már ülve maradni, fölállt, járkálni
376 18|                kezdett; Scilla sem fázott már, inkább melege volt; odaakasztá
377 18|               színteréül.~Scilla kacagott már!~– Mikor közel százlépésnyire
378 18|                süté. Az egyik golyó azt a már egyszer keresztüllőtt kalapot
379 18|                Mikor odalovagoltam hozzá, már akkor ott feküdt szépen
380 18|             barátja, Alfréd, egy délután. Már három nap óta nem élvezte
381 18|               bélyegei.~– Ah! Azt hittem, már Párizsban sem talállak:
382 18|            Hyppolit”.~– Sőt, azt is tudom már, hogy ki az a Terpsychoré
383 18|               maradt helyemet elfoglalni? Már attól csak nem tart a nemesszívű
384 18|            mindegy. Oda fog menni Scilla. Már el is szerződött: két-három
385 18|           két-három nap alatt indul.~– De már ezt csak nem énértem teszi.
386 18|                kell maradnom Párizsban.~– Már nem kell ittmaradnod. Hisz
387 18|              világítást a képnek. Lyonelt már utolérték valahol Egyiptomban:
388 18|          leányommal együtt Erdélybe, ahol már egyszer laktam. S óhajtanám,
389 18|                 reszketett. Nem disputált már, minden szót ráhagyott,
390 18|               tegyen akkor a pater?~Médea már akkor csakugyan a művészi
391 18|              Médeától, csak a pecsét volt már az elolvasott íráson.~Mindent
392 18|                szerettelek? Teneked nincs már sem múlt, sem jövő: az örökkévalóságban
393 18|                   munkájáért kockáztattam már én ennyit. Ezért a díjért
394 18|              Megengedem, hogy beletegyük; már csak azért is, hogy birtokában
395 18|                 igénytelenebb szertartást már kívánni sem lehetett. Mind
396 18|                   fölöslegesek voltak: az már megvan.~Lándory, amint egyedül
397 18|                 sokkal jutányosabb.~Tehát már azt keresi, hogy hol lehet
398 18|               tudott rá zsémbelni, mintha már hét tél, hét nyár házasai
399 18|               Attól is a második pohárnál már le-lecsukódtak Médea szemei,
400 18|               humorisztikus oldalát, arra már igazán rá lehet ütni a tizenhárom
401 18|           világból való volt.~Akkor aztán már nem süt olyan forrón a nap,
402 18|               félkört táncolva előtte. De már ennél felébred amazoni bátorsága,
403 18|                  akarta abbahagyni, mikor már alig bírta a karját. Pihenésül
404 18|                  veranda elé. A plébánost már látta a reggeli misénél,
405 18|            útitársának a leszállásra, aki már hatvanasnak látszik, bajuszos,
406 18|                nem szükség bemutatnom, őt már ismered a templomból.~–
407 18|                   a plébános franciául. – Már volt szerencsém. A grófnő
408 18|                 egyre publikáljátok, hogy már ezelőtt huszonhárom esztendővel
409 18|     huszárezrednek az összes tisztikarát.~Már ennél csak pompásabb játékszerrel
410 18|          megsiratják a szegény Godivát! Ő már boldog! Ő már nyugszik!~
411 18|                  Godivát! Ő már boldog! Ő már nyugszik!~Más ember ilyenkor
412 18|         örökségéről nem mondott le.) Most már ideje lett volna, a két
413 18|            Lándory tapasztalt férfiú volt már.~Így aztán Dea maga állt
414 18|           kívánsága parancsolat!~– Voltál már nála – kérdezé Dea, erős
415 18|               Rövid idő múlva visszajött; már megvan.~– Csak nem megyünk
416 18|                   tojásain ül!…~– De most már gondoltam ki valamit – szólt
417 18|                    Most aztán ki lehetett már nyitni a sírboltajtót.~Hanem
418 18|             bámulva. Hát vámpír leszek én már? Meg vagyok őrülve, ugyebár?
419 18|                  az olvasóteremből átjön, már ott találja valamennyit.
420 18|                tetszik, hogy ezt az arcot már valahol láttam.~– Igen –
421 18|             érdekes tudósítással.~– Tudod már, hogy Scilla idejön a télen
422 18|              Különösen a „Mahomed”. Lehet már benneteket meglátogatni?~–
423 18|             itthon lennél…~– A farsangra? Már a farsangra? Sapristi! Ezek
424 18|                 az óráját megnézze.~– Ah! Már hat óra.~– A bécsi vonat
425 18|               kafferbivalyt. Ezek az urak már egyszer hallották.~Igaz,
426 18|                Nagyon sok fogadásban volt már engazsírozva a grófnő.~Hanem
427 18|                  jó bivalyvadász, mint ő. Már azután, hogy a kettő közül
428 18|                   általa. Más életcélt én már nem ismerek. – Már most
429 18|            életcélt én már nem ismerek. – Már most elhiszi ön, ugye, hogy
430 18|             grófnő visszajött a hintóhoz.~Már a járásán észre lehetett
431 18|               Bertalan istentelen száját. Már kijött.~Ekkor aztán Hermione
432 18|             sohase kívánkozzék el tőlünk. Már tudniillik, amíg férjhez
433 18|                fölösleges; egyébiránt Dea már olyan nagy gyerek – kinek
434 18|           Megházasodom.~– Teringettét! Ez már meglepő újság.~– Hát mért?
435 18|               házasodni készült, hogy „ha már a szívemet keresztül akarom
436 18|                kipattant a dolog.~Lándory már éppen szaladni akart az
437 18|                 hogy nem fogod ellenezni; már rendeltem is egyet. Talán
438 18|                     Azt én tudtam.~– Most már én is olvastam Hermione
439 18|           Carcasse nem az? Csak hagyja ön már most ránk a többit! – A
440 18|                 másodikat meg nem tenni – már nehéz, a harmadikat meg
441 18|                harmadikat meg nem tenni – már lehetetlen. Az első tézis
442 18|                   kedvtelése. Az asszonyé már aztán csak corollarium hozzá. –
443 18|           feleségéhez annál erősebb lett. Már dolgozni sem tudott, hacsak
444 18|           paradicsomi átok! – A férj most már dolgozni sem képes; egész
445 18|              magát a pamlagra, a másikban már felugrott, s újra kezdte
446 18|                   A férje mindenre rááll. Már beleegyezett, hogy a nyárszakot
447 18|        furcsaságot létrehozni.~Például az már Sidonia grófnőnek a fantáziája
448 18|               Mariannát elválasztja, mert már fogai vannak.~Ez egészen
449 18|                   neve a szobalánynak.)~– Már most én is – láttalak benneteket –
450 18|               szóra – monda Lyonel, mikor már a kocsija eléjárt. – Nagyon
451 18|                  elhajtatott. Bertalannak már akkor a zsebében volt a
452 19|                   le a fáról.~A másodikat már gyönyörűségből ette meg.~
453 19|                  aztán a harmadikat. Arra már a falánkság vitte.~A negyediket
454 19|                  kíváncsiság.~A hatodikat már nem is kívánta, de mégis
455 19|                   ő – olyan távol szokott már a feleségétől.~Lándory felkereste
456 19|                 nyomorult állapotban volt már. Lándory hozott a számára
457 19|                   nyugodt. Elmúlik a baj. Már elküldtem az orvosért. Addig
458 19|                 értem. Az asszony megunta már az üldözött vad sorsát viselni.
459 19|              ellenség: „a diabolus rotae” már el van téve láb alól. Haha!
460 19|            szilvához. – Egy szem sem volt már rajta!~Péter ott járt az
461 19|                  Alfréd. – Mindent láttam már megbocsátani; de még azt
462 20|                 robbanó lövegével, amikor már annak a hatalmas toppancsa
463 20|                felugrott a székéről:~– Ez már sok!~– Hiszen nem téged
464 20|             kergetni.~– Nagyon ki vagy te már világítva, Lyonel komám! –
465 20|                akkor még leány volt; most már asszony és anya.~De hátha
466 20|                  amire vállalkozott. – De már a visszalépés lehetetlen
467 20|                   Az urak kártyához ültek már.~Lyonel előjött, s Lidyt
468 20|              Gyermekkorunk óta.~– De most már nagy gyermekek vagyunk,
469 20|               volt gyengülve.~Mikor aztán már fenn ült, a Lidy Carcasse
470 21|             dobálom utána.~Három óra volt már hajnal felé.~A tarokk-parti
471 21|           Holnapra felépül belőle. Az meg már tiszta parasztbabona, hogy
472 21|         értesítést adni a Péter.~– Lyonel már elfutott? Akkor sauve-qui-peut!~
473 21|                 Mire Bertalan visszatért, már akkor csak az effendit találta
474 21|              Beállt nála az izzadás; most már túl van a veszélyen.~– De
475 21|          lefeküdni. – A beteg is elaludt, már annak most már nem kell
476 21|                   elaludt, már annak most már nem kell egyéb, mint nyugalom.~      ~
477 21|                 Nem lehet hozzám bejönni. Már lefeküdtem.~Erre a saját
478 21|                 itt akarok maradni nálad.~Már akkor a nyakában csüggött
479 22|              mintha észre sem venné, hogy már látta ezt az embert valaha.~–
480 22|           Hermione szobáiba.~A kisasszony már fenn volt, a pamlagon ült,
481 22|                    a levél Zürichból kelt már) , alátolva a legnemtelenebb
482 22|              azzal a szép kisbabával, aki már gagyogni is kezd az anyjának?~–
483 22|                   vendéglőben.~Egy órakor már visszatért Lándory a vendéglőbe.
484 22|               regénynek.~Médeának az arca már akkor égett – a szégyentől,
485 23|                  a kaszinóba.~Ott találta már ebéd után az egész albisorai
486 23|            áfonyával.~– Milyen szép piros már az áfonya! – mondá Lándory
487 23|                   a barrière-re!~Bertalan már a parancsszó előtt odalépett
488 23|               megtalálni vele.~Az effendi már rákiáltott Lyonelre.~– Nem
489 23|             Murcus, s odahívta Lyonelhez.~Már akkor azt feltették egy
490 24|               bocsáthat meg magának.~Most már a megbánás késő.~Tudta jól,
491 24|                 mint aki eszét veszté. Ez már lát valamit közeledni az
492 24|               gyávasága volt a méreg! Ezt már érthette Médea, ha nem hallotta
493 24|                 két kis kéz itt!~Bertalan már akkor gondoskodott róla,
494 25|                Médea azt hitte, hogy most már neki nemcsak joga, hanem
495 25|             kastély udvarára behajtattak, már akkor a két rézderest ott
496 25|               bement a kastélyba; azonban már az agancsos teremben eléjük
497 25|                   Micsodád? Te!~– Mondtam már. A menyasszonyom. Nőül fogom
498 25|              visszatért Lyonel szobájába.~Már akkor a mostohaanya és a
499 25|               miután Lándoryné asszonyság már tovakocsizott, anélkül,
500 26|                Lyonel annyira helyreépült már, hogy a kezeit kibonthatták