Fezejet

 1 4 |         a derültséghez. S mikor kacagott, úgy repkedett a murillói
 2 6 |        szíve szerint, hahotával kacagott.~– No, már ezen igazán nevetnem
 3 8 |        Lándory pedig tapsolt és kacagott.~Nagy merénylet! Münchenben!
 4 11|   hátrányban voltak. A kapitány kacagott és mérgelődött egy hujjában.~–
 5 18|       Hahaha! Hahaha! Hahaha! – kacagott az egész diatriba alatt
 6 18|    Lándoryhoz fordulva (a másik kacagott). – Ön még sohasem látott
 7 18|          Aztán megint danolt és kacagott. Odáig még azt sem kérdezte
 8 18|  halálos baj színteréül.~Scilla kacagott már!~– Mikor közel százlépésnyire
 9 18|     mondott tréfákért, s jóízűn kacagott rajtuk.~Aztán jött egy más
10 18|        lelkész egész kedélyesen kacagott fel.~– Ifjúkori bolondságnak
11 18|      Ezen aztán Bertalan nagyot kacagott.~Ezért kapott egy pofont.~–
12 18|      egy leány«, ez pedig sírt, kacagott örömében, most ott fekszik
13 20| szobából Médea.~Lyonel keserűen kacagott, mint ahogy szokott a részeg
14 25|    erősebb szóval. Aztán nagyot kacagott: – Haha! Milyen bolond kérdés!
15 26|      amit bírtok! Lyonel nagyot kacagott.~– Óh, milyen nagy diplomata