Fezejet

 1 2 |             neked semmibe sem kerül – énnekem semmit sem használ.~– Ha
 2 10|            nem mondtad ezt meg otthon énnekem? – kérdé Godiva, elernyedve,
 3 11|              vihet neki virágokat. De énnekem a tengerbe kellett eltemetni
 4 13|             kaptam kegyelmet; s akkor énnekem nincs többé ezen a planétán
 5 14|         fölségesen tud embert szólni.~Énnekem tehát azt kell bebizonyítanom,
 6 15|           vagy hűtlenül elhagynád, az énnekem olyan rosszul esnék, hogy
 7 18|       szamárfül”.~– Tudom.~– Eszerint énnekem ennél a históriánál volt
 8 18|          szívébőll senkit kitépni. De énnekem fel kellett mondanom a viszonyt
 9 18|         esztendeig. „Barátom, mondám, énnekem nincs kisleányok talentumába
10 18|              súgta önnek.~– Hát lehet énnekem most az ön gondolatját elolvasnom,
11 18|               tíz esztendeig.~– De te énnekem erről sohasem beszéltél –
12 18| ötvenesztendős – heveskedék Dea –; de énnekem azt a jelvényt mutasd m
13 18|        Bertalannak. Nagyon örülök. De énnekem úgy tetszik, hogy ezt az
14 18|               hozzá lehet férni. – És énnekem tetszik az én szerepem.~
15 20|         kilenc halva volt közülük. És énnekem ott kellett néznem a tűzrakás