Fezejet

 1 6 |         az ágyban leszek, akkor beszéljünk valamiről csendesen, Péter: –
 2 6 |       már én mondom, uram, hogy beszéljünk csendesebben. A negyedik
 3 7 |    frázis. Elhallgatott vele.~– Beszéljünk az ön dolgáról – mondá,
 4 7 |       tett engem árvaleánnyá!~– Beszéljünk az ön dolgáról, Godiva kisasszony!
 5 7 |         a rémtett megtörtént.~– Beszéljünk nyugodtan. Üljön le szépen.~–
 6 14|       általános örökösévé. Most beszéljünk az asszonyomról.~Mikor én
 7 14| indokolásához tartozik.~És most beszéljünk az én fiamról.~Lyonel anyja
 8 18|    helyett az írást. Aztán majd beszéljünk róla, hogy hol jártál egész
 9 18|         Tehát nem kívánod, hogy beszéljünk a részleteiről? Az athéni „
10 18|           Ah! Szörnyűség! Ne is beszéljünk róla! Uram barátom! Képzelje!
11 18|    Nagyon jó, grófnő.~– És most beszéljünk a dolognak prózai körülményeiről
12 18|        az én ötletem volt.~– Ne beszéljünk erről! Ön szívesen lesz
13 18| megcsóválta a nehéz fejét.~– Ne beszéljünk erről idekünn. A bokroknak
14 20|   ölelést.~– Kérem önt, Lyonel, beszéljünk úgy, mint két testvér, akik
15 27|   pohara.~– Jól van, anyám. Hát beszéljünk egymásnak a szíveinkről,