Fezejet

 1 13|     földesuraságnak. A birtokos úrnő, egy a szabadságharcban
 2 13|    radnai kastélyban.~Az özvegy úrnő most is egyedül volt, mint
 3 13|     jóság és tűrő szenvedés.~Az úrnő nagyon örült, hogy Lándory
 4 13|        Hahn, festőművész úr.~Az úrnő azt mondá, hallotta már
 5 13|        alatt aztán elmondatá az úrnő magának Lándoryval, amik
 6 14|        be, úgy hogy a megrémült úrnő rögtön hívatta az uradalmi
 7 14|     botjaikkal jól elvertek.~Az úrnő azonban most már nem engedte,
 8 14|   Bécsbe. Nem hajlott meg se az úrnő, se Lándory marasztalására.
 9 14|   egészséges fogát kirántva, az úrnő ínyébe beillesztette, ahova
10 18|  gyöngéd figyelemből magában az úrnő budoárjában teríttettem
11 26|       Vegye át a kastélyt, mint úrnő, aki abban korlátlan hatalommal
12 27| ismerjek a háznál.~– Légy te az úrnő: én leszek, aki engedelmeskedik.~–
13 27|         Légy te e kastélyban az úrnő! – Én majd ölembe veszem