Fezejet

  1 2 |             termet. – Tapasztalt ember, mikor látja, hogy egy társaságban
  2 2 |         egyszerre a fényes társaságban. Mikor a felséges pár a fehér teremből
  3 2 |                 egy lovat a csiszártul. Mikor azt megkapta, felült rá,
  4 2 |       viszonyairól. Tudta, melyik bérlő mikor ád el nagyobb mennyiségű
  5 2 |                 sokat emlegetett rabló, mikor kézre került, azt az alibit
  6 2 |                bolond mulatság. A róka, mikor utoléri az agár, meglapul,
  7 3 |             akinek a lelkére beszélt.~S mikor aztán sikerült az a lélektani
  8 3 |         szemeinek a tekintetét kiállni.~Mikor azokat kerekre felnyitotta,
  9 3 |              szemei ne lettek volna; de mikor a zöld szemeivel rám nézett,
 10 3 |          atyaisten előtt állok; s aztán mikor azt mondta, hogy „No, hát
 11 3 |             Hisz úgyis belém lát. Aztán mikor azt mondta, hogy „Nem szégyenled
 12 3 |          emlékszik rá maga, hogy hol és mikor? De majd eszébe juttatja
 13 3 |             Lándory! Az tud mindent.~De mikor még a miniszter is magasztalá
 14 4 |             akiknek a címeres névjegyét mikor az ezüsttálcán átnyújtá
 15 4 |              volt őt a színházba vinni, mikor valami komoly drámát adtak,
 16 4 |              később.~Egy nyári délután, mikor már a fürdői évadnak vége
 17 4 |               urakat a dolgozószobámba.~Mikor egyedül maradt, néhány percig
 18 4 |                voltak a derültséghez. S mikor kacagott, úgy repkedett
 19 4 |               bíró faggatásaira: hol és mikor találkozott a „Bärele”-vel?
 20 4 |          lehetett magát belőle kihúzni. Mikor kibontotta a véletlenül
 21 4 |         komolyan Godiva kisasszony.~– S mikor történt az, hogy a Müller-család
 22 4 |                 mint aki oda sem ügyel. Mikor a nevét hallotta kimondatni,
 23 4 |                 is szerencséje hozzánk. Mikor az ember sohasem hiszi azt
 24 4 |                 Godiva összeborzongott, mikor Lándory oldalán a tóparton
 25 5 |            forint szerinti megnevezése.~Mikor négy évfolyam üzleti könyveit
 26 5 |               volt röptében elfoghatni, mikor éppen egy új rablási merényletet
 27 5 |           ördögök neveiből sorba fűzve.~Mikor már nagyon sok volt, egyszer
 28 5 |                 találni. – Csak másnap, mikor a rokonok jelenlétében felnyitották
 29 5 |             ajtót azután csinálták oda, mikor már a szekrény ott állt.)~
 30 5 |          táskával együtt ellopták tőle, mikor a kárpáti erdőutakon átjött.
 31 6 |                 lökést sem hibázott el.~Mikor Stauner és Lándory a tekebotot
 32 6 |                  Te mondtad azt mindig, mikor azokat a titkolózó embereket
 33 6 |                  biztosíték mellett. De mikor hazajövök, itthon már csak
 34 6 |             súlyosítja a vádamat. Most, mikor egy behegedő sebet takargat,
 35 6 |           halálangyalai, akik eljönnek, mikor valaki nagyon hívja őket?
 36 7 |               már~Késő reggel volt már, mikor Stauner úr Lándory hálószobájába
 37 7 |         útiköntöse, hogy kéznél legyen, mikor hirtelen el kell utaznia
 38 7 |                 ő reggel, hajnal előtt, mikor még sötét volt, csakugyan
 39 7 |         pontossággal megmondhatom, hogy mikor mit észleltem ettől fogva,
 40 7 |         fátyolon keresztül inkább, mint mikor a leány ezt a fátyolt felveté
 41 7 |              összepakolt és hazafutott. Mikor meglátogattam, látásomra
 42 7 |       meglátogattam, látásomra elájult; mikor eltávoztam, akkor felocsúdott,
 43 7 |      felocsúdott, s hallám az ajtón át, mikor a cselédnek kiadta az utasítást: „
 44 7 |           Stauner úr. Ez a derék ember, mikor a palotánkban és a villánkban
 45 8 |             ember csak akkor tudja meg, mikor megpróbálta, hogy milyen
 46 8 |         datolyák. Egyre azt kérdi, hogy mikor lesz szabad azokat a fáról
 47 8 |               az örömtől az öreg fickó, mikor azt átadták neki!~Selyemruhák
 48 8 |            hallotta azt a diákbonmot-t, mikor a tanár azt kérdezte a stúdiótól: „
 49 8 |              azt kérdezte a stúdiótól: „Mikor vannak a legrövidebb napok?” „
 50 8 |            nevetés, olyan volt az, mint mikor nyáron a hófehér felhőben
 51 8 |             mondanivalód sincs hozzám?”~Mikor aztán egészen útnak volt
 52 9 |                 nem akaró hosszú napon, mikor az elkésett vonatra várt
 53 9 |             szóval üdvözlé őt magyarul, mikor Lándory két karjára támaszkodva
 54 9 |                a legkedvesebb mulatság, mikor két leány elkezd egymással
 55 9 |               kérem önt – szólt Godiva, mikor már a falu közelébe értek,
 56 9 |                    Engedje meg ön, hogy mikor önhöz látogatók jönnek,
 57 9 |                meg.~– De csak olyankor, mikor önnél vendégek, látogatók
 58 9 |               látogatók vannak.~– Igen. Mikor nálam látogatók, vendégek
 59 9 |                 neki vállfűzőt viselni.~Mikor aztán már egy hetet töltött
 60 9 |              Nem rendítettek meg. Hanem mikor ön azt mondja: „Te nem vagy
 61 9 |             egyedül az, aki megdöbbent, mikor felidézem.~– Ah! Ön nem
 62 9 |             magamat szabadon. A kutyám, mikor megnyalja a kezemet, tudom
 63 9 |               kiszór. A futrinka ráles, mikor kidugja a lyukon a fejét.
 64 9 |          Egyszer aztán vasárnap reggel, mikor templomba harangoztak, együtt
 65 9 |                 Mellette állt Bertalan, mikor az apró gárda katonás felvonulásban
 66 9 |                 volt az apjuk.~Azontúl, mikor egy ilyen kék ruhás fiúval
 67 9 |              Kaiser gefangen!”, s aztán mikor a búskomor melódia átmegy
 68 9 |            megfordított fenekére is; de mikor már hozzákezdett azt hivatásul
 69 9 |              szembenyílt a Saroltáéval. Mikor látja a halottat, akkor
 70 9 |                  akkor nem fél tőle; de mikor nem látja, de tudja, hogy
 71 9 |                 Hányszor megcsalta önt, mikor ön azt kérdezte: mire lesz
 72 9 |          virágport a halottak házába.~S mikor a gyászmenet közelit, egyszerre
 73 9 |                elutazom – mondá Godiva, mikor az utolsó sopánkodó falusi
 74 9 |              meg a festőszeres ládikót.~Mikor aztán már fel volt minden
 75 10|               akadnak a világon.~      ~Mikor egyszer egy hosszú, szenvedélyes
 76 10|          sebesen elkezd dobogni a szív, mikor ez a kis vércsepp megjelenik!~
 77 10|           egymást! No, de hisz az a jó, mikor az ember egy „orvos” jó
 78 10|       látogatására, télben, hóviharban.~Mikor a legérdekesebb része következett
 79 10|                én csak azt vártam, hogy mikor ugrik fel egyszer a halott
 80 10|             megmarad, arra spekuláltam, mikor az árva leányát behálóztam
 81 10|                  Igen egyszerű a dolog. Mikor ki voltunk hirdetve mint
 82 10|                nincs oltalom?~– De van. Mikor a szemetet fölkavarja a
 83 10|            szigora elől oda menekülnek?~Mikor beszélni hall az ember azokról
 84 11|              Ezer élő ember volt rajta. Mikor ennek az ezer embernek a
 85 11|               Ez nagyobb lemondás, mint mikor én egy évig letettem a szivarozásról,
 86 11|     aviso-gőzösről, a szeme közé nevet, mikor a borravalót a kezébe nyomja.~–
 87 11|                a bajocco nem jár többé?~Mikor pedig a douane-on megjelen,
 88 11|               találkozni a halottjával, mikor azt az egyik koporsóból
 89 12|         miniszterek is elfelejtették, s mikor azon kezdi, hogy ő egy foglyot
 90 12|         visszhangozzák a komor falak, s mikor annak vége van, hat bajtárs
 91 12|                 levették a bilincseket.~Mikor egyedül maradtak, Lándory
 92 12|                 gyöngyözött a homlokán, mikor e sorokat olvasá. Nagy küzdelemnek
 93 12|             becsülte túl az érdemeimet, mikor tizenöt esztendővel tisztelt
 94 12|                 csak a hercegek esznek, mikor nevük napja van); kapunk
 95 12|        experimentálni akar rajtam, mint mikor a megkötözött kutyán vivisectiót
 96 12|        vivisectiót visznek véghez, mint mikor a tengerinyúlba beojtják
 97 12|              áztatta könnyeivel.~Aztán, mikor elvégezte, térdre emelkedett,
 98 13|               krajcáros patkányfarkkal.~Mikor aztán egész derült kedélybe
 99 13|              gyakran elkvaterkázgattak, mikor felhozatta a rablót a börtönből
100 13|               mindent összevissza, csak mikor a beszélő könyökével megtaszítja
101 13|                a kincseit és családját, mikor a császáriakhoz át akart
102 13|                 abban jár.~Természetes: mikor valakinek az arcképe minden
103 13|            özvegy kastélyában megszáll.~Mikor itt járt harmadfél év előtt,
104 13|               Hajdan jó út lehetett az, mikor még Lengyel Magdolna asszony
105 13|            ennek fele sem tréfa; kivált mikor egyszerre Lándorytól az
106 13|                 ment vissza a köröndbe.~Mikor onnan megint előjött, már
107 14|            számára. Péter lefeküdt már, mikor a látogató bekopogtatott.~
108 14|              Rossz drámaíró lett volna. Mikor a legfurcsább helyzetek
109 14|            egészen igazat mondott vele.~Mikor aztán a látogatásoktól megszabadult –
110 14|                És úgy történhetik, hogy mikor ön ezt a Lis Blanc gróf
111 14|             beszéljünk az asszonyomról.~Mikor én nőül vettem, egyike volt
112 14|          méregkeverő, varázslónő nevét!~Mikor emiatt észrevételt tettem
113 14|                tűnt elém a leány ismét, mikor tizenhat éves korában a
114 14|                micsoda hatást tett rám, mikor megláttam.~Kreuzberg, a
115 14|             osztogat karcsú tenyerével, mikor az a ketrecfalhoz dőlve
116 14|                bemagolásban.~Én a fiút, mikor már otthon nem bírt vele
117 14|                tudott ez nekem tartani, mikor egyszeregyszer kicsapták
118 14|              fiatalember szokott lenni. Mikor a mostohája megengedte neki,
119 14|                dadogni.~A déjeuner-nél, mikor Deával szemközt ült Lyonel,
120 14|                beszéltek a botanikáról; mikor bealkonyodott, az asztronómiáról.~
121 14|            Eretnekké legyenek tán?~– De mikor egészen egymásnak vannak
122 14|              hogy kinek a kezébe kerül.~Mikor a nőm a leányával visszament
123 14|                utána, aki őt megelőzte. Mikor hazaérkezett, már ott találta
124 14|              asztalhoz, mint én tettem, mikor leírtam.~Hát én nyomban
125 15|           optimista, mint mi ketten; ő, mikor az új pár a hivatalos szertartás
126 15|               kinek a keze égesse el és mikor? Az tőlem fog függeni. Idő
127 16|          váltotta fel a petit crevé-t.)~Mikor belépett, meglátta az idegen
128 16|          szakállal ékeskedik. Hanem hát mikor azt festették, még a császár
129 16|                 nyitni – mondá Lándory, mikor már megunta a kínlódást
130 16|              kézvonással odakanyarítva.~Mikor a négyrét hajtott ívet szétnyitották,
131 16|             modorban forgatni ön ellen, mikor néha egy pillantást vetett
132 16|      lovaglócsizmát és ostort magadnak.~Mikor a hotelbe visszakerültek
133 16|                Blanc gyémántokkal, hogy mikor én kapom vissza az uradalmat,
134 16|                    De azt láttad volna, mikor a souspréfet, aki az új (
135 16|                 annak a katasztrófának, mikor valaki többet ivott, mint
136 16|                neked erről a nászéjről, mikor egyszer együtt keverjük
137 16|                 és Lándory közé jutott.~Mikor a pohárcsörgés elhangzott
138 16|        mélyedtek Lándory szemeibe, mint mikor a gyakorlott vívó, a kard
139 16|                 nagyon is érthető volt. Mikor az ember véletlen örökség
140 16|                gondviselés létezésének; mikor aztán két év múlva az ember
141 16|    természetrajzi példák tanúskodjanak, mikor azt világosan megállapítja
142 16|                 mint egy márványszobor.~Mikor aztán Alfréd látta, hogy
143 16|                Ez meg fölfedezte nekem, mikor a börtönből kihoztam királyi
144 16|               Ön védelmezte őt!~– Igen. Mikor a miniszterhez mentem, öt
145 16|                neveléssel sem bír, hogy mikor a háziasszony diskurzusban
146 16|         Médeának a bámulata fokozódott, mikor Alfrédot Lándorytól gyorsan
147 16|             keresztbe szedik maguk alá, mikor leülnek.~– De most már hozzászoktak
148 16|                áldást kiáltottak utána, mikor elrobogott.~Aztán a vendég
149 17|                 színe Franciaországban.~Mikor Lándory belépett a budoárba,
150 17|         communard vezértársa, Vermorel, mikor felismerték, s el akarták
151 17|             Raoul Ripaille-t felismeri, mikor az a Tombeau d’Izoard-nál
152 17|                 Lyonel szokott szállni, mikor látogatóba jött.~Szerencsére
153 17| kényszer-vendéglátás soká. Egy délután, mikor éppen az ebédhez csengettek,
154 17|            kegyelmet kap (hogyne kapna, mikor egy marquis-nőnek a szerelemgyermeke),
155 17|                  S teljesen igaza volt, mikor azt tette hozzá, hogy nincs
156 17|                  Csak akkor tekint fel, mikor kétfelől megragadják a karjait.~
157 18|               értek rá visszaszerezni.)~Mikor a gig a Lis Blanc palota
158 18|             hanem azért tudta jól, hogy mikor torzult el Deának az arca,
159 18|            torzult el Deának az arca, s mikor mosolyodott el.~Hermione
160 18|                 ez?~– Hát legelőször is mikor ez az én clerc-em megcsinálja
161 18|                  mondá magában Lándory, mikor elhagyta a prefektúrát.
162 18|                  meg a szép népligetet.~Mikor a három órát harangozták,
163 18|                 zúgolódék a souspréfet, mikor az óra már elütötte a négyet.
164 18|         Boisgoberry úr nagyot nevetett, mikor a kis clerc-et a két vállánál
165 18|                minden mókázást felvesz.~Mikor azonban már a feketekávéra
166 18|              eltávozót útjára bocsáták.~Mikor ketten maradtak egyedül
167 18|               Ezt Bosco szokta mondani, mikor valami espiègleriehez készült: „
168 18|               miei, ubbedite!” Ugyebár, mikor meglátta ön azt az áll alatt
169 18|                hitte, fiú. Csak azután, mikor a szobaleánya biztosította
170 18|               robbanógyutacsok titkait. Mikor aztán a commune uralomra
171 18|      tökéletesen félreértett dolog. Hát mikor a Montmartre-t is megostromolták
172 18|         mosolygott az arca.~– Hát aztán mikor a nagy plakátok megjelentek
173 18|                 róla az egyenruhát!” És mikor leszaggattak rólam mindent,
174 18|                  egy rendes eszű ember, mikor ilyen kincset megtalál (
175 18|                mégpedig itt, Párizsban, mikor a Sorbonne-ba jártam. Nincs
176 18|              arcodon, hogy meghőköltél, mikor azt a szót ejtettem ki: „
177 18|                 a nőt, akitől elváltál, mikor a feleséged volt?~– Különös,
178 18|                 Médea vállvonva mondá:~„Mikor keresztnevet kerestetek
179 18|         tetszeni? Minek kérdeztek most, mikor vezetéknevet választottatok!”~(
180 18|            tudom. Az oltár előtt aztán, mikor az esküvésre került a sor,
181 18|            veled, hogy úgy vigyorogsz?” Mikor meg őrá került a sor, olyan
182 18|                 miatyánkot mondta el. S mikor azt kellett volna hangoztatnia,
183 18|                csak kell az embernek, s mikor tegye, ha nem az utolsó
184 18|               magát. Mért nem pirul el, mikor én neki szemtelenségeket
185 18|              Milyen vérlázító tekintet! Mikor egy szép nőnek széthúzódik
186 18|             mind lepattogott volna – de mikor elmondtam neked, hogy nézd,
187 18|             képe Medúza-arccá változik, mikor szerelmet kérnek tőle: ez
188 18|                a csengettyűt háromszor, mikor a tilbury a kapubejárat
189 18|           milyen csúnya kislány voltam, mikor először látott? Alfréd egészen
190 18|                   mondá Bertalan –, hát mikor a konzorcium megalakult:
191 18|                előtt, mint Éva anyánk – mikor még az almafa virágzott.
192 18|                 Csak igen rövidre; mert mikor játszom, korán le kell feküdnöm,
193 18|              volt virágból, koszorúból, mikor elvégezte: typhonja keletkezett
194 18|               mondá Alfréd Bertalannak, mikor együtt elhagyták az operaházat. –
195 18|                jól szoktam elébb lakni, mikor játék után „kis vacsorára”
196 18|              kis vacsorára” meginvitál.~Mikor egy óra múlva megérkeztek
197 18|                 gondolatját elolvasnom, mikor tetőtől talpig veres kantus
198 18|         bűvészet. Ont ma látni kellett, mikor azoknak a hódolatát fogadta,
199 18|        balerinák fölé emelték, s aztán, mikor az a kis kopott emberke
200 18|              Dulan grófnétól.)~Lándory, mikor azt olvasta, visszagondolt
201 18|                 istenasszonyok?~– Igen. Mikor nagy szerepük van.~– Tehát
202 18|                   Azt gondolja ön, hogy mikor balettet táncolok, szabad
203 18|             észre, hogy nincsen kardja, mikor már Phaedra elment.~– No,
204 18|                   Tudja, miként hajdan, mikor kis lóti-futi leányka voltam.
205 18|      Megbírállak.~– Reszketek előtte.~– Mikor balettet táncolsz, akkor
206 18|             drámai művésznő vagy; hanem mikor drámát szavalsz, akkor balerina
207 18|                hallgatott a meséjére.~– Mikor abban a hírhedett rémbűnperben
208 18|               az egész emberi társaság. Mikor gazdája alszik, ő ébren
209 18|       kantárszárat, tudja, merre az út? Mikor mind a két kézre szükség
210 18|               van a puskával célzáshoz. Mikor meg vissza kell fordulni,
211 18|              hogy nehéz legyen találni; mikor aztán a lovagjára kerül
212 18|    keresztülrepüljön; csak akkor aztán, mikor a zablát tartó kéz és a
213 18|                marad a volt gazdájának, mikor az már a börtönben ül is.
214 18|              akkor rázkódik meg alatta, mikor az éppen lőni készül. Mikor
215 18|             mikor az éppen lőni készül. Mikor ezzel elkészültem, akkor
216 18|                    Holdvilágos éj volt, mikor a csalányosi csárda udvarára
217 18|            ébren vannak. Azt sem tudni, mikor alhatnak. A lovamat felnyergelten
218 18|               rózsaszínű selyemkendőbe. Mikor elém tette a borosüveget
219 18|                 s parádéba tette magát. Mikor a nótám az utolsó versét
220 18|               utánam dalolta odabenn; s mikor újra bejött, úgy ki volt
221 18|                méltán összehasonlítani. Mikor az emberhez közel jött,
222 18|           anélkül, hogy tudná, miért?~– Mikor vége volt a nótának, ott
223 18|              tudni azt a leánynál, hogy mikor válik a szerelme gyilokká?
224 18|         gyilokká? Most is megkap a láz, mikor visszagondolok rá. Nap nappal,
225 18|                  Scilla kacagott már!~– Mikor közel százlépésnyire értünk
226 18|                leesett holtan a gyepre. Mikor odalovagoltam hozzá, már
227 18|               várta az élve megérkezőt. Mikor aztán én beléptettem az
228 18|            ismerőseimet.~– Van rá eset, mikor az ember megteszi. Egyébiránt
229 18|             egyötöd rész apja vagyok. – Mikor teveled összeköttetést kezdett,
230 18|               is titkolt előtte semmit, mikor a Krőzus fényes ajánlatait
231 18|                 és lesütötte a szemeit, mikor Bertalan megszólítá. Eddig „
232 18|           állapot!~– Micsoda erkölcsök; mikor az ember még afelől sem
233 18|         élvezetekbe fojtá a társaságot, mikor Lándory megérkezett az orgonaterembe:
234 18|          gondoltam én. Emlékezhetik rá, mikor a seigniersi-i télikertben
235 18|            mondhatni atrobilosus ember, mikor ilyen sértés esik rajta,
236 18|                ilyen sértés esik rajta, mikor ily keserű hálátlanság,
237 18|             tudtátok a kötelességteket, mikor láttátok, hogy az az ember
238 18|             gyöngédek voltak egymáshoz. Mikor felsegítette a grófnőre
239 18|               néztek egymás szeme közé, mikor egyedül maradtak.~– Ezzel
240 18|              kell kezdeni újból.~      ~Mikor aztán egymás mellett ültek
241 18|    haszontalanságokra.”~Késő este volt, mikor hazakerültek. Fél várost
242 18|              amibe mindaz jól elférjen.~Mikor a hotelbe kerültek, ahol
243 18|               Másnap tizenegy óra volt, mikor a reggelit felhozatták maguknak.
244 18|                 olyan fény ragyog, mint mikor a tenger világít, s foszfortündöklésében
245 18|              korrupció zsoldját.~      ~Mikor Hermione kisasszony a felindulástól
246 18|               Szembe mer velem állni! S mikor én békejobbot nyújtok eléje:
247 18|               mint otthon egy év alatt.~Mikor aztán a pusztába megérkeztek,
248 18|            mérveiben van a szépség.~Hát mikor a hintó a saját nevelésű
249 18|           feleség nagyon szeretve volt.~Mikor a szobákon végigjárt Médea,
250 18|               Új embernek érezte magát, mikor végre-valahára levethette
251 18|              kell. Hogy elbámult aztán, mikor a legelső levesestál előtte
252 18|                 de nagyhamar beletanul. Mikor kifárad, az arca egész tűzpiros,
253 18|            akkor sem akarta abbahagyni, mikor már alig bírta a karját.
254 18|              hogy mi az „édesen alvás”, mikor az ember ötször falatozott,
255 18|                ki-ki a maga malmában, s mikor hazamegy, kefélje le magáról
256 18|               volt aztán a meglepetése, mikor déli harangszóra mind a
257 18|            csodálkozása még fokozódott, mikor a kálvinista prédikátor
258 18|                 sietett a kollégájának. Mikor közös ügyet kell védeni,
259 18|               nem csupa gyermek volt-e, mikor kardját hazájának szentelé,
260 18|         kórtünetek jöttek elő. Ebédnél, mikor egyszer az inas felhozta
261 18|              fájni fog.~– Tréfaság! Hát mikor a vívóteremben a próbavívásnál
262 18|               annak zsámolyára. – Aztán mikor kibeszélte magát vele, akkor
263 18|                városában a monarchiának mikor lesz lóverseny? Azon a napon
264 18|                magukat a médisance-ban.~Mikor Lándory az olvasóteremből
265 18|                mit mondjak Deának, hogy mikor látogatsz meg bennünket?~–
266 18|                mulattatására használni.~Mikor vége volt, azt kérdé Lándorytól:~–
267 18|               utánament az eltávozónak.~Mikor a magyar urak egyedül maradtak,
268 18|             tudhatja azt az ember, hogy mikor mond igazat? Elég, ha maga
269 18|               iránt háladatosnak lenni. Mikor ez a Lándory azt a paradox
270 18|              egyetlen gyönyörűségem az, mikor őket éri valami keserűség,
271 18|            csalatkozás, megbántás, vagy mikor emésztő szenvedélyek támadnak
272 18|                 kis meglepetés várt rá.~Mikor a kastélyba megérkezett,
273 18|         mulatság volt ez rá nézve, mint mikor délutánonként a kardvívásban
274 18|            alatt százat számláltak meg.~Mikor aztán a hölgyek aludni mentek,
275 18|                 reggelenkint a postára, mikor a templomba megy. Itthon
276 18|               ejtett. Azt mondják, hogy mikor egy csillag lehull, akkor
277 18|                nem szokott az tréfálni.~Mikor aztán Bertalan hálószobájában
278 18|                spanyol hidalgó mondott, mikor házasodni készült, hogy „
279 18|            szaladni akart az asztaltól, mikor lefogták.~– Maradj még!
280 18|           pantomimikai előadásba kerül, mikor valami rájuk bízott dolgot
281 18|             férjeknél az a szokás, hogy mikor a nő legmagasztosabb küldetésének
282 18|          szokott benne lakni az uraság. Mikor az nincs a városban, akkor
283 18|           Egyszer sírni is hallottam. S mikor végre beállt a szerencsés
284 18|      kitatarozva.~Szeptember vége felé (mikor a mackók lejönnek a málnát
285 18|               egy szóra – monda Lyonel, mikor már a kocsija eléjárt. –
286 19|                 dacból ízlelte azt meg.~Mikor aztán a szájában volt, akkor
287 19|                 elszörnyedő ábrázatján, mikor az a féltve őrzött fáját
288 19|                szítogat. Olyan ez, mint mikor valaki a tüzes vasat kívánja
289 20|                 hogy a társalkodónéját, mikor az beteg, meg se tekintse. –
290 20|                holtnak tetteté magát, s mikor a vadász odasietett hozzá,
291 20|                stádiuma a részegségnek, mikor az imádó a szép asszonynak
292 20|                most tapasztaltam éppen. Mikor odalenn jártunk a kertben,
293 20|             csak a Szentírásból idézek; mikor a Krisztus a fügefán gyümölcsöt
294 20|           Megint a Szentírásból idézek. Mikor a házasságtörő asszonyt
295 20|                 szokott a részeg ember, mikor annak örül, hogy egy szép
296 20|             szív heves dobogáshoz kezd, mikor a titkos lépcsőkön a léptek
297 20|                  ha lennél.~– Szeretem, mikor egy nő az erényprédikációhoz
298 20|                 Egészen ecetszagú volt, mikor újra helyet foglalt Médea
299 20|               érdemli-e, hogy megöljem, mikor ezt az átkozott kelepcét
300 20|                  úgy el volt gyengülve.~Mikor aztán már fenn ült, a Lidy
301 21|            poklokon keresztül üldözi, s mikor végre megtalálja, akkor
302 21|                Megfordult a betegsége.”~Mikor az utolsó kocsi után becsukták
303 21|                 ösztönszerű vágy talán? Mikor az utolsó ajtócsukódás után
304 22|              Tíz óra lehetett délelőtt, mikor a dorogmándi kastély udvarára
305 22|             mely alatt keble küzdött. – Mikor az ember városba felkerül,
306 22|                 őket a kártyaasztalnál, mikor nálunk voltak. Kárpótlást
307 23|           dobogott jobban a szíve, mint mikor a pusztai rózsáért a rettegett
308 23|          pisztoly csövébe homok került, mikor azt Lyonel a jobb kezéből
309 24|         Bertalan maga hajtja a lovakat.~Mikor a Pétert eléri, megállítja
310 24|             Csak akkor rémült el Médea, mikor azt olvasá, hogy a férje
311 24|             sebet kapott. Elájult bele.~Mikor életre hozták, odavonta
312 24|             nagyon szerettétek egymást, mikor gyermekek voltatok!~E szónál
313 25|                a házastársak között! És mikor e kíméletlenség nincs megérdemelve!
314 25|                 az albisorai kastélyig.~Mikor az albisorai kastély udvarára
315 25|            indus bajadérek teszik, akik mikor meztelenül odadobják magukat
316 25|            rossz, szófogadatlan gyerek!~Mikor aztán a kötőlékeket helyreigazította
317 26|                Tudod, hogy mit ígértél, mikor vállalkoztam rá, hogy elkísérlek
318 26|          lepényt a jámbor csernagorcok. Mikor kérdezősködtek a gabonáshajó
319 26|                 még messzi volt hazáig.~Mikor végre magukra maradának,
320 27|          Egyszer kificamította a lábát, mikor a lovak elragadták, s a
321 27|               nem láttam a tiedet soha. Mikor már az eszemet bírtam, gyakran
322 27|             bírtam, gyakran úgy tettem, mikor ágyba fektettek, mintha
323 27|                rátámadó pávián ellen. S mikor ettől megszabadultam, s
324 27|            Belevittél a kísértetekbe. S mikor megszabadultam csoda által,
325 27|           gyilkoló kézzel védelmezze; s mikor az nekem minden bűneimért
326 27|             egészen meg fogja hódítani.~Mikor aztán a Médeával történt
327 27|                 használt.~Erre gondolt, mikor azt a csendes mulatságot
328 27|              Senki.~Hallhatta elégszer, mikor a high life-nak egy-egy
329 27|              pofákat fognak majd vágni, mikor becsapja az orruk előtt
330 27|                 le nem esett.~Egy este, mikor megérkezett a villájába:
331 27|                 ismersz? – kérdezé Dea, mikor végre kielégítve a kisebbik
332 27|                kereste, amíg kitalálta.~Mikor már elteltek a maguk örömével,
333 27|                gróf „révélations”-jait.~Mikor visszaérkezett az országházból,