Fezejet
1 2 | Mit adok, ha vesztek?~– Akkor adsz nekem valamit, ami
2 2 | pedig te veszted a fogadást, akkor te adsz nekem valamit, amivel
3 2 | teszem.~(Nem is volt az már akkor ott!)~Ez a kis intermezzo,
4 2 | mágnási családnak okozott akkor nagy nyugtalanságot egy
5 2 | embereket hajszolják, hisz akkor meg éppen azt énekelte a
6 2 | hogy az ország nyer vele, akkor rendelkezésedre állok.~
7 3 | egyiket vagy másikat, s akkor kezdett a vallatáshoz.~Volt
8 3 | sorolja el a vitéz tetteit; akkor ez aztán szembeállt a mindent
9 3 | pilláit félig a szemeire, akkor azok olyan kékeknek tűntek
10 3 | kormány amnesztiát adott a már akkor is híres rablóvezérnek,
11 3 | kék szemeivel nézett rám, akkor meg azt hittem, hogy az
12 3 | aztán beszélgessünk”, hát akkor mindent elmondtam neki,
13 3 | mint egy kapcabetyár?”, hát akkor kénytelen voltam elmondani
14 3 | régi szeretőjét elárulja. Akkor aztán a szerelemféltés dühében
15 4 | személyében megláthatjuk, akkor mi is el fogjuk ismerni,
16 4 | úgy állt, mint egy szobor. Akkor nagyot sóhajtott, s szilárd
17 4 | vizsgálatot tartani? – kérdé akkor Lándoryhoz fordulva.~– Kérni
18 4 | remekműve, és nem másé? Akkor aztán az egyes vendégpárok
19 4 | ki. (Hasonló eset éppen akkor történt.)~– Átadatik a magyar
20 4 | kegyteljes leereszkedéssel.~Akkor egyszerre ezzel a kérdéssel
21 5 | üzleti könyveit átnézték, akkor azt a kérdést intézte Lándory
22 5 | küldetve?~– Arra nem vagyunk.~– Akkor kérném, hogy Stauner úr
23 5 | visszavívják.~– Köztük voltam.~– Akkor önre nézve nem lesz meglepetés,
24 5 | heverni fél esztendeig, s akkor elküldetik egy varsói céghez:
25 5 | találok itten levelet, aki már akkor nem is élt, amikor ez a
26 5 | búcsúvétel nélkül odábbállni, s akkor aztán felkeresheti az eldugott
27 5 | kiszolgált gályarabtól kitelik. – Akkor aztán megint előkelő pozitúrába
28 6 | téged, de engem.~– Hát minek akkor ez az élet? Hogy tehették
29 6 | majd ha az ágyban leszek, akkor beszéljünk valamiről csendesen,
30 6 | húzd fel! – mondá a bankár.~Akkor aztán odament az inas az
31 6 | huszonnégy éves korát betölti, akkor egyszerre kétszázezer forintot
32 6 | öngyilkossá lennék, mert akkor odavész a befizetett összeg. –
33 6 | vethetne. És mégis eljött!~– Akkor a kisasszony nemcsak árvaságra
34 6 | miatta a comptoirját. Hát én akkor miért legyek becsületes
35 6 | látogatóban, kíváncsiságból. Akkor szerettem meg.~– Ne mondd
36 6 | még egyszer visszatérek, akkor már – kést is hozok magammal.~
37 7 | hálószobájába benyitott. Lándory még akkor is aludt.~– Uram. Már nyolc
38 7 | vivő omnibusz gördülése. Akkor egymás után hirtelen következett
39 7 | lépcsőajtó nyitása és a kapué. Akkor az ablakhoz siettem megnézni,
40 7 | találkozásnál, csakhogy akkor a napsugártól beragyogva,
41 7 | hangtól, e szótól.~A leány akkor mind a két kezével ragadta
42 7 | fedezi, sőt meghaladja.~– Akkor miért tartják fenn ellene
43 7 | elájult; mikor eltávoztam, akkor felocsúdott, s hallám az
44 7 | öngyilkossá lesz.~– Hát akkor minek volt az a kérdés?~–
45 7 | saját jellemrajzával. Én akkor azt mondtam: mélyen érző,
46 7 | Schalkaug név híre emelkedik. Akkor aztán terjeszkedünk. – Nos,
47 7 | sietett a kezét nyújtani.~– Akkor hát térjünk át a dolog prózájára.
48 8 | munka után. Az ember csak akkor tudja meg, mikor megpróbálta,
49 8 | akart magának csinálni, akkor rántott levest főzött, habart
50 8 | töltök egypár órát.~– Hanem akkor ön nagyon szűken fog kijönni;
51 8 | a tiszteletdíjat a kiadó akkor fizeti, amikor a munka megjelent.~–
52 8 | diktálni fogom önnek.~– Akkor át kell mennünk a kis kamrába;
53 8 | útnak volt öltözve Lándory, akkor azt mondá nagy halkan:~–
54 8 | elvitte a kis Riekét aludni.~Akkor aztán Lándory is búcsúzott. –
55 8 | Gyógyíthatlan mellbajt? Akkor itt maradok”.~Lándory búcsúzott
56 9 | illatát.~– De hogyan fogjuk mi akkor egymást megérteni – kíváncsiskodék
57 9 | nyelveken értekezni, amiket akkor tanul. Micsoda gyönyörű
58 9 | amikor társaság lesz önnél, akkor én hadd maradhassak távol:
59 9 | került megint vissza.~Már akkor a két leány pertu volt egymással.~
60 9 | magányszobájában maradni, akkor ezt kérdezé tőle:~– De hát
61 9 | házadnál, ugyan kinek van akkor oka ennek a küszöbét kerülni?~–
62 9 | senkinek soha. Azt csak akkor mesélhetném el, ha egy hetérára
63 9 | mosolyogtam én olyan különösen (akkor gyanakodva nézett reám),
64 9 | vendégsereg, zajos társaság lesz, akkor hadd vonuljon ön meg egy
65 9 | kidugja a lyukon a fejét. Akkor egyszerre elkapja a két
66 9 | elővonszolja az odújából; akkor aztán hanyatt dönti, s elkezd
67 9 | betakarta: eltemette. – Akkor aztán megtörli a szárnyait
68 9 | kabátomat, ha veszett eb, akkor legelőször is azt a kabátot
69 9 | széttépni; ha nem bántja, akkor más baja lehet. Ha pedig
70 9 | zablát az állat szájában. Akkor aztán maga szépen, csendesen
71 9 | kutyát a veszedelmétől.~Akkor aztán odadobta az ebet egy
72 9 | előkerülnek a napfényre, akkor már fiaikból becsületes
73 9 | a császárt megvédeni!”, akkor egészen átváltozott Bertalannak
74 9 | hozzákezdett azt hivatásul venni, akkor vagy inspiráció, vagy iskolai
75 9 | átsietett Sarolta szobájába.~Már akkor egészen „igaz” volt a leány.
76 9 | Bertalannak. Bertalan csak akkor vette észre, hogy Godiva
77 9 | hogy Godiva is ott van.~Akkor aztán egyszerre, mintha
78 9 | válaszolt: „nem többé”. Akkor aztán elfordult, s kirohant
79 9 | Mikor látja a halottat, akkor nem fél tőle; de mikor nem
80 9 | hogy itt van a közelében, akkor fél. Beburkolta magát a
81 9 | hanem a fivéreért. Ki lesz akkor a kerek világon, aki az
82 9 | pedig megmaradt kisleánynak. Akkor is ő volt ennek a nagy embernek
83 9 | temetésig – mondá Godiva. – Akkor aztán visszatérek az én
84 9 | át végnyugalom helyéül, akkor, midőn ez a puszta domb
85 10| is affektált. Európában akkor volt készülőben az a végzetes
86 10| Magában” – felelt az előbbi.~„Akkor csak inkább szoruljunk itten
87 10| következett volna a mesének, akkor a vonat megindult, s a zuhogástól
88 10| politika áldozata volt.~– Hát akkor mért lett öngyilkossá? –
89 10| Nem. Semmi bajom sincs.~– Akkor más történhetett veled.
90 10| szemetet fölkavarja a szél, akkor ott találunk egy gyöngyszemet,
91 10| vagyok feleségestül; s akkor ki fognak szállani Pozsonynál. –
92 11| színére. Az óriási hajó akkor süllyedt el éppen a víz
93 11| elfordult maga körül, s akkor aztán támadt utána egy mély
94 11| Lándory szobájába, aki még akkor aludt.~– Nézze ön! A németek
95 11| tudomással?~– Azt tudom, hogy akkor a németek hátrányban voltak.
96 11| igazán szeret?)~– No, önnek akkor most pokolbeli nagy élvezete
97 11| bediktál egy ólomkoporsót, akkor a hivatalnokok, a pénzügyőrök,
98 12| a nagy kemencékből éppen akkor szedik ki az illatozó cipókat.~
99 12| bezárta mögötte az ajtót, s akkor letett eléje egy éles kést
100 12| Traumhold örökösének még akkor is, ha annak nem gyilkos
101 12| esztendőmet ide ajándékoznák: még akkor is maradna a másik tizenöt
102 12| Nem voltam az.~– Hát akkor miért vallottad ezt magadra?
103 13| kedélybe hozta az emberét, akkor elkezdett vele beszélgetni.
104 13| találkoztál vele. Neked akkor is gyanús volt az az ember,
105 13| találkozás. „Szervusz, pajtás!” Akkor aztán kölcsönösen megismertétek
106 13| az illavai fegyházból, s akkor aztán ketten együtt a trencsini
107 13| leütöd a cinkostársat, s akkor aztán a te gondod lesz,
108 13| deríteni?~– Megígértem.~– Akkor mondok önnek valamit. Monterosso
109 13| Traumhold nevét fogja viselni; akkor odamehetünk hozzá, s megsúghatjuk
110 13| azért kaptam kegyelmet; s akkor énnekem nincs többé ezen
111 13| hogy mért kellene ennek akkor is a törvény elé, a hírlapokba
112 13| címlapján ékeskedik; hát akkor az ilyen markírozott arcra
113 13| a hegytetőre feljut, már akkor ott fogadja egy vagy két
114 13| ecsetje nem örökíti meg. Akkor megígérte, hogy még egyszer
115 13| még egyszer visszatér, s akkor festőt is hoz magával.~Péter
116 13| el, hogy piktor vagyok.~– Akkor hiszik el éppen.~(Megjegyzendő,
117 13| Megjegyzendő, hogy még akkor az újabb festői nemzedék
118 13| Ha az ember archaeolog, akkor a várromok belsejét kutatja,
119 13| ha az ember csak turista, akkor iparkodik mentül előbb a
120 13| azonban festő az ember, akkor azt keresi, hogy melyik
121 13| onnan megint előjött, már akkor a festékesláda helyett a
122 14| kastélyhoz visszatértek, már akkor ott híre futamodott a veszedelmes
123 14| magukra a szoba ajtaját.~Akkor aztán Péter is felhagyott
124 14| legelőször a kezébe kapja.~– Akkor sem ön az. Mert ez iratot
125 14| rosszul lesz, ágynak esik, akkor apácát hívat, imádkoztat
126 14| volt, ami meghódított. En akkor voltam ötvenéves, ő huszonnyolc.
127 14| már megírtam, tízéves volt akkor, midőn Sidonia grófnő szép
128 14| lebilincselének.~A leányka „még akkor” nem volt nevelőintézetben:
129 14| hozták haza Seigniers-be. Én akkor sem láttam; mert én olyankor
130 14| voltam elfoglalva.~Csak akkor tűnt elém a leány ismét,
131 14| legfelső vasrúdon terem, s akkor a két szeme valami olyan
132 14| mademoiselle Hermione (aki akkor a feleségem felolvasónője
133 14| Lyonel nem ivott. Csupán akkor, amidőn én a „leánynk” hazaérkeztére
134 14| atyai felköszöntést tettem: akkor azt az egy poharat kiürítette
135 14| meg van bolondulva. – Még akkor nagyon jó véleménnyel voltam
136 14| békében »együtt« él vele, hát akkor megsemmisítem az első végrendeletemet
137 14| legyen kénytelen megélni, akkor majd előveszi a jobbik eszét.~
138 15| hogy iskolába jártam.~És akkor az a páratlan hölgy, a hátrahagyott
139 15| vő.~És Asthon lord éppen akkor kapott levelet lady Elvirától,
140 15| Franciaországba visszatért, már akkor ott találta Alfréd nagybátyját
141 15| a commune-nek a napjai, akkor jött el a sora a mi hősünk
142 15| megkerült végrendeletet, akkor már a boldog örökös végkielégítést
143 15| propos meg talál halni: akkor ki lesz, aki az én boldogult
144 15| Aztán meg, mi a „jótett” hát akkor azon kezdeném, hogy ezt
145 16| átadásnak meg kell történni.~„Akkor” nyolc napot kellett számítani
146 16| táskájában hozta utána.~Még akkor csak a jegyző volt ott,
147 16| nagy inkvizítor” vagyok.~– Akkor a felelősség önt terheli
148 16| szekrénynek.~Az is megtörtént.~Akkor a hölgyek is felkeltek a
149 16| a pecsétek sértetlenek.~Akkor azután ő saját maga felmetszette
150 16| máltai lovagok rendébe, akkor azonnal kapja meg a birtokot
151 16| nem maradok le róla.~– Akkor szerezz ma estére egy hátaslovat
152 16| visszakerültek a sétából, már akkor mind a két átellenes vendéglő
153 16| hát hogyne volnék az?”~– „Akkor kollégák vagyunk. Én is
154 16| tenni!” – mondá a grófnő. – „Akkor jó lesz önnek sietni a vásárral,
155 16| dobni a koronagyémántokat, s akkor ennek a csemegének nagyon
156 16| ki a börtönből Lándory, akkor az ő életének megelőző körülményeiről
157 16| elzárkózva a világtól…~…akkor aztán könnyű megérteni,
158 16| elkésett, mert az meg már akkor a souspréfet karján csüggött.~
159 16| titka volt, elvörösödött.~– Akkor mi ez összeghez még egyszer
160 16| büszkén.~Ez volt a tromf.~– De akkor mégiscsak meg kell nevezni
161 16| a megrontott helyzetet, akkor ismét teljes ércértékéhez
162 16| alig látható lénynek már akkor van tudata arról, hogy ez
163 16| a vésztörvényszéknek, s akkor kezdődik a „nagy lakodalom!”~–
164 16| ember az a pesti fogorvos!~Akkor aztán leült Sidonia grófnő
165 16| voltam, hanem az inasom.~– Akkor az valami rendkívüli ember.~–
166 16| felhőszakadás zúdul le Párizsra, akkor annak a kloáka-sikátornak
167 16| torkolló száját betömik, s akkor aztán a csatornákon aláömlő
168 16| kényelem és dúskálkodás volt, akkor egyszerre kitagadta az atyja –
169 16| megjavult, magába tért; akkor kirabolták, megfosztották
170 16| jó barátommá fog lenni, akkor elkezdek vigyázni magamra.~
171 16| kapta meg a figyelmét.~– Ah! Akkor az a derék fiú elvihetné
172 16| elfogadta ezt a jobbot, akkor a bal kezét is tetejébe
173 17| Enfer elhagyott bejáratához. Akkor az az egész zuhatag rövid
174 17| jogosítja az idejövetelre.~– Akkor térjenek önök ide be a „
175 17| megfogytunk tüzértisztekben; akkor a katonai iskolák növendékeiből
176 17| önkéntelen behunyva tartván. Csak akkor tekint fel, mikor kétfelől
177 17| jót tett velem ez az úr, akkor szabad kérnem tőle még ezt
178 18| palota elé megérkezett, már akkor Sidonia grófnőnek nem volt
179 18| reggelig szenvedni fog, akkor elmúlik magától, ha egyszer
180 18| Lis Blanc Lyonel gróffal, akkor kérdés támad, hogy Lis Blanc
181 18| állíttatik ki az okirat, akkor meg (látott már ilyet?)
182 18| De hisz az ön clerc-je akkor egy nagyon korlátolt tehetségű
183 18| meg lett kegyelmezve: hát akkor én azt gondoltam, hogy sokkal
184 18| nevét elkiáltsam; mert már akkor minden tüzérnek a kardja
185 18| hulló ütéseket hárítsam el? Akkor odarohant hozzám, s a csizmája
186 18| gondnoki hatalom kezelése akkor lép érvénybe, amikor a törvényszék
187 18| tengeri úton visszakerül. Akkor azután rögtön aláírhatja
188 18| hegy nem jön Mahomedhez, akkor Mahomed megy a hegyhez.
189 18| kilencszázkilencvenkilenc. – Hát akkor azt tetted volna, hogy amint
190 18| nem szökik el vele), hát akkor azt tette volna, hogy elhozza
191 18| dolog a világon.~– No, hát akkor annyival inkább eljárhatsz
192 18| leginkább megbántottak.~– Akkor tökéletes antitézise vagy
193 18| curator engedelme nélkül. Hát akkor azt gondoltuk ki, hogy amicára
194 18| kerestetek ki a számomra, akkor sem kérdeztétek meg, hogy
195 18| akartam neki csókolni, de akkor láttam, hogy szarvasbőr
196 18| Éppen azért. – És én akkor meg leszek bosszulva terajtad
197 18| crayonja ezerszeresített; akkor volt egy kedves, vidám,
198 18| Lándory kritizálja Renant, akkor Médea rajong érte. Amelyik
199 18| ha mindez nem volt elég, akkor Médea az orgonájához ül,
200 18| kitaníttatjuk a kis Katicát. Akkor még Katicának hívták, ugye?~–
201 18| ugye?~– Jaj, de féltem én akkor öntől! Olyan mogorván tudott
202 18| hogy a térdemig omlott. Akkor a kíváncsi papák legöregebbike
203 18| Mert ha egyszer odamegyek, akkor aztán ott maradok. De hát
204 18| hajadon is belészeret, s akkor aztán ezek ketten versenyeznek
205 18| szeméről hallott regét. – Akkor ez becsületére válik.~–
206 18| szeretőjének és az újnak a neveit, akkor nem fog ön így ajkat pittyeszteni
207 18| Hogyan játszom el? Igen? Akkor jöjjön el holnap este hozzám.
208 18| Csak ketten leszünk. S akkor aztán jósolja meg, hogy
209 18| villanylámpa a proszcéniumon: akkor még Párizsban is újdonság.~
210 18| még annyit is ebédelnem? Akkor még kenyérhéjat sem kapok.
211 18| utálattól eltelve, s csak akkor veszi észre, hogy nincsen
212 18| hajnyilat a gomblyukából. – Akkor aztán féktelen nevetésben
213 18| varázs bűvkörébe jutott, akkor el van veszve. Ki fogják
214 18| Mikor balettet táncolsz, akkor valóban drámai művésznő
215 18| hanem mikor drámát szavalsz, akkor balerina vagy.~Scilla pajkosan
216 18| s beleöntette a pezsgőt. Akkor azután előhozatta a magával
217 18| padlásán, a buckák között: akkor ott süthették a makkot hetedhét
218 18| eldugott fegyverekkel, akkor az Évica jól megvendégelte
219 18| belövöldöztek az ablakon: akkor aztán „ki le a pincébe!
220 18| míg a két lövés eldördül, akkor aztán villámsebesen megfordul,
221 18| keresztülrepüljön; csak akkor aztán, mikor a zablát tartó
222 18| hogy méltó urára talált, akkor megadja magát, s azontúl
223 18| alá adják, megteszi, hogy akkor rázkódik meg alatta, mikor
224 18| Mikor ezzel elkészültem, akkor pitykés dolmányt, cifraszűrt
225 18| veszett Mohácsnál!” – már akkor ő utánam dalolta odabenn;
226 18| a betyár nótát, amit még akkor nem ismertek, csak az Ecsedi-láp
227 18| éjfélt elütötte az óra, akkor megragadja a vállamat, s
228 18| fenyérre. – A hold éppen akkor jött fel: fogytán volt már;
229 18| a buckára fellovagoltam; akkor egyszerre kialudt. Évica
230 18| s bevilágítja a tájat, akkor egyszerre feltámad a puszták
231 18| tartottam elvenni a rózsádat, akkor „gyepre, bajszos!” Én is
232 18| odalovagoltam hozzá, már akkor ott feküdt szépen hanyatt;
233 18| folyosó padkájára dobva: akkor odarohant hozzám, a nyakamba
234 18| az abszolút tagadás csak akkor segítség, ha bűntársa nincs.
235 18| összeköttetést kezdett, te akkor éppen a roppant Lis Blanc-féle
236 18| pusztai rózsa históriáját. Akkor lásd meg aztán, hogy micsoda
237 18| fenyegetett a Krőzus? Hát akkor megvárom, míg elmondja.
238 18| Lándory visszalépett. S akkor Médea ismét egyszerre a
239 18| Stabat mater! Mit tegyen akkor a pater?~Médea már akkor
240 18| akkor a pater?~Médea már akkor csakugyan a művészi élvezetekbe
241 18| olvasni nem tudott volna: akkor az egész tudományát eldobhatta
242 18| változtat semmit: mert ön akkor rosszul ismeri a becsületes
243 18| el nem homályosíták azt; akkor megcsókolta forrón, keservesen,
244 18| távol leszünk Párizstól. Akkor végezzünk gyorsan. Ezzel
245 18| levegőbe, mint egy kiskutyát. Akkor aztán alábbhagytak a hetvenkedéssel.
246 18| visszakapta. A szobaleány éppen akkor állította fel a második
247 18| Széna téri” templomban.~Még akkor Széna térnek hívták a mostani „
248 18| érdekes esetet tanulmányoz, akkor se lát, se hall.~Jó gazda,
249 18| a pusztába megérkeztek, akkor megint mindjárt az egész
250 18| elhagyott világból való volt.~Akkor aztán már nem süt olyan
251 18| nem voltam gyermek!~Más nő akkor végzi a gyermekségét, amikor
252 18| amikor férjhez megy, ez meg akkor tanulja meg, hogy mi az?
253 18| egységes lánc lesz belőle, akkor beteljesül az, amire az
254 18| aztán emóciót. Médea még akkor sem akarta abbahagyni, mikor
255 18| igazságának lenni. Ha nem enged, akkor meglehet, hogy megtartja
256 18| volna szó!)~– De hiszen te akkor még nagyon fiatal lehettél? –
257 18| nincs negyvenesztendős. Még akkor egy csepp bajusza sem volt.
258 18| közös ügyet kell védeni, akkor protestánsok és katolikusok
259 18| nyugodt maradt.~A vidéken akkor folytak a honvédgyakorlatok,
260 18| hónapot eltöltöttek a falun, akkor berándulnak Budapestre,
261 18| sírbolt elé megérkeztek, akkor megmutatta Bertalan Deának,
262 18| Mitől?~– A boldogságtól.~Akkor aztán odavonta magához Médea
263 18| mikor kibeszélte magát vele, akkor odaakasztá az immortelle-koszorút
264 18| csak nekik álmos idő, más akkor éli világát. Októbertől
265 18| lóversenyek, három-négy napra. Akkor ismét ki vannak nyitva a
266 18| vadász lövése nem halálos, akkor őt tapossa össze a vad,
267 18| acquit – mondá Lyonel. – Mert akkor a szivaromat is meg kellett
268 18| vonzalmat?~– Pas si bête.~– Akkor hát a magyarok hazája érdekli
269 18| különösen?~– …du tout!~– Hát akkor ugyan mondja meg, hogy miféle
270 18| egyformán kínoznak és ölnek. Akkor jólesik közöttük élnem.
271 18| túlsó oldala is be van írva, akkor az ember a levelet a tükör
272 18| mikor egy csillag lehull, akkor egy ember meghal. Nem tudok
273 18| Cohi noor” gyémántot.~– De akkor hát te engemet el fogsz
274 18| Elmegy, oda van egy óráig; akkor visszajön, s hoz nekem egy
275 18| kesernyés nevetéssel. – No, akkor vigyázni fogok a magaviseletére.~
276 18| küldetésének nehéz hónapjait éli, akkor hidegülnek el iránta. A
277 18| Mikor az nincs a városban, akkor üres a ház; csak egy vén
278 18| egyszer aztán ott legyenek: – akkor majd lehet kezdeni valamit.”~
279 18| volna az Ararát hegye. És akkor azután megszabadulunk attól
280 18| Minden tehetségem szerint.~– Akkor kedves emberem vagy!~Ismét
281 18| elhajtatott. Bertalannak már akkor a zsebében volt a levél,
282 19| fog nyúlni késő éjfélig. Akkor az asszony búcsút vesz a
283 19| Tudtával történik minden.~– Akkor jól vagyunk.~ ~Ez a
284 19| Mikor aztán a szájában volt, akkor ismerte meg annak a rendkívüli
285 19| Móric emlékiratait, hát akkor tudta volna, hogy miért
286 19| Ha az izzadás beáll, akkor az ópiumot abba kell hagyni,
287 19| mutatkoznak a kórtünetek, akkor jégbehűtött pezsgőt kell
288 20| eszményképe~Azt tartják, hogy akkor a legveszedelmesebb a férfi
289 20| beteghez bebocsássák. – Akkor hát csak azért is meg kellett
290 20| vadász odasietett hozzá, akkor egyszerre talpra ugrott,
291 20| való menyegzői éjszakáján: akkor még leány volt; most már
292 20| emlékszem, milyen szép voltál akkor; te kis bichette.~– Mondja
293 20| Te is voltál nála! Hisz akkor ez egy pokolbeli komplott,
294 20| vissza sem jött a kertből. Akkor aztán föladatta magára a
295 20| párducbőr lábpokróccal; akkor azt súgá neki oda a Lidy
296 21| Lyonel már elfutott? Akkor sauve-qui-peut!~Mire Bertalan
297 21| Bertalan visszatért, már akkor csak az effendit találta
298 21| mikor végre megtalálja, akkor megszalad egy „uram Jézus”
299 21| akarok maradni nálad.~Már akkor a nyakában csüggött Bertalannak,
300 22| vittem neki csokoládét.~(Akkor úgy látszik, hogy nem halt
301 22| rögtön hazafutott innen.~– Akkor azt is megmérgezték. Vagy
302 22| zárkózott, most is ott van.~– Akkor az is kapott valami breuvage-t.
303 22| nem jó felzavarni, mert akkor egész nap sír.~A válasz
304 22| elaludt, s nem jó felkölteni akkor minek jött haza Dea is,
305 22| regénynek.~Médeának az arca már akkor égett – a szégyentől, a
306 22| azt az embert ismerem –, akkor ez, ahelyett, hogy a szobájába
307 22| kicsikét az ágy szélére téve.~Akkor Médea, amint egyedül maradt
308 23| levelem fog érkezni a postán. Akkor a kulcsaimat a levéllel
309 23| Lyonel sebeit bekötözik. Akkor odajött hozzá Murcus, s
310 23| odahívta Lyonelhez.~Már akkor azt feltették egy gallyakból
311 24| orcáját.~Az úr a szolga arcát!~Akkor aztán a szolga megfordul,
312 24| fölött zördült össze.~Csak akkor rémült el Médea, mikor azt
313 24| kis kéz itt!~Bertalan már akkor gondoskodott róla, hogy
314 24| áll, hogy elfogadjam, s akkor mehetek Budapestre, a családomat
315 24| Anyám, én szeretem őt!~– Akkor hívasd a cselédeidet, s
316 24| nem fogok visszajönni?~– Akkor meg éppen szükséges, hogy
317 25| udvarára behajtattak, már akkor a két rézderest ott jártatta
318 25| térni. Unitáriussá leszek. Akkor elválasztanak. Az itt Erdélyben
319 25| visszatért Lyonel szobájába.~Már akkor a mostohaanya és a fia a
320 25| helyreigazította Lyonel torzóján, akkor egy naiv keresztbókot (knixet)
321 26| helyedbe is eljött Médea: akkor meg kidobtad.~– Mert most
322 26| nyolckor – ugyanazon szerint. Akkor már sötétedni kezdett, s
323 26| végre magukra maradának, akkor azt mondá Sidonia Lyonelnek.~
324 26| akarsz lenni azért, hogy akkor az atyád végrendelete szerint
325 26| gondnokságomtól megszabadulj. Akkor aztán De L’Aisne Alfréd
326 27| megszeretett, magához emelt, akkor te mindent elkövettél, hogy
327 27| bűneimért megbocsátott, akkor elüldözted tőlem: élő férjnek
328 27| a nagydíjat ő nyeri meg. Akkor a paripát is eladva nyereséggel,
329 27| erről a leányommal, s ő akkor az én kérésemet kategorice
330 27| visszaérkezett az országházból, a nő akkor dobta a kandalló tüzébe
|