Kötet, Fezejet
1 1, 2 | tündérek?~– Vannak, fölség – szólt Trenk szemét lesütve.~Erre
2 1, 4 | láttam ezt a produkciót – szólt Jasinszky.~Erre Trenk Frigyes
3 1, 6 | Frigyes.~– Én is azt mondtam – szólt Miranda. – A szemébe mondtam
4 1, 6 | Mikor aztán legvígabban szólt a duda a lakodalomban, amíg
5 1, 6 | magát.~– Megtagadja magát? – szólt bele Frigyes elbámulva.~–
6 1, 6 | ami önt érte, a királynak szólt, nem önnek.~– Ah! „Per procura”! –
7 1, 6 | Ah! „Per procura”! – szólt nevetve Frigyes.~A nevetést
8 1, 6 | tett jó szolgálatnak? – szólt Frigyes elkomorodva.~– Várja
9 1, 7 | elmaradt.~– Nos, Fritzi! – szólt a király. – Hát egyedül
10 1, 8 | rettenetes volt az!~Közben szólt a török muzsika: öreg dob,
11 1, 9 | már meg akarok halni… – szólt a koronák mártírja.~És szavának
12 1, 12| szívesen maradok itten – szólt a hölgy mosolyogva –, ameddig
13 1, 12| én őrizzem a grófnét? – szólt zavarodottan Frigyes.~–
14 1, 12| szerencséje van ennek a Trenknek – szólt nevetve A. Z. herceg. –
15 1, 13| Ez nem tetszik neki! – szólt gúnynevetve a nő. – Keressétek
16 2, 2 | Hát nem igaz ez mind? – szólt hozzáfordulva Todbitter.~–
17 2, 2 | a tanú a deponálását! – szólt az elnök.~– Csak azután
18 2, 2 | pénznek itt kell lenni”, szólt nevetve. „Akkor a pénzt
19 2, 2 | megállta, hogy egy szót sem szólt közbe: összeszorította ajkait,
20 2, 2 | hideg, kegyetlen nyugalommal szólt oda:~– Csak hadd beszéljen
21 2, 2 | Méltóságos haditörvényszék! – szólt ekkor Miranda a bírákhoz. –
22 2, 3 | bizonyos Trenk Friciről szólt a vers.~– Úgy tudom, hogy
23 2, 3 | Könyv nélkül tudja már? – szólt oda a hercegnőnek, s azzal
24 2, 4 | Todbitter felhozott; hanem így szólt: „Kedves öcsém! A te Berlinből
25 2, 7 | vagy dermedve?~– Madame! – szólt Frigyes. – Engem igenis
26 2, 7 | ebben az órában indulok! – szólt Trenk Frigyes, fölkelve
27 2, 8 | akar neki megfizetni. Nem szólt többet, megfordult; ment
28 2, 9 | Az bizony meglehet – szólt nevetve Löwenwalde. – Hanem
|