Kötet, Fezejet
1 1, 2 | ezer tallért. Bizonyosan tudom. Azt tudja maga, hogy én
2 1, 2 | Felséged jósága bátorít rá. Tudom, hogy amit a szív vétkezik,
3 1, 6 | tettem az elfogadásodra. Tudom, ki vagy. Szükségem van
4 1, 6 | beszéltek róla soha. Nem is tudom, hogy nős volt.~– Jó okuk
5 1, 6 | Mindezt én első kézből tudom.~– S mi erről Prágában semmit
6 1, 6 | trombitaszóval. Ezektől tudom én, amit még Frigyes király
7 1, 7 | ellenséggel állunk szemben?~– Tudom, fölség. Lotharingi Károly
8 1, 11| egy jó vadászfegyverrel.~– Tudom, hogy ön milyen szenvedélyes
9 1, 12| lakik a közel Beneschauban? Tudom már. Ön volt olyan kegyes,
10 1, 12| Nibelungen-dalt?~– Könyv nélkül tudom.~– Akkor emlékezni fog rá,
11 1, 12| gyalogság mutatkozik.~– Mind jól tudom – monda a király. – De nem
12 1, 13| arra is ráteszem a kezemet. Tudom, hogy itt van. Kémeim értesítettek
13 1, 13| várjon csak, kedveském. Én tudom, hogy mire adtam a becsületszavamat.
14 2, 3 | Friciről szólt a vers.~– Úgy tudom, hogy az felségednek is
15 2, 3 | lábon állnak egymással, jól tudom. Kérdezze meg csak egyszer
16 2, 3 | Gondolj ki valamit. Én nem tudom, miért lehetne egy évre
17 2, 3 | hűséges: semmi bűnét nem tudom. Csak ilyen átkozott bolond
18 2, 7 | Hazugság! Ezt én mind meg tudom cáfolni!”~Hát még mikor
19 2, 7 | igazságtalan őhozzá. Én tudom, hogy ez a nő hazudik; ádáz,
20 2, 7 | bocsátá. Ugye, Frigyes: én tudom azt legjobban? De hát én
21 2, 7 | történt azután, azt én nem tudom; mert engemet azonnal szabadon
22 2, 8 | avatkozol az én dolgomba? Jobban tudom én azt, hogy mitől nyílik
|