Kötet, Fezejet

 1   1,  4 |       kilépett a párkányra, s valamit hajított a hársfa felé.
 2   1,  6 |      Te fickó! Nekem is hagyj valamit!”~Ezért imádták is a katonái.~
 3   1,  6 |       szabadítok meg.~Frigyes valamit hebegett az elmúlt édeni
 4   1,  6 |       pedig önnek magyaráztam valamit, ami önnek a sorsára nagy
 5   1,  6 |      hidegvérrel nézett szét, valamit keresett. Frigyes kitalálta:
 6   1,  7 |     Trenk Frigyes alig tudott valamit rebegni. A lelke azt mondá,
 7   1,  9 |     napot tudna kívánni!~Erre valamit kellene válaszolni. A titkár
 8   1,  10|     túlterjedt, s kifecsegett valamit, ami megőrzendő titka volt.
 9   1,  12|   lettek küldve.~A. Z. herceg valamit súgott a király fülébe,
10   1,  12|       is dicsőség.~– Nos hát? Valamit akart mondani nekem, hogy
11   1,  13|      el a sátorból. Todbitter valamit súgott a távozó fülébe.~
12   2,  3 |  nézve.~– Jól van. Gondolj ki valamit. Én nem tudom, miért lehetne
13   2,  3 |  bolond ne volna.~– Én tudnék valamit, fölség.~– No, hát hajtsd
14   2,  6 | magányos majorlak, ott kapunk valamit.~– De hisz akkor újra át
15   2,  6 |     az ajtóban intve Trenknek valamit.~Ekkor betoppant a szobába
16   2,  9 |  Mesék? No, hát mutatok önnek valamit. Itt van nálam, felmutathatom:
17   2,  10|      most hagytam az öcsémnek valamit – mondá Trenk Ferenc –,