Kötet, Fezejet

 1   1,  4 |        még most csak az elsőnél vagyunk. Nem ér-e ez meg tíz esztendőt
 2   1,  5 |        a törököt; ezerkétszázan vagyunk, azok legfeljebb háromezren;
 3   1,  6 |   hazafiai, mi pedig ellenségei vagyunk.~– Papagáj! Hát ki mondta
 4   1,  6 |      azt magának, hogy mi hívei vagyunk a magyar királynénak? Ha
 5   1,  6 |      nem lesz. No, hát most itt vagyunk egymással szemben. Ha legény
 6   1,  12|       Hanem ezzel aztán kvittek vagyunk! S amit ezután fog véteni,
 7   1,  12|        Madame! Mi végtelenül le vagyunk kötelezve a nekünk tett
 8   2,  4 |         nem ítél el senkit. Nem vagyunk Törökországban. A szultán,
 9   2,  5 |         Pajtások! Fegyverre! El vagyunk árulva!” S erre tizenkilenc
10   2,  5 |          Mától fogva jó barátok vagyunk.~Azzal megölelte, megcsókolta
11   2,  6 | köpenyébe rejtve.~– Bajtárs, el vagyunk árulva. Siess! Élve ne adjuk
12   2,  6 |       mi még mindig Glatz alatt vagyunk! – kiáltá kétségbeesetten
13   2,  7 |       Ah, hisz mi már ismerősök vagyunk!” – Nyakába borult Trenknek,
14   2,  7 |         be.~– Mi közeli rokonok vagyunk: Trenk Frigyes öccse az