Kötet, Fezejet

1   1,  6 |         soha. Nem is tudom, hogy nős volt.~– Jó okuk volt rá,
2   1,  7 |        egész éjen át elmaradt.~– Nos, Fritzi! – szólt a király. –
3   1,  12|     csendes nevetésbe ment át.~– Nos, hát nem ül ide az ágy szélére?~
4   1,  12|         oda kellett neki ülni.~– Nos hát, kis barátom – mondá
5   1,  12|          látszata is dicsőség.~– Nos hát? Valamit akart mondani
6   1,  13|          fel volt már öltözve.~– Nos! Mutassa meg a pénztárt!~–
7   1,  13| pillanatát az elragadtatásnak.~– Nos uram, hát adja ide most
8   2,  2 |    király sátorából hoztam el.~– Nos, hát akkor mit vágja a tanú
9   2,  7 |          Milyen állapotban vagy! Nos, mit akarsz előbb? Megfürödni