Fezejet
1 I | éppen akkor kapaszkodott fel a födélzetre, midőn a meglőtt
2 I | nemeseket. Ez akasztatá fel az én apámat is. Ezóta nekem
3 I | hogy mindenesetre oldjátok fel kezeit, a mi dolgunk vigyázni,
4 I | Istenért, uraim! – kiálta fel e szóra a fogoly tengerészek
5 I | csókoljam meg.~– Keljen fel ön – szólt röviden Rooberts. –
6 I | önt, Barthelemy Rooberts, fel fogom egykor akasztatni.~–
7 II | mint Villiam testvére nőtt fel annak menyasszonyává.~Szegények
8 II | Davis. – Legények! Oldjátok fel ezt a fiút, s megbecsüljétek,
9 II | lelkesüléssel ordítónak fel: veled megyünk! S kezeiket
10 II | Mi baj már ismét? – kiált fel bosszúsan a kapitány, kiemelkedve
11 II | vesztenek rajta.~– Öltözzék fel ön, és jöjjön velünk – mondá
12 II | legénysége egy perc alatt fel volt lármázva a kapitány
13 II | Nyolc napig kószált alá s fel a tengeren, folyvást dacolva
14 II | kétségbeesés vad ordítása hangzék fel e szavakra; a megcsalatott
15 II | ottan térdre esett.~– Kelj fel, ne térdelj. Emeljétek föl,
16 II | rablók ujjongva hajítók fel a levegőbe a kapitányt,
17 II | ketten, hárman hengerítve fel roppant nagy vasabroncsos
18 II | Oh, a barmok! – sóhajta fel a bristoli kapitány. Kabeljaut
19 II | engedék jőni a fickót.~– Fel ne ébreszd! Nem látod, mi
20 II | nem álom.~Őrjöngve szökött fel fektéből, s kétségbeesve
21 II | teneked.~A rabló átkozva vágta fel az égre a felkapott hamvat,
22 II | legyőzettek, a part hosszában fel is vannak már akasztva.~–
23 II | Rooberts meglepetve kiálta fel:~– Glasby Henry.~Maga a „
24 II | emberére vár.~– Arra húzzátok fel a legelsőt, ki ítéletemnek
25 II | percben dühösen zúdultak fel Barthelemy ellen, szemeik
26 II | Rooberts ezért nem hagyott fel tervével, ereje megfogyott
27 II | kalózainak, s elkezde alá s fel cirkálni a kikötő előtt.~
28 II | elkezde kacagni, és alá s fel henteregni a födélzeten,
29 II | irtózatos ordítás hangzott fel, s a roncsolt gálya mindenestül
30 II | kik száz emberrel értek fel a harcban, messziről hullanak
31 II | megöltek, mint gyújtják fel gunyhóikat, hogy a füst
32 II | a füst hozzájuk csapkod fel róluk.~Ekkor előállt Scudamore
33 II | velünk egyetértve biztatád fel e barmokat, hogy ágyúink
34 III| cápákat, mik éhesen néznek fel egy pillanatig mozdulatlan
35 III| Egyszerre sebesebben emelkedik fel a hajó, felhajítva a toronymagas
36 III| vitorlákat húznának alá s fel, a kapitány mint egy ködalak
37 III| egy óriási férfi lépett fel, meg sem tántorodva a hánykodó
38 III| halandó emberek ezek? – kiálta fel Philipps. – Akik ellen küzdeni,
39 III| egyszerre ordítva ránták fel fekete zászlóikat az árbocokra,
40 III| magas füstoszlop lövellt fel sebesen; egyéb kárt nem
41 III| kalózok, elborzadtan kelve fel székeikről.~– Mi lelt, öcsém? –
42 III| mély bús melankólia váltá fel.~Fölkelt az asztaltól, s
43 III| találok esni, ragadjátok fel holttestemet, s vessétek
44 III| fölemelve fejét, kiálta:~– Fel a horgonyokkal!~A horgonyt
45 III| hangos zokogással kiáltva fel:~– Meghalt!~A veszélyes
|