Fezejet

 1 I  |         törvényszéknek.~– Vitorla! – kiálta a kormányos a kerék mellől.
 2 I  |           fogsz engemet eltalálni! – kiálta rá vigyorogva a halálfejű
 3 I  |              mind el vagytok veszve! kiálta a fiatal rabló bátor, csengő
 4 I  |      háromszorosan.~– Megálljatok! – kiálta Barthelemy a Herkules vállairól. –
 5 I  |                Az Istenért, uraim! – kiálta fel e szóra a fogoly tengerészek
 6 I  |               Azt megtiltom önnek! – kiálta hevesen Rolls.~– No, látják,
 7 I  |                 Hohó! Ez jól kezdi – kiálta közbe Asphlant, közelebb
 8 I  |       tekinte reá.~– Ohó, kapitány – kiálta föl Asphlant –: tehát az
 9 I  |            kötelet!~– Mit akartok? – kiálta Barthelemy, merészen jártatva
10 I  |            No, csak előre szaporán – kiálta Asphlant egyet taszítva
11 I  |           amazok közé.~– Csendesen – kiálta Barthelemy, szigorú arcot
12 I  |          akar szegülni?~– Vagyunk! – kiálta Moody, eléje lépve, s oly
13 I  |           azt is odaírta.~– Uraim! – kiálta közbe Scudamore remegve. –
14 I  |          mert én megölöm.~– Moody! – kiálta Rooberts. – Egy szavadat
15 I  |         hanyatt esett.~– Legények! – kiálta erre Rooberts. – Hozzátok
16 I  |             a tengerbe ne szaladj! – kiálta Rooberts, útját állva a
17 II |             Nagyon jól van, fickó! – kiálta a Herkules, széles tenyerével
18 II |                Ne szólj! Ne szólj! – kiálta fájdalmában elfulladva az
19 II |            után jár.~– Mi bajotok? – kiálta Rooberts, végigjártatva
20 II |            szegényt.~– A dereglye! – kiálta a kormányos e pillanatban,
21 II |          Mivel van hajód megrakva? – kiálta rá Rooberts.~A megszólított
22 II |         csendesen.~– Így, kapitány – kiálta Moody, ki egy szegletben
23 II |         kezeiből, s kardját kivonva, kiálta:~– Előre, Hispaniola partjaira!~
24 II | elhomályosodnak a könnytől.~– Hah! – kiálta föl, kitörülve szemeiből
25 II |              élni.~– Oh, kapitány! – kiálta ez, térdre esve Rooberts
26 II |             elő. Rooberts meglepetve kiálta fel:~– Glasby Henry.~Maga
27 II |           Kapitány! Kettő már függ – kiálta dühösen Scudamore, éppen
28 III|              táncolnak.~– Vigyázz! – kiálta a kapitány a kormányosoknak.
29 III|             van!~– Mit láttok ott? – kiálta a kapitány, észrevéve kormányosai
30 III|       irányát.~– E vakmerő fickók! – kiálta Trahern. – Úgy látszik,
31 III|         nedvesedve.~– Az hazugság! – kiálta Trahern, hisz fedve vannak
32 III|           bámultok, semmirekellők! – kiálta Trahern. – Fegyvert fogjatok,
33 III|              halandó emberek ezek? – kiálta fel Philipps. – Akik ellen
34 III|              egyedül magam a hajót – kiálta kétségbeesetten a kapitány,
35 III|           hajó lehet az, kapitány? – kiálta Rooberts mellett Moody durva,
36 III|            Hahó! Elő a „Kopó”-val! – kiálta Rooberts. – Talpra, fiúk!~–
37 III|            Talpra, fiúk!~– Ma nem! – kiálta egy fickó a másik hajóról. –
38 III|           távozni.~– Utána sietve! – kiálta Rooberts. – Nézzétek. Már
39 III|             büszkén fölemelve fejét, kiálta:~– Fel a horgonyokkal!~A
40 III|              Hej, Asphlant! Moody! – kiálta Scudamore. – Itt áruló van.