Fezejet
1 I | ládákat a rablók vállaira, s őket egyenkint kedves jó barátjainak
2 II | kikötő ágyúi előtt fosztá ki őket, s ha megtámadák, összelöveté
3 II | a még édesb vőlegény, ki őket oly forrón karolja, az maga
4 II | Salpetriére-ből válogattuk őket; legalább nem kellett attól
5 II | brigantine bizonyosan észrevevé őket, s az éj oltalma alatt elfutott
6 II | aztán szépen elkerültétek őket.~– Bevártuk őket. Mikor
7 II | elkerültétek őket.~– Bevártuk őket. Mikor jó messzire elcsaltuk
8 II | Mikor jó messzire elcsaltuk őket Havannától, én és még egy
9 II | pallossal egyenként leütögette őket mind, csupán a hóhért hagyta
10 II | Úgy van. Két nap kerestük őket, hírük sem volt sehol; ott
11 II | oly enthuziazmusra ragadta őket, hogy Skyrme felugorva helyéből,
12 II | és a sloop közel hagyták őket jőni, s a kalózok első ágyúlövéseire
13 II | Ez még merészebbekké tevé őket, s átkiáltva hozzájuk, hogy
14 II | üszköket, mintha ott akarná őket találni, körülnyargalta
15 II | La Vegától, midőn beértük őket.~– Hozzátok elém egyenkint.~
16 II | szétfutottak.~– Verjétek őket vasra mind. Kenyéren és
17 II | eredt. Rooberts elcsalta őket annyira, hogy a Lapról meg
18 II | inkább kérik, hogy vegye őket is társaságába.~Gee kapitány
19 II | bizonyosan megtizedeltetné őket, hanem a sorkatonáit visszaadom
20 II | mondá kalózainak. – Hagyjuk őket közelebb jönni; húzódjatok
21 II | körmeinkkel szedjük széjjel őket – suttogá Asphlant.~A tengeri
22 II | fölgyújtogatni jöttek, ne engedjék őket a partra kiszállani.~A négerek
23 II | kősziklára, hová nem lehetett őket követni, magukkal ragadva
24 II | Onnan aztán nem lehetett őket lecsalni többé.~Rooberts
25 II | neki lépni. Megszámlálta őket. Mind menyasszonyáért estek
26 II | láttára. Csak egy mód van őket elérhetni, megölhetni menedékük
27 II | Légy bátor, és hajigáld le őket derék társaid segélyével
28 III| egyszer-egyszer lőtávolságnyira hozta őket, a másik pillanatban ismét
29 III| fogcsikorgatva. – Hányjátok őket a tengerbe, hadd ússzanak.~
30 III| villám megfosztotta volna őket a gondolkozástól. A födélzeten
31 III| s második után felhívta őket pohárversenyre, fogadva,
32 III| s mindig közelebb érték őket. A leánykák nem futhattak
33 III| kiálték én –, „ne hagyjuk őket elveszni!” – s egyszerre
34 III| jobbra-balra taszigálta őket, s a holttesthez érve, azt
35 IV | Még e baleset sem bírta őket megtörni.~A sebesültek nem
36 IV | kötelékeiket, s ha bilincsre verték őket, leszoríták láncaikat a
37 IV | hajóskapitányhoz, hogy mentse meg őket azon embertől, aki ordításaival
38 IV | azontúl éjjel-nappal kelle őket őriztetni.~Scudamore a „
|