Fezejet

 1 I  |              vissza; a tenger felett most a repülőhalak ügyetlen ficánkolásit
 2 I  | segélyárbocok helyre vannak állítva, most azokat pántolják körül,
 3 I  |       valamelyikünket főbe ne üssön. Most tehát lesz ön olyan szíves,
 4 I  |            zárva a födözet alá, csak most hoztak előre ezek a derék,
 5 I  |             ezüstöt hagyattam meg, s most ezért akar Rolls kapitány
 6 I  |    kihűthessék a rablók bosszújokat, most látva, hogy megmenekült,
 7 I  |   gavallérosan ki van takarítva. Már most akarod-e, hogy kifúrjuk
 8 I  |         valami újdonsült kamarás, ki most kapta meg az aranykulcsot,
 9 I  |  aranykulcsot, egykori kollégáira.~– Most, Rolls kapitány – szólt
10 I  |          mint kapitány alattvalóját; most, hogy kiálltad a büntetést,
11 I  |          kiszámítani.~– Vigyázz hát! Most mindjárt a kardomba futsz!
12 II |           meglátogathassa.~Az ösvény most is úgy van, mint ahogy elhagyá,
13 II |             tengeri ördögöt. Villiam most már teljes reményében volt
14 II |          minden nyomort, amelynek te most magányosan mégy elébe; s
15 II |          megtört szíve, elhervadott, most itt pihen; nem fogja-e ekkor
16 II |              patakban folyt előttük, most az égető nap alatt osztoztak
17 II |             jöttetek.~– Könnyű arról most beszélni; kétszáz katonát
18 II |            essék.~– Azt hittem, hogy most meg ezek fognak következni –
19 II |     Kelet-Indiába jöjjön; nézd, nézd most e szemeket! Ahogy felénk
20 II |           elszorult. Még egy lépés – most a dombtetőn áll –, egy vén
21 II |            három lány, s a vén anya, most fölhajítják a házfödélre
22 II |              hanem olajat! Nem sírni most, hanem bosszút állani! A
23 II |         fölnyitja azt.~– Ki háborgat most?~– Én, kapitány – felelt
24 II |               akkor megkegyelmezték, most bizonyos volt elveszése.
25 II |        társaihoz, mint hajdan szoká, most rosszul sikerült az neki,
26 II |           többieket lángra gyújtani. Most csak hidegsége által lehetett
27 II |          nekünk nem unalmas az, hogy most jó dolgunk van, s veszélyt
28 II |      kereskedő- és hadihajót eleget, most még kalózhajót kell fognunk,
29 II |        hagyva éhen-szomjan veszni, s most szemközt jönnek reánk az
30 II |             égő tenger tükrén, s kik most önként jönnek gyilkoló bosszújok
31 III|      szárnyakkal. Ablakai és lőrései most mind be vannak szegezve.~
32 III|       mennykő, mint az érett vackor, most mindjárt belénk üt.~– Csitt,
33 III|                 Nézd, az Elm-tűz még most is ott van az árbocon! –
34 III|           közel nem juthatunk hozzá, most elfognók rögtön. De ki tudna
35 III|           vissza. Hah! Minőt csapott most egyszerre a villám a két
36 III|    kettő-három is volt.~– Énekeld el most te a magad nótáját, Barthelemy! –