Fezejet

 1 I  |           uraim. Még parancsolni akar itt, itt, ahol önök a jog szerinti
 2 I  |             Még parancsolni akar itt, itt, ahol önök a jog szerinti
 3 I  |         Baromi elégültséggel mondá:~– Itt nem hagytunk semmit, kapitány!
 4 I  |       orvosáért cserében főhajósunkat itt felejtsük önnek: oldjátok
 5 II |              hogy ti éltetek fogytáig itt e telepítvényen szűkölködjetek;
 6 II |         partot eltakarta a szem elől; itt megállítá az ifjú a leánykákat.~–
 7 II |              szíve, elhervadott, most itt pihen; nem fogja-e ekkor
 8 II |              sem, s ezek a vad fickók itt körüled, mind úgy állnak
 9 II |              körüled, mind úgy állnak itt, mint az ágrólszakadt, kinek
10 II |               vagy komolyan beszél?~– Itt lesz alkalom megmutatni,
11 II |           másikba be, amott gavallér, itt betyár, egész nap ivott,
12 II |          előlünk elfutni. A két gálya itt marad, Kennedy hadnagy vezérlete
13 II |              el legutoljára kedvesét, itt mondá az neki zokogva: vigy
14 II |             vigy el engemet magaddal; itt jóslá meg neki: egykor jönni
15 II |             élet unalmassá kezd válni itt, a szerencse kendőzött arccal
16 II |            mitőlünk vért kívánsz, azt itt is onthatunk számodra, amennyi
17 II |                mint a fal.~– Tehát ti itt akartok maradni, édes fiaim? –
18 II |        hízelgő hangon. – Ti szerettek itt lenni, és féltek amott?
19 II |             hajó nélkül hagyjam. Íme, itt hagyom önnek az Onslowért
20 II | fogcsikorgatva suttogák: „Ez ő! Ez is itt van.”~– Készen tartsátok
21 II |             visszakiálta:~– Én vagyok itt, gaz árulók! Ismeritek-e
22 II |        megrakott dereglyére, mondá:~– Itt az árulók fejei…~
23 III|      magatokhoz, hisz ezek sem lelkek itt.~Azokat semmi erő sem bírhatta
24 III|         karddal.~– Hát te miért állsz itt? – riada rá.~– Hogy téged
25 III|          Moody! – kiálta Scudamore. – Itt áruló van. Segítsetek betörni