Fezejet

 1 I  |       mintegy rögtön elrekedt hangon mondá neki gúnyosan~– Úgy
 2 I  |      övvel, rekedt, rikácsoló hangon osztá parancsait, mire a
 3 I  |   midőn egy közülök diadalmas hangon felkiálta:~– Hurrah Barthelemy! –
 4 I  |    fiatal rabló bátor, csengő hangon, s a zavarba jött tengerészek,
 5 I  |       kacagó alakoknak, dörgő hangon kérdezé:~– Ki érdemli, hogy
 6 I  |        Igen – kezdé ez siránk hangon –, de ha a kapitányt szabadon
 7 II |  belső melegségtől rezgő édes hangon:~„Útra kelt a fehér galamb ~
 8 II |    eltávozó nyakában, s forró hangon suttogá:~– Vigy el engemet
 9 II |        erre az idegen csendes hangon viszonzá:~– Egy szót se,
10 II |   fogunk velök – monda rekedt hangon. Egy percig sincs idő tétovázni,
11 II |     ordító Rooberts irtózatos hangon. – El a hajóra rögtön, szakítsátok
12 II | ítéletet – szólt remegéstelen hangon –, nincs okod kedvemért
13 II |       legszelídebb, biztatóbb hangon mondá, kezeit eldugva köpenye
14 II |        fiaim? – kérdé édeskés hangon Rooberts – mondjátok, miért?~–
15 II |      szólt gyermeteg, hízelgő hangon. – Ti szerettek itt lenni,
16 II |     ordítá mindent túlharsogó hangon Rooberts, s felkapva egy
17 II | Rooberts a mellvédre, s dörgő hangon visszakiálta:~– Én vagyok
18 III|      a hangcsövet, dörgő mély hangon átkiálta:~– Trahern kapitány,
19 III|  ordító a rablósereg rettentő hangon.~Azon pillanatban irtózatos
20 III|      ordító Skyrme mennydörgő hangon.~Erre egy második roppanás
21 III|      Barthelemy, alig érthető hangon.~– Ugye? Érdekel, hogy szép
22 III|     vele, tompa, el-elfulladó hangon mondá neki:~– Kapitány!
23 III|        szólt egy kalóz remegő hangon –, szolgáltam rajta, mielőtt