Fezejet

 1 I  |     semmirekellő lordfőbírónak, aki Monmouth bukása után rendre
 2 I  |      lábával dobbantott.~– Van, aki ellenem akar szegülni?~–
 3 I  |     szájában tartva.~– Van még, aki ellenkezni akar? – kérdé
 4 I  |      harmincat ez ember hátára! Aki parancsaimnak ellenszegül,
 5 I  |     annak az egynek nem ártott, aki előtte állt.~A kapitány
 6 II |      vagyok, ez az első suhanc, aki dacolni mer velem; vigyázzatok
 7 II |    félek-e én?~– De szeretsz. S aki szeret, az sóhajtozik, aki
 8 II |      aki szeret, az sóhajtozik, aki szeret, az érez, és aki
 9 II |         aki szeret, az érez, és aki érez, az nem való kalóznak!~–
10 II |           Nem volnál az, vezér! Aki szerelmes, az mindig a jövendőre
11 II | merészségre tanítani? Menjetek! Aki fél velem jönni, közel a
12 II |       míg az utolsó aranya van. Aki félretett valamit osztalékából,
13 II |  osztalékából, az áruló volt, s aki el akart vonulni közülők
14 II |     másik hozzám hasonló ördög, aki nem vénült meg, miként én,
15 II |        embernek képzelte magát, aki rablókat fogott; amiből
16 II |     behunyni, s úgy tenni, mint aki alszik.~Rooberts megrázta
17 II |        szükségünk van egymásra, aki minket el akar hagyni, az
18 II |         hátralépni, csak előre. Aki hozzánk esküdött, az a miénk
19 II |    teremtőm, senki sincs itten, aki egy imádságot elmondana
20 II |         három nap, három éjjel! Aki egy igét kimond ellenem,
21 III|     hisz fedve vannak mindig.~– Aki ellenáll, irgalom nélkül
22 IV |   imádkozni, énekelni, a másik, aki hozzá volt kötve, oldalba
23 IV |         meg őket azon embertől, aki ordításaival a többiek jókedvét