Fezejet

 1 I  |      Jertek ti kettőre! – volt rá a felelet, s egyszerre minden
 2 I  | brigantine-nek, egyet sem lőve rá ágyúval, mint oly biztos
 3 I  |    engemet eltalálni! – kiálta rá vigyorogva a halálfejű kalóz,
 4 I  |     ezért evett ólmot, s ivott rá tengervizet ennyi jó legényünk,
 5 II | dacolni mer velem; vigyázzatok rá, még valaha utódom leend.~
 6 II |      enni, és tengert fog inni rá.~A kalóz határozott beszéde,
 7 II |      míg azok elbámulva néztek rá felelet után, Skyrme reszkető
 8 II |       hajód megrakva? – kiálta rá Rooberts.~A megszólított
 9 II |    szokás. Nálunk azt mondanák rá az emberek, hogy az nagyon
10 II |      szenvedély napja kisütött rá, fokonkint tért meg arra
11 II |       olyan hurraht ordítottak rá, hogy a boltozat rengett
12 II | helybehagyó zúgással felelének rá egymásnak integetve, a Commodore
13 II |       egy részét átszállította rá, Skyrme-ot téve kapitányává,
14 II |  módjára, s ne orozva rohanjon rá.~Roobertsnek annyira megtetszett
15 II |       Fortune” nevet festetett rá nagy aranyos betűkkel, s
16 II |      lelkét a kiöntött vértől, rá hagyta magát beszélni, hogy
17 II |     van, mit Doverben sütöttek rá, mikor a pellengéren álltál.~
18 III|  Azokat semmi erő sem bírhatta rá, hogy fegyvereiket a rablók
19 III|      Henry.”~A vihar megszűnt, rá csendes éjszaka következett;
20 III|       miért állsz itt? – riada rá.~– Hogy téged be ne bocsássalak –