Fezejet

 1 I |              csizma és a hüvelykszorító majd ki fogja azt önből tudakolni.
 2 I |                tetszik, hadd mulattassa majd azokat, akik vele találkoznak?~
 3 I |                 abból, ha ezt az embert majd otthon előveszik azért,
 4 I | visszafoglalását.~– Ön derék fiú. Tehát majd máskor találkozunk. A viszontlátásig.~
 5 II|               remélte, hogy tán egyszer majd egy hatalmasabb ellen le
 6 II|               kérdé suttogva a leány.~– Majd ha boldoggá tehetlek.~–
 7 II|                leány rebegve –, hogy ha majd egykor hazajősz, s kérdeni
 8 II|                nem szalad előmbe? Akkor majd egy virágos halomhoz fognak
 9 II|               kezeit, s kurta pipájából majd kiszítta a lelket, s a fellegeket
10 II|           tovább üldözé a brigantine-t, majd erre, majd arra változtatva
11 II|                brigantine-t, majd erre, majd arra változtatva meg futását.~
12 II|                kapitány egészségére, ki majd hanyattdűlt nevettében,
13 II|             pusztítás, s gondolta, hogy majd küld ő egy pár mulatságos
14 II|               előbb mosolygó rózsaszín, majd derülő hajnal, utóbb égő
15 II|                örök kárhozatra?~– Várj, majd én meggyóntatlak – mondó
16 II|              pompás alakjáról, hogy fog majd kérezkedni tőlünk, ha megfogott
17 II|              szemei elé tartá tenyerét, majd az egyiket, majd a másikat,
18 II|              tenyerét, majd az egyiket, majd a másikat, s szinte kibújt