Fezejet

 1 I  |         Ladrones előtt vagyunk.~Azon pillanatban egy hang kiált le az árbockosárból:~–
 2 I  | mozdulatlanságban vártak rájok. Azon pillanatban, mikor a horogkarmok a párkányba
 3 I  |      kapitányt. Ez lőtt, s akik azon pillanatban Davisra tekintettek, egy
 4 I  |          Hurrah Barthelemy! – S azon pillanatban vad ordítás támadt a brigantine
 5 I  |           magát boldogabbnak, mint e pillanatban.~– No, csak előre szaporán –
 6 I  |         keresztül a kard.~Moody azon pillanatban bal kezébe kapta át a kardot;
 7 II |                 kiálta a kormányos e pillanatban, s egyszerre mindenki odahagyta
 8 II |           hallgattak csendesen.~Azon pillanatban, midőn a kalózok csáklyáikat
 9 II |          legnagyobb terhétől, s azon pillanatban, midőn ellenei azt hitték,
10 II |       rántsák föl a zászlókat.~Amely pillanatban a tengeri ördög kalózainak
11 III|  lőtávolságnyira hozta őket, a másik pillanatban ismét félmérföldnyi távolba
12 III|          ajkakhoz emelt pohár, másik pillanatban folytatták a mulatságot.
13 III|     rablósereg rettentő hangon.~Azon pillanatban irtózatos mennydörgéssel
14 III|              ahogy férfihoz illik!~E pillanatban magasan szökellt föl melléből
15 III|                 Meghalt!~A veszélyes pillanatban megbénítá a rablókat e vészkiáltás,
16 III|            nem gondoltak többé. Azon pillanatban gyáva önfeledéssel hányták