Fezejet

 1 I  |       vezérre.~– Mindenesetre, Asphlant, kivált, ha a kapitány úr
 2 I  | Valamennyi ördögökre! – ordítá Asphlant, földhözvágva sipkáját. –
 3 I  |       jól kezdi – kiálta közbe Asphlant, közelebb nyújtva fejét,
 4 I  |     Ohó, kapitány – kiálta föl Asphlant –: tehát az ön hajóján ezüst
 5 I  |        előre szaporán – kiálta Asphlant egyet taszítva rajta, míg
 6 I  |   jószágaikhoz.~Legutolsó volt Asphlant, ki a födözetre feljött.
 7 II |     később.~– Kapitány – monda Asphlant, hosszú gondolkozás után –,
 8 II |     mertetek harcolni? – kérdé Asphlant hihetetlen arccal.~– Bizony,
 9 II | szedjük széjjel őket – suttogá Asphlant.~A tengeri ördög lőtávolba
10 III|      levő áruneműekkel egyben.~Asphlant vevé át a teljesítendő parancsot,
11 III|       tengerbe, hadd ússzanak.~Asphlant egy szót sem szólt többet,
12 III|       és elgázolva azt.~– Hej, Asphlant! Moody! – kiálta Scudamore. –
13 IV |    fogva, köztük volt Moody és Asphlant.~Azok ott összebeszéltek,
14 IV |     köztük Moody, a vén hajós, Asphlant, Sympson, a nemes lord és