Fezejet

 1 I  |     közt. Barthelemy parancsolá nekik, hogy hordják át mindazt
 2 II |    Valaki kitalálta és megsúgta nekik, hogy a vezér szerelmi kaland
 3 II |   mámorosak voltak, még tartott nekik a borban, s amint meglátták
 4 II |   térdepelni, s megkegyelmeztem nekik. Ez öröm, e gondolat ki
 5 II |       födözetén.~– Fiúk – mondá nekik –, az élet unalmassá kezd
 6 II |      föláldozása által sikerült nekik elérhetni a partot, mielőtt
 7 II | beszélni a négereknek, elmondva nekik, hogy ezek tengeri szörnyetegek,
 8 II |        az egész, mi nem vagyunk nekik barátjaik, mi nem ismerjük
 9 III|       királynak.~A nép nem mert nekik ellenállni, oly pokolbeli
10 III|   mámoros álmaikból, s mutatták nekik a közelgő hajót, és siettek
11 III|    ijedelmet. Hidegvérrel monda nekik:~– Ez bizonyosan a tegnapi