Fezejet
1 I | Hehe. Látja ön, pedig utóbb is jobb lett volna önnek, ha
2 I | anélkül, hogy ez csak fejét is félrekapta volna.~– Lássalak! –
3 I | kozárvezér összerogyott. Azok is futni akartak vissza, midőn
4 I | tenném, ha nem mondanád is – viszonza Sympson, arisztokratikus
5 I | akasztatá fel az én apámat is. Ezóta nekem nem kell a
6 I | sem, Barthelemy, mert te is pápista vagy!~Skyrme, ahelyett,
7 I | érdemes férfiút.~– A kezeit is? – kérdé egy torzonborz
8 I | Azt pedig, ha elvettük is öntől, rajtunk nincs segítve
9 I | megnyugszom ítéletükben, nem is akarom, hogy igazságosabb,
10 I | hajójukhoz. Scudamore, ki eddig is csak azért nem árulta el
11 I | közbe Rolls –, hogy így is csak Scudamore árulása juttatá
12 I | mondá Barthelemy, és azt is odaírta.~– Uraim! – kiálta
13 I | Az Istenért! Vagy mit is mondok? – hebegé Scudamore,
14 I | vigye magával az orvost is; milyen fölséges mulatság
15 I | fogok tenni még többeket is; én orvos vagyok, tinektek
16 I | talpig, hogy még a pipa is kiesett a szájából végtére.~
17 I | mely magukat a rablókat is megdöbbenté, s azzal kacagva
18 I | karjával öklelődzött; mikor ezt is lefogták, lábaival iparkodott
19 I | szerezni, s mikor már azokat is árthatlanokká tevék, akkor
20 I | akkor adandja át, midőn ő is elhagyja a brigantine-t.~
21 I | adnék önnek egy pár ágyút is kölcsön, Rolls kapitány,
22 II | meglátogathassa.~Az ösvény most is úgy van, mint ahogy elhagyá,
23 II | jövevénynek, ültetik ide is, oda is – ki-ki maga mellé;
24 II | jövevénynek, ültetik ide is, oda is – ki-ki maga mellé; száz
25 II | fogadtok, ha anélkül jövök is vissza, ugyebár?~– Bár el
26 II | erősíté a kisebb testvér. – Én is, meg Julietta is. Nagyanyánk
27 II | testvér. – Én is, meg Julietta is. Nagyanyánk imádkozik a
28 II | mert mi mindennap őróla is megemlékezünk imádságunkban.~–
29 II | imádságunkban.~– Igen? Őróla is?~– Úgy ám. Mindennap háromszor
30 II | le foga győzni, s akkor ő is megszabadul.~Egy hét sem
31 II | minden, még a boldogság is.~A leány fejét csóválta.~
32 II | zivatart, a te arcod látása ott is bizalommal töltene el engem.
33 II | csodát követni el, hogy maga is elbámuljon rajta később.~–
34 II | ha harmadmagammal maradok is, amit kimondtam, megteszem,
35 II | miként ti, hanem akkor is, midőn arcom még kedvesem
36 II | pokolba! Nem jönnétek-e oda is velem?~A rablók dühödt lelkesüléssel
37 II | a többi negyvenkét hajót is, azok is elkezdtek jobbra-balra
38 II | negyvenkét hajót is, azok is elkezdtek jobbra-balra lövöldözni,
39 II | oh, még maguk a férjek is. Bizonyítványok vannak róla,
40 II | főhivatalnokok, sőt maga a kormányzó is vetélkedtek a hozzájuk szállt
41 II | nyakát fonta körül, de volt is hegyen-völgyön lakodalom,
42 II | tudniillik az utolsó moidor is elgurult: akkor felültek
43 II | kalózoknak. De nemsokára ez is elfogyott, s már hatodnap
44 II | elfogyott, s már hatodnap is elmúlt, a dereglye mégsem
45 II | kalózok, kiket még az éhség is legyőz, pedig még csak három
46 II | indult a világ! Még a kalózok is gyávák. Bezzeg, nem ilyenek
47 II | asztaláról.~– S ti a szárazföldön is mertetek harcolni? – kérdé
48 II | hihetetlen arccal.~– Bizony, nem is ingadozott a talpunk alatt
49 II | voltunk. Egyúttal a hóhért is elküldé utánunk, hogy ahol
50 II | lett neki.~– Legfeljebb is felakasztották.~– Sokkal
51 II | benne; a jámbor kapitányt is odaültették maguk közé,
52 II | a bristoli kapitánynak is innia kellett saját boraiból,
53 II | még nem ivott senki.~Meg is tartó szavát, eléhozatván
54 II | kikötő előtt.~Ezek még akkor is mámorosak voltak, még tartott
55 II | kezeikre, annak még az egereit is megölték.~ ~A szerencse
56 II | a készpénzt, s azok nem is védték magukat ellene; pompás
57 II | még biztosító-leveleket is lehete nála váltani – előre.~
58 II | élelmiszereket szolgáltatni: azon is könnyű volt segíteni. Az
59 II | hagyma- és dohányillat, az is igaz, hogy az aranyórák
60 II | kívánhatná tőle, hogy meg is ne csókolta volna?~A rablók
61 II | volna, ilyen álomra ott is föl kellett volna ébrednie.~–
62 II | találja-e köztük kedveseiét is? Csupa néger nyomok voltak,
63 II | legyőzettek, a part hosszában fel is vannak már akasztva.~– Rossz
64 II | kegyelmet osztogatni.~– Nem is kegyosztásra hívlak, hanem
65 II | fickót fogom vele.~– Engem is, nemde?~– Nincs különben,
66 II | Egy perc múlva az ének is elhalt, az elítélt az árbocon
67 II | a másikat hozták elé. Ez is közrabló volt, kezeit-lábait
68 II | kidobálni az ablakon. Százszor is el fogok tőletek szökni.~–
69 II | arcú ifjú volt Glasby, őt is erővel tartók maguk közt
70 II | magát. Társai ezért nem is nagy becsben tarták, s szüntelen
71 II | kapitány elé lépett.~– Igen is, rosszaljuk indítványodat,
72 II | mondta az egyik, s a másik is rábillentett fejével, s
73 II | rábillentett fejével, s társaik is rámordultak.~– Rosszaljátok,
74 II | mitőlünk vért kívánsz, azt itt is onthatunk számodra, amennyi
75 II | kész azt elfogadni.~Emberei is mind zajosan elfogadták
76 II | inkább kérik, hogy vegye őket is társaságába.~Gee kapitány
77 II | kalózhajót kell fognunk, hogy az is legyen.~A legények mind
78 II | közelgő hajókat, s addig is ökleikkel fenyegetőztek
79 II | gondolat még Barthelemyt is annyira elragadta, hogy
80 II | fogcsikorgatva suttogák: „Ez ő! Ez is itt van.”~– Készen tartsátok
81 II | hajójukból, utóbb még az ágyúkat is, s ezek föláldozása által
82 II | családaitokat. Ti magatok is hasonló sorsra fogtok jutni
83 II | fejét.~Azután a többiét is.~Mire a fél óra letelt,
84 III| A legbátrabb kalóz szíve is remeg, ha eget és tengert
85 III| Nézd, az Elm-tűz még most is ott van az árbocon! – kiáltá
86 III| aludnia.~– Ezek a vészmaradak is éreznek valamit, hogy mindenütt
87 III| szemem elől, de még ezután is elég jól hallám a szélzúgás
88 III| letenni a sarcot, Fletcher ezt is megtagadta; ő úgy mondá,
89 III| Royale Fortune”-ön még a hal is punchot iszik.~– Hát, gazemberek,
90 III| leesett, de leesett Skyrme is, egy ágyúgolyó mind a két
91 III| Jonathannak kettő-három is volt.~– Énekeld el most
92 III| Pedig emlékezett ám rólad is ez a szép leányka, de hogyan?
93 III| az én bajom. A kalóznak is vannak babonái. A hajós
94 III| találkozott. Az én lelkemnek is van ily réme, ma találkoztam
95 IV | van még, töltsük ki azt is.~Hill kapitány a csata alatt
96 IV | kapitány már ott vár reánk, mi is rangunkhoz illő módon fogunk
|