Fezejet
1 I | volt az első megszólítás a rablók részéről.~Rolls kapitánynak
2 I | őt a másik karjára, s a rablók hahotája közt összeszorítá
3 I | betűkkel voltak beírva a rablók nevei sajátkezű keresztkarmolásaikkal,
4 I | Rolls kapitányt, kinek a rablók kezeit lábaihoz kötözték,
5 I | meg, hogy a csalatkozott rablók dühén el ne mosolyodjék.~–
6 I | ezek a derék, jó férfiak.~A rablók egy része bámult, más része
7 I | mondja senki, hogy a tengeri rablók belekontárkodnak az autodafék
8 I | kapitányon kihűthessék a rablók bosszújokat, most látva,
9 I | válogatott társaságnak.~A rablók nem sokára visszatértek,
10 I | maga emelgetve a ládákat a rablók vállaira, s őket egyenkint
11 I | akik vele találkoznak?~A rablók hahotája tanúsítá, hogy
12 I | Róma legelső lakosai nem rablók valának-e? S nem hősöknek
13 I | s mehet, merre akar.~A rablók közt zűrzavaros lárma támadt
14 I | kössétek őt meg a főárbochoz.~A rablók elszörnyedtek; Moody volt
15 I | akar? – kérdé Barthelemy. A rablók közt egy elfojtott morgás
16 I | megrázta egymás kezét. A rablók ezalatt áttakarodtak saját
17 II | Hajótörések, ugye, meg tengeri rablók?~– Igen, a hajótörések.~–
18 II | hajótörések.~– Hát a tengeri rablók nem? Mi téged legjobban
19 II | eltávozása óta megváltozott a rablók hangulata vezérük iránt.
20 II | pofákkal szemembe? Szóljatok.~A rablók félrehúzódtak durcásan,
21 II | elhozni azt magunkkal.~A rablók kétkedve tekintének Rooberts
22 II | kedvesem könnyétől nedves!~A rablók megalázva húzódtak félre,
23 II | jönnétek-e oda is velem?~A rablók dühödt lelkesüléssel ordítónak
24 II | mondá gúnyos lenézéssel.~A rablók fölkacagtak ez ötletre,
25 II | visszafordítók vitorláikat, s míg a rablók kacagva várták, mi fog kisülni
26 II | rablott kincseikkel.~*~A rablók vígan kötöttek ki Guyana
27 II | nyolcezer aranyat költöttek el a rablók, s az egész város hölgyei,
28 II | akkor felültek hajóikra a rablók, kitörölték a mámort szemeikből,
29 II | Deseada sziget felől jöttek.~A rablók vizet és embervért szomjaztak.
30 II | mondá Barthelemy, míg a rablók ujjongva hajítók fel a levegőbe
31 II | elrekesztett része felé; a rablók észrevették aggodalmát,
32 II | Ezzel amaz diadalmasan ült a rablók közé, s versenyt dalolván
33 II | összeölelkeztek a részeg rablók a részeg kapitánnyal, s
34 II | kapitányok alatt a vakmerő rablók után küldé, kik nyíltan
35 II | megdördültek annak ágyútelepei, s a rablók könnyű préda helyett félelmes
36 II | átadták az egész terhet; a rablók igen jól fizettek.~Egyszer
37 II | bált adtak kedvükért!~A rablók tudtak mulatni! Igaz, hogy
38 II | bevert fejektől, mert hisz a rablók szórták az aranyat.~A kalózok
39 II | pohárcsörgés hangzott, a rablók mindegyike akadt már párjára,
40 II | is ne csókolta volna?~A rablók mind odanéztek s olyan hurraht
41 II | gyönyört, s jertek a harcba!~A rablók még mindig nem bírtak magukhoz
42 II | Hispaniola partjaira!~A rablók elragadtatva vezérük lelki
43 II | szív volt benne meghalva.~A rablók nem kérdezősködtek tovább.
44 II | erővel kényszerítenek a rablók közöttük élni.~– Oh, kapitány! –
45 II | mindazok előtt, kik valaha a rablók kezébe kerültek, ő védte
46 II | után kabinja ajtaját.~A rablók hallgattak mind.~E perctől
47 II | dühösen evezett oda egyedül a rablók hajójához, s pisztollyal
48 II | arcainkat rögtön megismerik.~A rablók félrehúzták magokat csendesen:
49 III| rá, hogy fegyvereiket a rablók ellen irányozzák, kik csáklyáikkal
50 III| felragadva egy karabint, a rablók közé lőtt vele.~Nem talált
51 III| határozottan megtagadta a rablók asztalához való leülést,
52 III| utol hagyta magát érni.~A rablók egyszerre ordítva ránták
53 III| Amint a füst szétoszlott, a rablók még elrémülve álltak, mintha
54 III| a két lábát elsodorta.~A rablók elveszték lelküket; odarohantak
55 III| harc Istene velünk van.~A rablók futottak fegyvereikért,
56 III| ki menyegzőjére indul.~A rablók szeme mind őrá volt irányozva.
57 IV | felkerekedett saját hajójával, s a rablók aranyát magához véve, szépen
|