Fezejet

1 II    |    rivallt rá Adalbert gróf a jámbor emberre, amidőn az két kézzel
2 XV    |  okozta az egész zűrzavart.~A jámbor pandúrkáplár most aztán
3 XIX   |  Hoztam én magammal vacsorát: jámbor parasztok adták; annyit,
4 XXIV  |       volt biz ott elég, de a jámbor tudósok nem vállalkoztak
5 XXVIII|  annyi bölcs belátása, hogy a jámbor oláh nemeseket a megyeház
6 XXXIV |       bizony mégis maradt egy jámbor lélek, aki hozzá húzódott:
7 XXXIV | kacagott Decebál. – No, azt a jámbor samaritánust szeretném ismerni. –
8 XXXVII|  rivallt rá még az ajtóból.~A jámbor tüzérhadnagy majd az állát