Fezejet
1 I | költözzék egy határral, ne értene-e a „nemesi diplomáciához”
2 I | elhárítani az ágakat, hogy ki ne verjék a szemeit, s ami
3 I | kellemetlen házi gomba.~S hogy ne csak a szemnek legyen meg
4 I | valami kalandos mese oda ne legyen varrva a gallérjához.~–
5 I | hogy azt ez az asszony meg ne hallja, s ki ne publikálja.
6 I | asszony meg ne hallja, s ki ne publikálja. A legbensőbb
7 I | De jó örmény név.~– Azt ne mondja nekik valaki, mert
8 I | potentiae, amit egymáson el ne követtek volna. Ami csak
9 I | a ketten fiscalis actiót ne kapjanak.~– Hisz ez nagyon
10 I | azt kellene tenniök, hogy ne engedjék ellopni felét a
11 I | tölthetek.~– Aztán kérem, ne tessék elfelejtkezni erről
12 I | felmentő okiratot miért ne kapja az érdeklett asszonyság
13 I | Egyelőre e sorsfordulatról még ne tudjanak meg semmit a pontaligeti
14 II | rendet csinálni, nekem pedig ne köpködjön itten frázisokat
15 II | hogy csak addig is meg ne tudja a szándékát valaki
16 II | kvártélyokra, hogy panaszuk ne legyen. Itt maradnak, amíg
17 II | eszelve másoktól), hogy ne várja be azt a borravalót;
18 III | kapni halat. A másik úr meg ne sokat gálázzon az én kedvemért,
19 III | ablakhoz.~– Az Istenért! Oda ne menjen excellenciád! Ne
20 III | ne menjen excellenciád! Ne exponálja magát! Hátha egy
21 IV | zabot, sem egy icce bort ne próbáljon az úr kiadni.~
22 IV | királyi komiszárus.~– Csak ne hozna hát ide az ördög vendéget.~–
23 IV | elejbe lámpást.~– Ugyan ne szedje elő tensuram a tavalyi
24 IV | No, hát itt van. El ne felejtse, amit mondtam,
25 IV | fél messzely vinkót, addig ne háborgassanak, mert dolgozom.~–
26 V | csakugyan bekövetkezik.~– Ne vesztegessük a drága időt
27 V | költségét.~– Majd csak meg ne duplázza kend, bátyámuram.~–
28 V | inkább odaadom, bátyámuram.~– Ne rontsa meg a familiáját!
29 V | cigánynak.~– Bolond cigány! Ne kezdd rá mindjárt a Rákóczi-nótát,
30 V | meg a fején, azt, hogy el ne vesszen, Decebál feltette
31 VI | előtte az ajtót, hogy ki ne mehessen. Hanem ez esetben
32 VI | bekiabáltak az ablakon~– Ki ne jöjj, liszteszsák (a svalizsér
33 VII | a drágalátos öccse.~– De ne ráncigáld úgy a hajamat! –
34 VII | a nagy gyermek.~– Csitt! Ne nyafogj! Anyád ma haragszik.~–
35 VII | tépd annak a haját, de ne az enyémet.~– Fogd be a
36 VII | gyermek.~– Na, te kényes „ne nyúlj hozzám” virág. Hát
37 VII | viszitek el szárazon!~– Ugyan, ne babázz velem! – nyafogott
38 VII | játsszál vele. De a tóhoz közel ne menjetek. Vigyázz, hogy
39 VII | Vigyázz, hogy a pávakakas meg ne vágja az Emmát. Ezt a selyem
40 VII | amíg a fú harmatos, az Emma ne szaladgáljon a gyepen, hanem,
41 VII | Emma. Csak-a kertész meg ne lásson.~– Nem megyünk a
42 VII | szabódik erősen.~– Emma! Ne bolondulj! Legyen eszed.~
43 VIII | én rózsám, mert nem szól.~Ne haragudj, kedves rózsám,
44 VIII | Ez a csárda olyan közel ne lenne,~Olyan jó bort csak
45 VIII | lenne,~Olyan jó bort csak ne mérnének benne,~Arany icce,
46 VIII | csapszékben, csak azt a gyalázatot ne hoztad volna rám, hogy ismét
47 VIII | ám még csak szép nótát:~„Ne essél, galambom, a Tisza
48 VIII | aranykereszttel, amit őkelme, hogy el ne veszítse, az öve mellé dugott.
49 VIII | nagyon, igen nagyon ócska ne volna.~Kabát zsíros, csizma
50 VIII | szó hívatlan fülekig el ne jusson, ezt súgja Decebálnak.~–
51 IX | ember.~– No, cimbora, csak ne hazudj hozzá semmit!~– Hát
52 IX | megnémuljak? Mi?~– Most ne hazudj.~Sára asszonynak
53 IX | nagysám, hogy senki meg ne lássa, mert a szegény Decebálnak
54 IX | halandó teremtésért?~– Menjen! Ne csúfolódjék.~– De már erre
55 IX | sebzett szívekből.~– Menjen! Ne tréfálkozzék. Hiszen soha
56 IX | ötezer arany.~– Hát aztán?~– Ne kérdjen se jobbra, se balra,
57 IX | nem leány, hanem fiú?~– Ne tréfáljon nagysád.~– Dehogy
58 IX | arra nagyon kérem, hogy ne vegye Miskapor alá, amit
59 IX | amelyikben háromszor össze ne verekedtünk volna: reggel,
60 IX | S még azt mondják, hogy ne higgyen az ember jövendőmondóknak.~–
61 IX | kísérjen engem a temetőbe, ne pedig én őtet. Rettenetes
62 IX | pávakakas is megkerget, hogy fel ne ébredjen benne az a veszedelmes
63 IX | neveznek, s aztán, hogy meg ne terhelje a fejét valami
64 IX | meg.~– De utoljára is – ne haragudjék, Szárah nagysám –,
65 IX | egyet-mást. Hanem aztán rá ne szedjen ám a számadással.~–
66 X | koponyák hallgatóznak. Ki ne ejtse ön (barátja az erénynek)
67 X | hogy kizöldüljön, hogy el ne áruljon. Tovább ások. A
68 XI | kiált rá az anyja. – Ne húzd fel úgy a ruhádat,
69 XII | valaki, bolond fővel, ki ne lyukassza ezt a zsákot.~
70 XII | t1 akarták alkalmazni. Ne jelenjen meg senki a nemességből
71 XIII | senki sem látott. De meg ne mondja azt Móric bácsi senkinek,
72 XIII | Ez a mesék unicornisa!~– Ne félj, gyémántom, nem árulom
73 XIII | Jancsi vigyázzon rá, hogy fel ne áztassa a lábát a sömlyéken.~ ~
74 XIV | vármegyeházára a királyi biztoshoz! Ne a királyi biztoshoz; a svalizsér
75 XIV | Küldjön gyorsan csarapárokat. Ne csarapárokat, hanem dragonyosokat.
76 XIV | megyek! Ti maradjatok; lármát ne üssetek. Fegyvert ne használjatok.~
77 XIV | lármát ne üssetek. Fegyvert ne használjatok.~Azok aztán
78 XIV | mégsem tudták, hogy mit ne tegyenek hát?~A fényes uraságok
79 XIV | Tehát csak maradj itt. Ne félj, nem lesz itt baj.
80 XIV | a vádaskodást, barátaim; ne keressük most, ki a hibás.
81 XV | meg nem állhatta, hogy el ne kacagja magát.~– Uccu, Csajkos!
82 XV | lehetett semmire gondolni. Ne félj, galambom. Majd megmutatjuk
83 XV | ő kerül vallatás alá, ki ne tudja tisztázni magát.~–
84 XV | a hajdúknak, hogy senkit ne bántsanak, minden emberrel
85 XV | szűre gallérjánál fogva:~– Ne valljon kend már semmit!
86 XV | Aztán az Emmácskámat ott ne felejtse megint, tisztelendő
87 XV | pajtásának:~– Aztán, Jancsi, ne sírj!~– Úgysem teszem.~A
88 XV | hogy üljön egyenesen, hogy ne rakja fel a karjait az asztalra,
89 XV | karjait az asztalra, hogy ne lógázza a lábait, meg hogy
90 XV | lábait, meg hogy különösen ne tegye azt, hogy a két térdét
91 XV | fogai közé dugva.~– No, csak ne féljen semmit! Bátorság,
92 XV | ősmagyaroknak.”~– No! Micsodája. Ne szégyellje! Mondja ki bátran.~–
93 XV | táblára az én nevemet. No! Ne féljen semmit, nem nézek
94 XV | kebelkendőjével a táblát, hogy ne lássák, mit ír; a tudós
95 XVI | képet, hát azé a gyermeké ne értette volna-e meg?~Aztán
96 XVI | sem viszem ám magammal, ne gondold. Szép új ruhával
97 XVI | El én! Akárhová. Mindegy. Ne is mondj ellene. Látod,
98 XVI | marasztaltalak egy szóval sem, hogy ne menj el, tűrd el azt a kis
99 XVI | neki könnyű a föld.~– Jaj, ne tréfálj!~– Mikor mondom!~–
100 XVI | tréfálj!~– Mikor mondom!~– Ne tedd azt, barátom. Énnekem,
101 XVI | akit szeretnék becsülni! Ne feleselj velem, mert hátba
102 XVI | a pajtása.~– No, Emma.~– Ne híjj engem Emmának. „Manó”
103 XVI | Siessünk az áldozathoz, ne epedjenek a hívek.~A két
104 XVII | elől, amíg én rája várok.~– Ne félj semmit, kis Gil Blas.
105 XVIII | tegyen velem akármit, csak el ne áruljon.”~– S te okos voltál
106 XVIII | egekre is kért, hogy el ne áruljam, mert akkor őtet
107 XVIII | befagyni, hogy az ember bele ne szakadjon. Átúszni pedig –
108 XIX | kérte az úrasszonyt, hogy ne kiabálja olyan nagyon a
109 XIX | képzelt játszótársakkal, hogy ne paklizzanak. „Besszer!” „
110 XIX | gyermekből valami. Csak vissza ne hozzák; csak az útban el
111 XIX | hozzák; csak az útban el ne fogják.~Dejszen jól kifőzték
112 XIX | tudja. No, csak fiskárus ne!~Aztán eresztené alunni.~–
113 XIX | véleményén.~– No, jól van, ne sírj, nem bántottalak. Te
114 XIX | Ej, holmi fehérnemű. Ne bontsa ki.~Az asszony csak
115 XIX | ez az. Vigyázz, hogy bele ne szédülj, mikor ezen a hídon
116 XIX | behívlak. – No, de ríva ne fakadj megint, nem azért,
117 XIX | kifüstölte a szobát, hogy ne érezzék benne olyan nagyon
118 XIX | hogy a szemöldökfába bele ne üsse, s szép jó estét kívánt.
119 XIX | vall, csak az a sok ránc ne szelné keresztül-kasul,
120 XIX | tűz égette volna meg.~– Ne szaladj, hanem ülj. Majd
121 XIX | No, te kis bohó, csak le ne vágd ám azért a hajadat,
122 XIX | hogy a szúnyoghálót nyitva ne hagyd, különben elkapnak
123 XIX | találsz a lábadnál, meg ne ijedj tőle, nem bánt az
124 XIX | vannak! Vigyázz, hogy meg ne karmoljalak velük.~– Ugyan
125 XIX | Aztán nekem az ablakon be ne kukucskálj. Úgysem látnál
126 XIX | boszorkánnyal, csak hogy ki ne nézzen az ablakon, az ivóvizébe
127 XIX | lefüggönyözték, hogy az arcára ne találjon sütni a hold, mert
128 XIX | nem állhatja meg, hogy be ne leskelődjék az ablakon.
129 XIX | kedves barátim, édes bátyáim, ne szóljatok erről a mostani
130 XIX | ma hajnalhasadta előtt el ne mondjam minden embernek,
131 XIX | kirángathatok, – azt, kérlek szépen, ne kívánd tőlem, mert az lehetetlen!~ ~
132 XX | ilyesmire vetemedjék!~– No, csak ne kiabálj ilyen nagyon, mert
133 XX | sietek vissza, hogy meg ne lássanak itten. Az a fekete
134 XX | aztán mit csinálsz, hogy ne tegyék?~– Odamegyek, és
135 XX | akarónak, úgy kérlelte.~– Ne menj oda. Ne tedd azt. Ne
136 XX | kérlelte.~– Ne menj oda. Ne tedd azt. Ne add ki magadat
137 XX | Ne menj oda. Ne tedd azt. Ne add ki magadat nekik. Édes
138 XX | a fiúhoz, cordiálisan.~– Ne félj semmit, édes fiacskám;
139 XX | semmi hátrányos következése ne legyen, tenni fogok róla.
140 XX | visszatartóztatta, hogy ne tréfálkozzék a furcsa fiúval.~–
141 XX | tündérekről álmodik az ember. Ne kívánd azt meglátni!~Manó
142 XX | ma, amink van, holnapra ne maradjon semmi! – mondá
143 XX | szalonképes már. Végy másikat. Ne nézzenek le azok a nagy
144 XX | kifényesített csizmáival ne cafatoljon bele a harmatos
145 XX | fövegét, nem a fején – hogy ne kelljen azt levennie.~–
146 XX | eltávozásra, hogy együtt ne üldözhessenek bennünket.
147 XX | az az apai házhoz vissza ne kerüljön többé.~Eközben
148 XX | egy kicsit:~– Héj! héj! Ne olyan nagyon! Én nem akarok
149 XX | hogy ezek a szeleburdik ne tudják meg eltávozásodat.
150 XX | hogy a verandán ülők meg ne lássák.~Azok vígan csördíték
151 XXI | fogsz rá, hogy valami baj ne érje; rossz emberek, állatok
152 XXI | rossz emberek, állatok meg ne riasszák; hozzászegődöl,
153 XXI | megosztod vele, de borral ne kínáld. A hortobágyi csárdánál
154 XXI | a tűzhalmi kastélyba fel ne hozott volna egy-egy kóbor
155 XXI | az én példámból szerezte. Ne félj, majd visszajön, ha
156 XXI | Peti?~– Azt mondom: dühbe ne hozz, ember! Mindennek van
157 XXI | nagyon szeretlek.~– Hát ne szeress olyan igen nagyon.
158 XXI | által, hogy a házából el ne távozzék, különben mint
159 XXI | házból örök időkre, s rá ne jöjjön valaki az igazi okára.~
160 XXI | magára vigyázzon; a medve meg ne tépje. Gombostűt vigyen
161 XXI | asszonnyal, hogy azt senki meg ne tudja.~Mert Tanusvár nagy
162 XXI | arról még aznap minden ember ne beszéljen, s aztán mindenféle
163 XXI | mindenféle conjecturákat ne kössön hozzá.~Tehát ez így
164 XXI | éjjel-nappal velem egy szobában, s ne legyen neki más vígasztalója
165 XXI | más vígasztalója nálamnál. Ne szökhessen meg tőlem sehova.
166 XXI | maradt; egyért azért, hogy ne lássák együtt az utcán a
167 XXII | ide juthassak.~– Hogy el ne maradj az ebédről, ugye?~–
168 XXII | volna fel a barátaimról.~– Ne haragudjék, urambátyám!
169 XXII | esztendőt kapott. No, hát ne szurkoljon tovább, kirántom
170 XXII | királyi biztosnak.~– De ne adja nekem, bátyám, mert
171 XXII | villát tartani, hogy kárt ne tegyenek magukban; azt el
172 XXII | nem isznak bort! Pusztulj! Ne bámulj a számba!~Elszánta
173 XXII | egyik nyelvedet odakinn, s ne fecsegj nekem diákul, mert
174 XXII | Ugyan, ugyan, barátocskám, ne vedd olyan tragice a dolgot.
175 XXII | beleavatkozzék. Különösen meg ne próbálja énértem kegyelmet
176 XXII | a ti mulatságtok! Velem ne komázzon senki! Tegyék velem,
177 XXII | amit akarnak; de kegyelmet ne osztogassanak. Amit megmondtam,
178 XXII | megmondtam, megmondtam. Többet ne kérdezzenek tőlem, mert
179 XXII | megmondom előre, hogy meg ne próbálják velem azt a tréfát,
180 XXII | többet őhozzá senkit be ne eresszen, mintha ő volna
181 XXII | mérföldet legyalogolni, hogy ne alhassék a lábdobogástól
182 XXII | Decebál széket emelt rá.~– Be ne jöjj, ha az életed kedves!~
183 XXII | Decebálnak, hogy a porkoláb ne értse.~Azt azután csakhamar
184 XXII | hogy a kulcslyukon át rájuk ne leshessen valaki.~– Itt
185 XXIII | hogy a nagyanyjuk jószágát ne hosszában, hanem keresztben
186 XXIII | most semmiféle papirost ne hozz, mert úgy segéljen,
187 XXIII | el nem küldte.~Hát, hogy ne csodálkozzék sokáig, a legközelebbi
188 XXIII | családi boldogság! Igaz. Ki ne találná benne gyönyörűségét?
189 XXIV | de hogy magán a dombon el ne hatalmasodjék, arról gondoskodtak
190 XXIV | feltámadás: hát itt most ne hasogassuk fel az orcáinkat,
191 XXIV | karikába állítva, hogy az időt ne töltse hiába, betanítá nekik
192 XXIV | a hőst süllyeszték, hogy ne menjen a „nap mezejére”
193 XXIV | megértem!~– Nem, barátom. Ne verd a fejed a falba – vigasztalá
194 XXIV | Hol van az a szent írás?~– Ne ordíts! – horkanta rá Decebál. –
195 XXIV | őrködött, hogy valaki zsebre ne dugjon a kincsekből valamit.
196 XXIV | sírüreg nyílása elé.~– Hozzá ne próbáljon nyúlni senki kutyafülű
197 XXIV | stultises, amice! Ketté ne vágd a homo regiust; mert
198 XXIV | talált kincsből. No, csak ne kiabálj, hiszen nem kell
199 XXIV | Barátja az erénynek! Ne értse ön félre a dolgot!
200 XXIV | urát és fejedelmét.~– Ugyan ne járjon el a szád! – dörmögött
201 XXIV | látni, jöjjenek ide lóháton, ne sajnálják a fáradságot.~
202 XXV | meg! Bifsztekevő anglussa! Ne licitálj rám fölfelé! Sehogy
203 XXV | meg egy vasvilla nyele!”~– Ne kritizálj! Hanem arra felelj,
204 XXV | Hogy az én vadászatomat el ne rontsd!~– Jól van, elmegyek.~
205 XXV | bőröndje legalsó részébe; s ne adja át Decebálnak, csak
206 XXV | legutolsó a Barcaságban. Ne tessék utána fáradni. Én
207 XXV | a Thonuzóba kincseiért. Ne légy hülye!~– Úgy? A Thonuzóba
208 XXVI | Jupiter egy kis kolerát.”~„Ne tartsd erre!”~ ~Voltaképpen
209 XXVI | azzal szokta végezni, hogy „Ne tartsd erre!”, rajta maradt
210 XXVI | lepirongatta: „Mindig mondom, hogy ne igyatok, azért mégis mindig
211 XXVI | hogy „a Tisza kiáradt”.~„Ne tartsd erre!”~ ~A sok
212 XXVI | kapott pénzt hivalkodásokra ne fordítsa, el ne vesztegesse,
213 XXVI | hivalkodásokra ne fordítsa, el ne vesztegesse, s akkor kiadja
214 XXVI | sorsodat, azt mondanám, ne fogadd el; de mivel mások
215 XXVI | mások intézik, azt mondom, ne utasítsd vissza.”~„Ne fogadd
216 XXVI | mondom, ne utasítsd vissza.”~„Ne fogadd el, de ne utasítsd
217 XXVI | vissza.”~„Ne fogadd el, de ne utasítsd vissza!” Így biz’
218 XXVI | tele palackra azt, hogy „Ne tartsd erre!”.~Egy olyan
219 XXVI | Zuboki uram rákiáltott: „Ne tartsd erre”, már akkorra
220 XXVI | otthoni cselédséget.~– Bolond! Ne kérdezd. Ott megy a temetéssel.
221 XXVI | mert ez pápista szó.~– Ne tartsd erre! Én orgonista
222 XXVI | frissen a gyerekemet.~– Ne tartsd erre! Nincs az én
223 XXVI | Haragodnak nagy voltában.” – „Ne szállj perbe énvelem!”~–
224 XXVI | szállj perbe énvelem!”~– Ne diktáljon maga most itten
225 XXVI | megtisztelő kifejezése) ne jöjjön tüzet oltani botokkal.
226 XXVI | tűzoltás becsületes városban. Ne, te kálvinista Róma!~A hajdú
227 XXVI | tudod? Tanussy Emmánuel. No, ne járjon a szád, mintha forró
228 XXVI | fekve kellett maradnia.~– Ne tartsd erre! – biztatá Zuboki
229 XXVII | megfogja a pulpitust, hogy el ne szaladjon alóla a kathedra,
230 XXVII | vigyázzon kend, hogy bele ne süljön kend; mert az rajtam
231 XXVII | kendnek evése, hálása. Aztán ne rontsa kend a kerítésmászással
232 XXVII | be a paphoz. De aztán el ne felejtse kend.~Manó odatalált
233 XXVII | Négy óra volt reggel.~– Ne töltsük az időt hiába! „
234 XXVII | segítünk a baján, hogy el ne késsék a prédikációról:
235 XXVII | a száját kendővel, hogy ne kiabálhasson. Egészen ott
236 XXVII | hogy aztán Debrecenben ne kelljen séramóráznunk. Kend,
237 XXVII | kisasszonyka valahogy el ne szökjék.~A kocsis ezalatt
238 XXVII | kee már?~– Hogy a pokolba ne szalonnáztam vaóna! – viszonza
239 XXVII | hogy a kisasszonyka meg ne szökjék innen a hintóból.
240 XXVII | szökjék innen a hintóból. Meg ne nézze kee, mert harap. Aztán
241 XXVII | Hogy az istennyilába ne vigyáznék!~Azzal aztán a
242 XXVII | fonatos két emberre való. – Ne vigyük ezt haza.~Manó azt
243 XXVII | annak a béreskölyöknek, hogy ne tegye fejjel a ló felé a
244 XXVII | szabadulva.~– Csak utol ne érnének! – rémüldözött hátra
245 XXVII | megmondtam kendnek, hogy el ne hagyja szökni a kisasszonyt?~–
246 XXVII | nem mondta kee, hogy el ne hagyjam szökni – a diákot.~–
247 XXVII | bankó – monda a diák.~– …gy ne tunn…~– Hát akkor azt is
248 XXVIII | amit a kortes fantáziája ki ne talált volna. Mind a kettőnek
249 XXVIII | diákkori excessusa, hogy vissza ne emlékeztek volna rá alacsony
250 XXVIII | ellenséges dandár az úton össze ne verekedjék; lehetőleg úgy
251 XXVIII | tartani, hogy az ellenféllel ne érintkezhessenek.~A két
252 XXIX | a bitófát őrá. Hogy soha ne született volna!~S azzal
253 XXIX | végtére megszánta, s hogy meg ne fagyjon, belegöngyölgette
254 XXX | félretett felbontatlanul.~– Ne keseríts most engem a szemrehányásaiddal –
255 XXX | tegnap levelében értesített, ne nyugtalanítsa a kedélyedet.
256 XXXI | kérdés, amire olyan választ ne tudjon adni, aminek találó
257 XXXI | hogy hívatlan fülek ki ne hallgathassák az értekezését.
258 XXXI | egyátaljában kímélje és ki ne fárassza. Számokat ne kérdezzen
259 XXXI | ki ne fárassza. Számokat ne kérdezzen tőle, például
260 XXXI | hogy az alvó szűzhöz se ne közeledjék, se valami szeméremsértő
261 XXXI | valami szeméremsértő szót ne intézzen hozzá, mert az
262 XXXI | elpirulásával ébrenlétét ne árulja el.~Mikor aztán az
263 XXXI | Az alvó megfeddé érte.~– Ne kacagj, mert az nekem fájdalmat
264 XXXII | sütve a dolog.~– De árulást ne kövess el ellenem!~– No,
265 XXXII | mint a fiam? – De hát miért ne inkább én magam, mint ti
266 XXXII | udvarnál is – (de csitt! ne tovább). Elég az hozzá,
267 XXXIII | a komédia?~– Óh, nagyon. Ne hidd, hogy én ebben csupa
268 XXXIII | de nem nekünk. Hiszen, ne félj, erre is elő van készítve
269 XXXIII | kezem, mint a jég!) No, ne szorítsd meg olyan nagyon.
270 XXXIII | amit ha erősen akarunk, meg ne valósuljon. Légy az én nőm.~
271 XXXIII | nádkunyhóval?~– Óh, azért ne félj! A kunyhó meglesz.
272 XXXIV | medvetáncoltató? Vagy – ne adj Isten! – császári tiszt?
273 XXXIV | ellenkezik.~– Óh, azért ne képzeld ám, édes fiam –
274 XXXIV | megjöjj, hogy a társaságot ne várakoztasd.~– Köszönöm
275 XXXIV | Jaj, lelkem Emmácskám, el ne vegye azt a konteszt! Csúfabb
276 XXXIV | lelkem Emmácskám, de meg ne mondja, hogy éntőlem hallotta,
277 XXXIV | nyüzsög, mint a hangya! Ne gondolja ám, hogy ez mind
278 XXXIV | érzéssel suttogá, hogy más nép ne hallja:~– Óh, kedves jó
279 XXXIV | szebb volnál!” – Hiszen csak ne volna ma az a szent ünnep,
280 XXXIV | aminek ebéd idejéig vége ne legyen. Manó kiállta a nagy
281 XXXIV | gúnynéven nevezni: „Géházi!”. Ki ne tudná, miféle csúnya név
282 XXXIV | Hát rám ismertél?~– Hogy ne ismertem volna? Hát te mit
283 XXXIV | karodat: vigyázz, hogy le ne taposd a sleppemet.~Sára
284 XXXIV | köszönetét kifejezni.~– No, csak ne hadarj olyan nagyon! – oktatá
285 XXXIV | fogadott meg Lizandrának: „Ne mondj el mindent, ami a
286 XXXIV | ütni a dolgot.~– Ugyan, ne hallgassanak a haszontalan
287 XXXIV | szobájában, amitől a tolvaj el ne szaladjon, ha utána dobálják.
288 XXXIV | pedig Manónak hínak. De ne féljen tőlem, nem vagyok
289 XXXIV | nak hínak a kálomisták. „Ne menjen le a nap a te haragoddal!”~
290 XXXIV | suhanc valami gyilkosságot ne kövessen el, bizonyosan
291 XXXV | semmivé teszi. Ehhez te ne szólj! Még egy kicsit nőjön
292 XXXV | egy hamuban sült vakarcsot ne küldött volna, csupán a
293 XXXV | kegyelet megnyerte jutalmát. Ne véld, hogy tékozló kézzel
294 XXXV | tetszett Manó szeme előtt.~– Ne add a kezembe azt az ákombákot,
295 XXXV | hogy ezt az ütést soha meg ne bánd, apám.~Decebálban erre
296 XXXV | idő jártával ráncocskába ne menjen át? – Egyszer aztán
297 XXXV | Fusson is előlem, és soha ne lássam többé. Házam és szívem
298 XXXV | lábával nagyot dobbantott. – Ne káromold az őseimet!~– Köpök
299 XXXVI | kalugyert, hát azt mondta hogy ne locsogjak, s hogy mégis
300 XXXVI | valami fölösleges dolgot ne.~– Feleséget akarok hozni
301 XXXVI | versbe szedni, hogy valami el ne maradjon. Nálam egy disztichon
302 XXXVII | visszatartóztat, hogy meg ne láthasd, melyik ház ajtaján
303 XXXVII | hogy a tejesleány után ne sompolyoghasson, s azután
304 XXXVII | békével, és élj nyugalomban; ne törd magadat tovább a világgal
305 XXXVII | ember meg az atyafiaiban. Ne nálam, hanem a bátyámnál,
306 XXXVII | követtem, ékeskedni nem akarok. Ne échauffirozzátok magatokat.
307 XXXVII | állni, ha gavallér ember. Ne féljen, madame, önnek vissza
308 XXXVII | duzzognának önök a kóterben. El ne mondja ön senkinek másnak
309 XXXVIII| Vándoroljanak hát külföldre; ne kapja meg a háládatlan haza.~
310 XXXIX | talán esőt hoz a szél, ha ne ha jégesőt? Csúnya fakó
311 XXXIX | kellett látni, hogy kozmát ne kapjon a halászlé. Jól állt
312 XXXIX | Tehenkém! Bivalykám! Ne félj, már nincs farkas.~
313 XXXIX | elejtett farkastól fél.~– No, ne reszkess; majd elmegy az
314 XXXIX | égből a friss tej? Addig ne tudjanak az istenadta bivalyról
315 XL | három farkas volt, csak ne tépd a szakállam.~– Szakáll
316 XL | akkor is utunkban vannak.~– Ne fájjon neked azok miatt
317 XL | igazság szerint mindig menni: ne hurcolnák az embert annyifelé”.~
318 XLI | galambom; valami hirtelenkedést ne kövess el énmiattam.~– Óh,
319 XLI | síránk hangon az asszony.~– Ne búsulj! Majd ha én leszek
320 XLI | Hát legalább maradj itt. Ne menj sehová.~– Ha itt maradok:
321 XLI | izenni a kocsigyárosnak, hogy ne küldje a díszhintót; adja
322 XLI | semmi szégyenleni valót ne mondhassanak felőle, amiért
323 XLI | falusi magányából többé elő ne jöjjön, s a látogatók előtt
324 XLI | mindenki rá vadásszon, s ő meg ne védhesse magát.~A feltört
325 XLI | Az Istenért, Belizár, ne mondd ezt.~– Már kimondtam.
326 XLI | meri vallani a szerelmét.~– Ne adj most választ – szólt
327 XLI | szólt Belizár, hátralépve. – Ne ebben az órában, ne ebben
328 XLI | hátralépve. – Ne ebben az órában, ne ebben az indulatban. Gondold
329 XLII | úrbériség megszüntettessék, ne legyen robot, se dézma,
330 XLII | hírlapot se járatott, hogy ne tudja, mi történik a világban.
331 XLIII | befagyott Dunán keresztül meg ne rohanja a vár külső erődeit.~
332 XLIII | a férjét vigasztalni.~– Ne fájjon emiatt a fejed. Rátalálsz
333 XLIII | tinektek! Ha én azt mondom, ne reszkessetek, hát nem fogtok
334 XLIII | sebesülve? – kérdezé rémülten.~– Ne ügyelj te most rám! – hörgé
335 XLIV | beszéltetett magáról. Nem! Ne értsük félre a dolgot. Nem
336 XLIV | megmondhatja az ember neki: „Vous ne savez pas encore? Mon pauvre
337 XLIV | csak vason nem hozzák) fel ne jöjjön; tehát a jó érzelmű „
338 Uto | élethosszig tartó hallgatásra ne ítélje el érte azt a vakmerőt,
|