Fezejet

  1 VII   |             az „alibi”-ről.~Azalatt Sára asszony rághatta mérgében
  2 VII   |          hisz az is elég arra, hogy Sára asszony arcát tűzlángba
  3 VII   |     befűzögesse, amíg annak a haját Sára asszony fésüli és fonogatja.~
  4 VII   |               ismétli a hallottakat Sára – hányszor megfogadta, hogy
  5 VII   |         szép mákvirágok? – folytatá Sára.~– Csak a Belizár! Annak
  6 VII   |        hátat fordított az anyjának.~Sára asszony aztán hirtelen a
  7 VIII  |                Nem bánnám! – kiálta Sára, lefeszegetve a derekáról
  8 VIII  |          Hejje, hujja, hopp.”~Ekkor Sára más fegyvert vett elő; elkezdett
  9 VIII  |             panaszkodik féldurcásan Sára, a haragjának a nagyobb
 10 IX    |       kerülni, mint egyedül maradni Sára asszonnyal, mikor az hitvesi
 11 IX    |          Csunyi Laci a szobából, de Sára asszony megkapta a mentéjén
 12 IX    |        ébresztve.~– Halljuk – szólt Sára asszony, s leült az asztal
 13 IX    |  megnémuljak? Mi?~– Most ne hazudj.~Sára asszonynak egy percre felderült
 14 IX    |           Bakala úr! Ide a hotelbe (Sára asszony szeretett idegen
 15 IX    |       spricht”, azt mondja a német.~Sára asszony ledobta a pénzes
 16 IX    |             és lesz örökkön-örökké.~Sára asszony baziliszk szemekkel
 17 IX    |             micsoda itten! – kiálta Sára asszony indulatkitöréssel,
 18 IX    |     Lipót-rendje.~Törődött is azzal Sára asszony, hogy mi az a homo
 19 IX    |           is húzzák kifele belőle)…~Sára nevetett jóízűn.~– …hát
 20 IX    |           hogy a tejpénzből került.~Sára asszony annyit belátott
 21 IX    |          mellém, és hallgasson rám.~Sára asszonyság odaültette a
 22 IX    |           hogy szisztéma van benne.~Sára asszonyság büszke volt erre
 23 X     |            ezt most meg nem hallja. Sára asszony is lamentált már,
 24 X     |     normális kedélyállapotban volt.~Sára asszony csupa hitvesi nyájasság
 25 X     |            tartozott, s mindezeknek Sára asszony a legnagyobb akkurátussággal
 26 X     |           kap frustukot – válaszolt Sára asszony –, mert nem tanulta
 27 X     |       Tanussy Decebál azalatt, amíg Sára asszony a magyar nyakravalóját
 28 XI    |            férfi tanár ad oktatást. Sára asszony azalatt ott ül az
 29 XI    |        szépen sikerült.~Ennek aztán Sára asszony rendkívül nagyon
 30 XIV   |           megyei hajdú személyében.~Sára asszonynak gyűlt meg ezzel
 31 XIV   |              mint Sodoma és Gomora. Sára asszony dúlt, pusztított
 32 XIV   |            az „egzámentet”.~Ez volt Sára asszony vágyainak az utópiája,
 33 XIV   |    koppensus!”2 De scythául ki tud? Sára asszony azt tartotta, hogy „
 34 XIV   |      tehette, ami neki tetszett. Ha Sára asszonynak a nagy hadjárata
 35 XIV   |          ízetlenkedés is Decebál és Sára között. Az asszony csak
 36 XIV   |       határjárásra meg kell híni! – Sára asszony mit csinál az egész
 37 XIV   |           ha a láthatárig eljuthat.~Sára asszony már hajnalban felzaklatta
 38 XIV   |            azt a földfelosztást?~De Sára asszony csak azon föltétel
 39 XV    |            ember volt, mindenünnen.~Sára asszony éppen az asztalterítés
 40 XV    |            seregestül! Jön a tatár!~Sára asszony nem akart hinni
 41 XV    |             cigányasszony jóslata!)~Sára asszony lerohant a lépcsőn,
 42 XV    |            mikor lefordult a lórul.~Sára asszony pedig odaplántálta
 43 XV    |            első szava természetesen Sára asszonyhoz lett elkiáltva:~–
 44 XV    |     asszonyom!~Ezért aztán örömében Sára asszony jót ütött neki a
 45 XV    |            tisztelendő úr! – kiálta Sára asszony a szekérre kapó
 46 XV    |            óta olyan jól megfogadta Sára asszony parancsolatját,
 47 XV    |           tőle, mivelhogy őneki már Sára asszony elmondá a titkolt
 48 XV    |       elmondani otthon a kastélyban Sára asszonynak, arra nem kellett
 49 XV    |          nem jöhetnek, betegek, ami Sára asszonynak sehogysem ment
 50 XV    |          divat szerint volt öltözve Sára asszony, a Moniteur des
 51 XV    |        intézett szavára nem ügyelt.~Sára asszony átsugdosott a szomszédaihoz,
 52 XV    |             hát azért olyan peckes.~Sára asszony feltette a fejében,
 53 XV    |         rohant ki a pipázóból.~Csak Sára asszony maga nem értette
 54 XVI   |            volt más irányba ragadni Sára asszony figyelmét. Öltözni!
 55 XVI   |             az a Lipót-rend ott van Sára asszony szekrényében; az
 56 XVI   |  históriáját elbeszélte Bakala Peti Sára asszonynak, Sára asszony,
 57 XVI   |        Bakala Peti Sára asszonynak, Sára asszony, szokás szerint,
 58 XIX   |             hajtsa le a fejét. Maga Sára asszony is csak a déli harangszóra
 59 XIX   |            a háta mögé, amire aztán Sára asszony félmezítláb ugrott
 60 XIX   |      tökéletessé tette a zűrzavart.~Sára asszony azt akarta volna,
 61 XIX   |     hajadoni jó hírnevét.~Azt tette Sára asszony, hogy betört Decebál
 62 XIX   |         ajtón betekintve, ott látta Sára asszony egy asztalnál ülni
 63 XIX   |       Kedves Móric bátyám! – kiálta Sára asszony, kezeit tördelve. –
 64 XIX   |            beállt mendikás diáknak.~Sára asszony jól oldalba taszította
 65 XIX   |           Akármit el lehetett volna Sára asszonnyal e tárgyról hitetni,
 66 XXI   |            hogyan lehetett öltözve?~Sára asszony hajszolta a férjét,
 67 XXI   |          hogy „ugye, ez az?”, hanem Sára asszony egyikben sem akart
 68 XXI   |              Ezt bizony kitaláltad.~Sára asszonyt egészen feltüzelte
 69 XXI   |        Decebál még jobban kacagott.~Sára asszony aztán, mikor látta,
 70 XXI   |        kellett dirimálni a kérdést.~Sára asszonyban csak úgy forrott
 71 XXI   |      garçonéletet élnék.”~Még ez is Sára asszony bosszantására szólt.~
 72 XXI   |             csak!~Az ebéd vége felé Sára asszony asztalt bontott,
 73 XXI   |             utasítá el az enyelgést Sára asszony.~A késő őszi medvevadászatokhoz
 74 XXI   |             lármát csaptak odalenn. Sára asszony igen helyesen utasítá
 75 XXI   |    sinkoránokra terelve a beszédet.~Sára asszony a szobájába érve,
 76 XXI   |            még egyszer szerepelnek.~Sára asszony pedig azért, hogy
 77 XXI   |      bosszúállást”. S e tekintetben Sára asszonynak teljes oka lehetett
 78 XXI   |       jöjjön valaki az igazi okára.~Sára asszony átértette az egész
 79 XXI   |          volt vele elégedve.~De még Sára asszony is. Mert ki nem
 80 XXI   |             rá flastromul kapni.~De Sára asszony nevetve húzta magát
 81 XXI   |   mindenféle cókmókot összepakolja. Sára is igen nyájas volt már.~
 82 XXI   |      bekövetkezett vacsoránál (ahol Sára asszony igen jó étvággyal
 83 XXI   |            kiöltöztetni!~Egyszóval, Sára asszonyt ellátták minden
 84 XXI   |            Abban egyeztek meg, hogy Sára asszony holnap reggel mindjárt
 85 XXI   |           szakadni a csókolódásnak. Sára asszony még a tovagördülő
 86 XXI   |  kerülhetett Ponthay gróf úgy össze Sára asszonnyal, hogy azt senki
 87 XXI   |          leszakított Lipót-rend. Ez Sára asszonynál van. De hogy
 88 XXI   |           tagadni; de mégse kelljen Sára asszonynak a férje ellen
 89 XXI   |           igazságot kisütni – mondá Sára asszony, miután a történeteket
 90 XXI   |           Adalbert gróf, kezet adva Sára asszonynak, aki őt aztán
 91 XXII  |    karikacsapás.~Még nem gördült ki Sára asszony úti hintaja Tanusvár
 92 XXIII |           elé! – parancsolgat nekik Sára asszony, s azzal kibontakozva
 93 XXIII |           tolvajságban.~Ettől aztán Sára asszonynak volt nagy oka
 94 XXIII |           az egész megmentett pénzt Sára asszonynak kézbesítette,
 95 XXIII |           alkalmat – idebenn.~Azért Sára asszony ebből a dologból
 96 XXIII |             el volt fordulva), hogy Sára asszony egyszerre zsebkendőjével
 97 XXIII |        magával.~Azok nem érdekelték Sára asszonyt.~Az atyafiságos
 98 XXIII |               szólt nagyot sóhajtva Sára asszony.~
 99 XXV   |           való ember! – kiálta bele Sára asszony, akinek ott kellett
100 XXV   |         asszony szokott osztogatni!~Sára asszony aztán ott marasztá
101 XXV   |             Vacsora fölött előhozta Sára asszonynak.~– Mikor látta
102 XXV   | látogathatná szegényeket Erdélyben.~Sára asszony szemei ragyogtak,
103 XXV   | készületekre, Mántay egyedül maradt Sára asszonnyal.~– Soha el nem
104 XXV   |           csomagolni az úrhölgynek. Sára asszony nagy parádéval akar
105 XXV   |            vagy odakerült a levelük Sára asszony bőröndjének a fenekére.
106 XXVI  |            De nem kevésbé orrolt rá Sára asszony. Annak sem jó szolgálatot
107 XXVI  |          volt a legfőbb kívánsága). Sára asszony sorba látogatta
108 XXVI  |            annak, mint Don Juannak.~Sára asszony tökéletesen felvilágosodva
109 XXVI  |             elkeseredve jött vissza Sára asszony az erdélyi kéjutazásból.
110 XXVI  |           kerül. Ki fizeti azt meg?~Sára asszony nagyot lihegett
111 XXVI  |           bajba jutott úri fogatot.~Sára asszony ült biz abban. Ő
112 XXVI  |        istrángot össze nem kötözik.~Sára asszony mindezekről a földi
113 XXVI  |        Elkerítette neki a szentjeit Sára asszony.~– Hagyd ott azt
114 XXVI  |         tizenkét tógás diák között?~Sára asszony átlátta, hogy ezzel
115 XXVI  |       vissza is hozom hat garasért.~Sára asszony nem sokat válogatott
116 XXVI  |         ernyőt nem sokat bontogatta Sára asszony, hanem levagdalta
117 XXVI  |        asszonyságok, hogyan kergeti Sára asszony egy talyigán ülve
118 XXVI  |          volt, le lehetett szállni.~Sára asszony nem várt segítséget.
119 XXVI  |         betűkkel. Hiteles koldusok.~Sára asszonyban máskülönben sem
120 XXVI  |              Himlőben! – kiálta fel Sára asszony. – S az én fiamnak
121 XXVI  |             a nyavalyában halt meg.~Sára asszony kívül maradt, ott
122 XXVI  |          Nem jönnek vissza? – kérdé Sára asszony hüledezve.~– Nem
123 XXVI  |             van egy tizes! – kiálta Sára asszony, odadobva a földre
124 XXVI  |          töltés. A külső gáton állt Sára asszony tekintélyes alakja;
125 XXVI  |             a kántor? – szólítá meg Sára asszony az énekek fejedelmét.~
126 XXVI  |           elfogyott a türelem olaja Sára asszonynál, azt gondolta,
127 XXVI  |           kezdődik! – mondá magának Sára asszony, s visszadobogott
128 XXVI  |          okod rá! – kiálta mérgesen Sára asszony, s majd felfordította
129 XXVI  |        óhajtott kikötőbe, a Bikába.~Sára asszony, késő lévén az idő,
130 XXVI  |     gerundium.~Egy ilyen látványnak Sára asszony is lehetett nézője.
131 XXVI  |            Törd be azt a palánkot!)~Sára asszony onnan az ablakból
132 XXVI  |       kiáltott le rájuk az ablakbul Sára asszony. – Azt, ott ni,
133 XXVI  |      számára.~Haj, de dühös is volt Sára asszony. Egész éjjel le
134 XXVI  |         pedig senki sem hozta hírül Sára asszonynak.~Alig várta,
135 XXVI  |            azt előre lehet sejteni! Sára asszonynak levelet, aki
136 XXVI  |             Elhoztam ezt a levelet.~Sára asszony azt a két szép fehér
137 XXVIII|          egy egész csapat bébillér; Sára asszonynak volt nagy hivatala.~
138 XXVIII|             a makk-király egyfelől, Sára asszony ugyanazon színből
139 XXIX  |            nagy szükség volt itten.~Sára asszony volt legjobban kielégítve
140 XXIX  |            nemes verseny, diadalok. Sára asszony Dorkó nénőt otthon
141 XXIX  |           Sokat vesztettél? – kérdé Sára asszony, férje dúlt arcából
142 XXIX  |             Csak nem akasztják fel?~Sára asszony mind Sobrira gondolt.~–
143 XXX   |            fenevadaimnak!” Csakhogy Sára asszony az ilyen levelet
144 XXXIV |           szorítva a cselédszobába; Sára asszonynak Svájcban született
145 XXXIV |        resztó! mamzel! – marasztalá Sára asszony. – Ist mein Emma
146 XXXIV |          jutott volna itten szóhoz. Sára asszony egyre kérdezett,
147 XXXIV |         taszigáló karok közül.~Erre Sára asszony fontoskodó arccal
148 XXXIV |         megismervén, bebocsátották. Sára asszony szintén fel volt
149 XXXIV |           lehetett volna parádézni.~Sára asszony bókot várt a fiától,
150 XXXIV |          zsurmolása alatt odasúgott Sára asszony a svájci mamzellnek~–
151 XXXIV |   kostasereg, Manó vezérlete alatt; Sára asszony a mademoiselle-lel
152 XXXIV |            Ezúttal már nem kérdezte Sára asszony a fiától, hogy szép-e
153 XXXIV |           le ne taposd a sleppemet.~Sára asszony a fia karján lejtett
154 XXXIV |       hadarj olyan nagyon! – oktatá Sára asszony.~A franciát szép
155 XXXIV |       példát. Restellte is a dolgát Sára asszony nagyon, s figyelmeztetésül
156 XXXIV |    ellenmondás.~Erre a blaszfémiára Sára asszony felugrott az asztaltól,
157 XXXIV |        hangzott azokban: ezt bizony Sára asszony is meghallhatta
158 XXXIV | szobaleánynak, a szobaleány besúgta Sára asszonynak, az pedig nagyon
159 XXXIV |           egész rokkant lett azóta. Sára asszony hirtelen behívatta
160 XXXIV |             a táltos látogatásából; Sára asszony kétszer is visszaszalajtá
161 XXXV  |          éjszakára.~De amint odaért Sára asszony a betűlehüvelyezésben,
162 XXXV  |           mondásra nyitott be hozzá Sára asszony.~Már a tekintetéből
163 XXXV  |         Bűnös volt! Megfenyítettem.~Sára asszony elszörnyedve csapta
164 XXXV  |             szidalmazta az őseimet!~Sára asszony erre haragjának
165 XXXV  |            a múzeum túlsó oldalára. Sára asszony pedig előbb sírva
166 XLI   |      aranyrojtos gatyában. A hintót Sára asszony maga egyedül tölti
167 XLI   |          sem vizsgálja azt át, mint Sára asszony. Hiszen már tud
168 XLI   |            Mit jelent ez? – kérdezé Sára hebegve. – A meghívón csak
169 XLI   |       főispán urammal! Fogadom azt!~Sára asszonynak először nagy
170 XLI   |             van a dologban? – szólt Sára asszony, kapkodva a mentő
171 XLI   |          érte, hanem az asszonyát.)~Sára asszony agyonsírta magát
172 XLI   |             Az elkeseredés odavitte Sára asszonyt, hogy elkezdte
173 XLI   |            kell érte megszenvednie!~Sára asszony az ujjain tudta
174 XLI   |        hozzá mellékelve. Az utóbbit Sára asszony átküldte Decebálnak,
175 XLI   |             hogy még viselni fogod.~Sára lelkében még egy reménysugár
176 XLI   |       városba hajtatna.~Azt azonban Sára asszony szemfüles figyelme
177 XLI   |            Belizár úrnak” szólt az.~Sára asszony tudott már olvasni,
178 XLI   |             diák szókat nem értette Sára asszony, mert az „olcsó
179 XLI   |           méregeti a messzelátóval.~Sára asszonynak az a gondolatja
180 XLI   |           Tán vendég állt a házhoz?~Sára asszonynak kedve lett volna
181 XLI   |     mindinkább ismerhetővé lenni. – Sára asszony a bámulattól megbűvölve
182 XLI   |       nyeljem le én, hát megteszem.~Sára asszony eldobta a két méregcseresznyét
183 XLI   |      Decebál szeretőjének tartanak.~Sára halálsápadttá lett e szavakra.~
184 XLI   |       Király Samu meghalt! – hebegé Sára.~– Tudom. Most már özvegyasszonynak
185 XLI   |             a levele, elolvashatod.~Sára minden tagjában reszketett.~–
186 XLI   |          felelt rá röviden Belizár.~Sára szédelgősen kapaszkodott
187 XLI   |              asszony számlálva jó.”~Sára zokogva rogyott le a harmatos
188 XLI   |      kastélyom csak asszonyára vár.~Sára asszony összeszedte erejének
189 XLI   |            másért történt… – hebegé Sára; de jól érzé, hogy most
190 XLI   |             a hatalmával. Elbocsátá Sára kezét.~– Jól van. Más okod
191 XLI   |            a kalapját, s elsietett.~Sára utána nézett; nézte hosszasan
192 XLII  |           megválasztását, azt pedig Sára asszony vette rá e nagylelkűségre.~
193 XLII  |          hogy miután az ő házassága Sára asszonnyal törvény szerint
194 XLIV  |          Már elfelejtettük, miért?)~Sára asszony egészen beletalálta
195 XLIV  |       botrány!~S minderről lehetett Sára asszony előtt is beszélni,
196 XLIV  |            neveu, n’est-ce pas!”, s Sára asszony ráhagyta, hogy „
197 XLIV  |           okoztak legtöbb fejfájást Sára asszonynak. Ha netalántán
198 XLIV  |      elmondta azokat a feleségének.~Sára asszony volt a legelső,
199 XLIV  |            Komárom vára kapitulált, Sára asszony a legelső leutazó
200 XLIV  |         látványra a szívéhez kapott Sára asszony, és nagyot sikoltott:~–
201 Uto   |           élnek, de nem uralkodnak.~Sára asszony nem annyira szép
202 Uto   |            segítség is innen-onnan.~Sára asszonynak van valami évdíja,