bold = Main text
      Fezejet                                            grey = Comment text

 3501 XIV    |                 Csak okosan kell beszélni a szegény néppel, olyan az,
 3502 XIV    |            szegény néppel, olyan az, mint a kezes paripa. Várd be hát
 3503 XIV    |                  itt őket; hadd lássa meg a nép, hogy milyen ember a
 3504 XIV    |                  a nép, hogy milyen ember a jövendő földesura!~Azzal
 3505 XIV    |              Mántay Móric nyugodtan leült a keresztlábú asztala elé,
 3506 XIV    |           keresztlábú asztala elé, melyen a mappái voltak kiterítve,
 3507 XIV    |                  mappái voltak kiterítve, a kis mezei-székére, s várta
 3508 XIV    |                kis mezei-székére, s várta a zivatar közeledtét.~A hintók
 3509 XIV    |               várta a zivatar közeledtét.~A hintók vágtattak mind a
 3510 XIV    |                   A hintók vágtattak mind a kastély felé, valamennyi
 3511 XIV    |                 biz azt megláthatta volna a meggyszín piros merinószoknyájáról.
 3512 XIV    |               dolog, mikor őrá volt bízva a felügyelet.~A nagy hajcécuban
 3513 XIV    |                  volt bízva a felügyelet.~A nagy hajcécuban az elbúsult
 3514 XIV    |                   kapott valamit, s azzal a reverendája szélét feltűzte
 3515 XIV    |                   az öve mellé, vágtatott a kétpónis szekerkéhez, lelkesen
 3516 XIV    |                  utókor számára! Ütni fog a bosszúállás napja!~A kiabálástól
 3517 XIV    |                  fog a bosszúállás napja!~A kiabálástól meg a lobogó
 3518 XIV    |                  napja!~A kiabálástól meg a lobogó palástjától aztán
 3519 XIV    |                palástjától aztán megijedt a két kis tatár paripa, s
 3520 XIV    |                 tatár paripa, s elragadta a szekeret.~Horkázi úrnak
 3521 XIV    |             hosszú lábai voltak, utolérte a szekeret, s ha fel nem kaphatott
 3522 XIV    |              legalább belekapaszkodhatott a saroglyába, buzdítón lihegve:~–
 3523 XIV    |           buzdítón lihegve:~– Mentsük meg a szabadságot, – lábaink erejével!~
 3524 XIV    |               végre meg lehetett állítani a két megijedt lovacskát,
 3525 XIV    |              lovacskát, akkor vette észre a bölcs mentor, hogy nem az
 3526 XIV    |                 hozta el az ölében, hanem a pincetokot. Akkor meg már
 3527 XIV    |                 érte visszafordulni, mert a lázadó had ellepte az egész
 3528 XIV    |               egész mezőt.~Az utolsó volt a szaladók között a Jancsi
 3529 XIV    |             utolsó volt a szaladók között a Jancsi pajtás; az a mérnöki
 3530 XIV    |                között a Jancsi pajtás; az a mérnöki láncot a vállára
 3531 XIV    |               pajtás; az a mérnöki láncot a vállára csavarva hozta magával,
 3532 XIV    |            magával, s ő volt egyedül, aki a sátor felé tartott, hol
 3533 XIV    |            virítani látta.~Legelöl rohant a legbellicosusabb hadcsapat:
 3534 XIV    |                   az asszonynép, mégpedig a fiatalja, a menyecskék.
 3535 XIV    |          asszonynép, mégpedig a fiatalja, a menyecskék. Szénvonó, piszkafa,
 3536 XIV    |             pemete, mángorlólapát forgott a kezükben. Ezek fogták körül
 3537 XIV    |                   legelébb nagy zsivajjal a sátort. Mikor aztán meglátták,
 3538 XIV    |                 más, csak az Emmácska meg a hityimatyimókus, egyszerre
 3539 XIV    |    hityimatyimókus, egyszerre alácsappant a harci riadó dévaj viháncolássá;
 3540 XIV    |              menyecskék! – kiáltott rájuk a mérnök. – Hát ma volt a
 3541 XIV    |                   a mérnök. – Hát ma volt a piszkafavásár, hogy mindegyikök
 3542 XIV    |        messzelátóba? Gyerejde, nézz bele.~A farsangi menyecske nem kérette
 3543 XIV    |              pedig olyan távcső volt, ami a tárgyakat felfordítva mutogatta.~–
 3544 XIV    |                   masinája! – sivalkodott a Dudásné. – Oszoljanak kendtek
 3545 XIV    |             Dudásné. – Oszoljanak kendtek a messzelátó elől, mert ez
 3546 XIV    |                   minden embert felfordít a lábával az ég felé.~El is
 3547 XIV    |            kotródott az asszonyhad menten a távcső lőirányából, nehogy
 3548 XIV    |                 nehogy megessék rajtuk ez a gyalázat.~– Húzódjatok ide
 3549 XIV    |                gyalázat.~– Húzódjatok ide a sátor mögé, menyecskék,
 3550 XIV    |    cigányasszonyok volnátok? Így lármázni a földesuratok leánya előtt!~–
 3551 XIV    |                   Dudásné – felismerem én a szemejárásából, akárhogy
 3552 XIV    |                 fogták körül, s elkezdték a kezeikkel a szép selyemhaját
 3553 XIV    |                   s elkezdték a kezeikkel a szép selyemhaját cirógatni,
 3554 XIV    |         selyemhaját cirógatni, s csak úgy a háta mögül igyekeztek a
 3555 XIV    |                   a háta mögül igyekeztek a szemébe kacsingatni.~Hanem
 3556 XIV    |                 ezalatt aztán megérkezett a derékhad. Egész regement
 3557 XIV    |                   Csunyi szemei nézték, s a szűr alól izmos furkósbotok
 3558 XIV    |                 kandikáltak elő. Nem volt a tömegben hadirend, de volt
 3559 XIV    |             tömegben hadirend, de volt az a rohamgyorsító összetömődés,
 3560 XIV    |                elsepri, amit útban talál. A hátulról jövők tolták az
 3561 XIV    |                   elöl jövőket, s azoknak a soraiból már kaszák is villogtak
 3562 XIV    |                  kaszák is villogtak elő.~A tömeg élén jött Latyakos,
 3563 XIV    |                 tömeg élén jött Latyakos, a dubitatus nemes, azután
 3564 XIV    |          dubitatus nemes, azután Pilinkó, a kicsapott jegyző, harmadiknak
 3565 XIV    |                 harmadiknak Koppasztóssy, a percsináló. Csak úgy rengett
 3566 XIV    |              percsináló. Csak úgy rengett a föld a sok fontos talpak
 3567 XIV    |                   Csak úgy rengett a föld a sok fontos talpak alatt.~
 3568 XIV    |                  egy gyermek. Az egyiknek a kezében egy szál plajbász,
 3569 XIV    |                kezében egy szál plajbász, a másikon leánykantus.~De
 3570 XIV    |              leánykantus.~De Emmácska nem a félelem ösztönét érzé a
 3571 XIV    |                   a félelem ösztönét érzé a szívében, hanem minden érző
 3572 XIV    |                érző idege kéjelgett attól a látványtól, hogy áll meg
 3573 XIV    |                egy igazi férfi, nyugodtan a felzúdult emberi óceán közepett.~
 3574 XIV    |          felzúdult emberi óceán közepett.~A mérnök egy fejjel magasabbnak
 3575 XIV    |           látszott most, mint egyébkor, s a kinyújtott karjai mintha
 3576 XIV    |                   meg közületek? – kiálta a felé rohanókra, s olyan
 3577 XIV    |                 hetykén Latyakos, kezében a fokossal.~– Hát majd én
 3578 XIV    |                    Mórenc! Akiben kitörik a fogad. Majd én eszem meg
 3579 XIV    |              fogad. Majd én eszem meg ezt a te mappádat!~S ezt mondván,
 3580 XIV    |                   S ezt mondván, odaütött a fokossal a kiterített térképes
 3581 XIV    |              mondván, odaütött a fokossal a kiterített térképes asztalra.~–
 3582 XIV    |                  neked, Latyakos? – mondá a mérnök, s azzal a rettenetes
 3583 XIV    |                   mondá a mérnök, s azzal a rettenetes araszoló kezét
 3584 XIV    |                 rettenetes araszoló kezét a köpcös, tömzsi embernek
 3585 XIV    |                   köpcös, tömzsi embernek a fejére téve, azzal a vasmarkával
 3586 XIV    |             embernek a fejére téve, azzal a vasmarkával úgy összeszorítá
 3587 XIV    |              vasmarkával úgy összeszorítá a koponyáját, mintha a spanyol
 3588 XIV    |         összeszorítá a koponyáját, mintha a spanyol inkvizíció vaskoronáját
 3589 XIV    |                neki. Ettől az üdvözléstől a Latyakos egyszerre tengeri
 3590 XIV    |                 hogy mint igazi népszónok a szívét tárta volna ki, a
 3591 XIV    |                  a szívét tárta volna ki, a gyomrát fordítá kifelé,
 3592 XIV    |              magát kompromittálta, de sőt a társaságot is megzavará,
 3593 XIV    |              rettentően kacagott.~Emmának a szíve ugrált, mikor erre
 3594 XIV    |                  szíve ugrált, mikor erre a kimagasló egy szál férfira
 3595 XIV    |              férfira nézett, aki úgy tesz a két markával, mintha hívogatná
 3596 XIV    |                hogy no hát, ki akarja még a csontját összeropogtatni?~
 3597 XIV    |          összeropogtatni?~Nagy varázs van a férfierő nyilvánulásában!
 3598 XIV    |                 férfierő nyilvánulásában! A hajdankorban így lehetett
 3599 XIV    |          választottak. Azért, mert ő volt a legerősebb.~Mántay Móric
 3600 XIV    |                  legerősebb.~Mántay Móric a pillanatnyi zűrzavart felhasználá,
 3601 XIV    |           felhasználá, hogy szót intézzen a sokasághoz.~– Atyámfiai,
 3602 XIV    |                  aztán elkezdett beszélni a felháborodott tengernek.~
 3603 XIV    |                   előtt! El tudja találni a hangot, amit a nép szíve
 3604 XIV    |              tudja találni a hangot, amit a nép szíve meghallgat, és
 3605 XIV    |            meghallgat, és az irányt, amit a nép esze követ. Elmondja
 3606 XIV    |                 olyan szegény ember volt, a porból cseperedett föl,
 3607 XIV    |        Felvilágosítja őket szépen, okosan a törvény intézkedéseiről.
 3608 XIV    |                intézkedéseiről. Felnyitja a szemeiket, hogy hiszen nem
 3609 XIV    |                szemeiket, hogy hiszen nem a nagyurak, nem a földesurak
 3610 XIV    |                hiszen nem a nagyurak, nem a földesurak választanak előbb
 3611 XIV    |             arányosított földekből, hanem a jobbágyság; annak az érdeke
 3612 XIV    |                 aki az ellenkezőt mondta! A jobbágyok javára szolgál
 3613 XIV    |                  jobbágyok javára szolgál a tagosítás inkább. Ez az
 3614 XIV    |                  inkább. Ez az első lépés a föld felszabadítására.~És
 3615 XIV    |    felszabadítására.~És tud lelkesedni az a szegletek és számok rideg
 3616 XIV    |             embere; magával tudja ragadni a hallgatóit. Az ezerfejű
 3617 XIV    |                   ezerfejű csoda odalapul a lábaihoz, először helyeslő
 3618 XIV    |                 majd kitörő felriadással; a felemelt kaszák, vasvillák
 3619 XIV    |            vasvillák lassankint eltűnnek, a botokat a suba alá rejtik;
 3620 XIV    |            lassankint eltűnnek, a botokat a suba alá rejtik; közbekiabálnak: „
 3621 XIV    |                     Emma nem irigyel most a világ minden potentátjai
 3622 XIV    |               magasra megnőni. Mit Botond a maga bárdjával! Ezt a rézkaput
 3623 XIV    |              Botond a maga bárdjával! Ezt a rézkaput törd be, aki tudsz
 3624 XIV    |                 törd be, aki tudsz hozzá: a nép kemény szívét! – És
 3625 XIV    |                   azzal sem érte be, hogy a felbőszített népet megjuhászította,
 3626 XIV    |       felbőszített népet megjuhászította, a törvénynek való engedelmességre
 3627 XIV    |            rávezette, hanem megfordította a fegyver boldog végét, s
 3628 XIV    |              szító bujtogatók ellen, akik a szegény föld népét veszedelembe
 3629 XIV    |                 méltók egyébre, mint hogy a derék, értelmes, hazaszerető
 3630 XIV    |                   úgy hajtsa láncra verve a törvényszék elé.~– No, ez
 3631 XIV    |                most mindjárt én iszom meg a levét! – Sietett is első
 3632 XIV    |                     Sietett is első lenni a helyeslő belekiáltásban.~–
 3633 XIV    |               belekiáltásban.~– Igaza van a tekintetes úrnak! Valójában
 3634 XIV    |              Valójában ezek az okai, ezek a bujtogatók, a mi félrevezettetésünknek.
 3635 XIV    |                  okai, ezek a bujtogatók, a mi félrevezettetésünknek.
 3636 XIV    |         félrevezettetésünknek. Amilyen ez a tyúkprókátor itt ni, ez
 3637 XIV    |                   tyúkprókátor itt ni, ez a Koppasztóssy. Ez magyarázta
 3638 XIV    |       Koppasztóssy. Ez magyarázta hamisan a törvényt.~Kivetette a hurkot
 3639 XIV    |             hamisan a törvényt.~Kivetette a hurkot a saját nyakából
 3640 XIV    |              törvényt.~Kivetette a hurkot a saját nyakából a pervesztőébe.~
 3641 XIV    |                   hurkot a saját nyakából a pervesztőébe.~De az replikázott,
 3642 XIV    |                mondjak!~Most azután, hogy a veszedelmes ellenfelek egymás
 3643 XIV    |             kaptak, Mántay Móric elővette a bölcs politikus taktikáját,
 3644 XIV    |                   áradatnak.~– Hagyjuk el a vádaskodást, barátaim; ne
 3645 XIV    |            barátaim; ne keressük most, ki a hibás. Új a törvény, új
 3646 XIV    |             keressük most, ki a hibás. Új a törvény, új az egész intézmény,
 3647 XIV    |               bizonyára csak azért jöttek a néppel, hogy annak jogos
 3648 XIV    |                kilenc tagú deputáció élén a kastélyba, s világosítsák
 3649 XIV    |                   fel egész tisztességgel a kiküldött megyei urakat
 3650 XIV    |                 Nem is emeltek fegyvert. (A csincsésbe bele lehet dobálni
 3651 XIV    |             csincsésbe bele lehet dobálni a fustélyokat.) Bizonyosan
 3652 XIV    |                  fustélyokat.) Bizonyosan a pandúrok erőszakoskodtak
 3653 XIV    |                    Igazság! – sivalkodott a hátulsó hallgatóság.)~– …
 3654 XIV    |                egy kicsit megszorongatták a pandúrok nyakát; ebből támadt
 3655 XIV    |              minden rendben van itt, csak a határdombot kell felhányni.~
 3656 XIV    |          határdombot kell felhányni.~Erre a szóra a népség rengeteg
 3657 XIV    |                   felhányni.~Erre a szóra a népség rengeteg vivátott
 3658 XIV    |                 rengeteg vivátott zengett a derék férfiúnak, s kiküldött
 3659 XIV    |                egy kilenc tagú deputációt a két fő-fő korifeussal az
 3660 XV     |                   meg nem előzte Csajkost a futásban. Ő volt a legelső,
 3661 XV     |               Csajkost a futásban. Ő volt a legelső, aki gyalog futvást
 3662 XV     |                gyalog futvást megérkezett a tűzhalmi kastélyba, azon
 3663 XV     |              kastélyba, azon módon, ahogy a jó vastag iszap rászáradt
 3664 XV     |                 jó vastag iszap rászáradt a napsugártól és a saját melegétől,
 3665 XV     |                rászáradt a napsugártól és a saját melegétől, úgyhogy
 3666 XV     |             teleordított udvart, tornácot a veszedelemmel, úgy, hogy
 3667 XV     |                munkáját végezte, mikor az a patália támadt, maga is
 3668 XV     |                  egy csomó asztalkendővel a kezében, s amint meglátta
 3669 XV     |                utáni eleven ásatag embert a maga agyagburkolatában,
 3670 XV     |               voltál.~– Jááájh! – bömbölt a kárvallott gyászvitéz. –
 3671 XV     |                   gyászvitéz. – Beleestem a Concóba, majd belefulladtam.
 3672 XV     |                   egy víziborjút! Itt van a gyomromban.~– Hát hiszen
 3673 XV     |               gyomromban.~– Hát hiszen ha a gyomrodba került a víziborjú,
 3674 XV     |              hiszen ha a gyomrodba került a víziborjú, rögtön bori borjú
 3675 XV     |                   nagyhamar felvilágosítá a gyászhírnök, hogy nem arról
 3676 XV     |                  van szó, hanem elveszett a mohácsi ütközet – másodszor!
 3677 XV     |                   nagyjai seregestül! Jön a tatár!~Sára asszony nem
 3678 XV     |                   asszony nem akart hinni a beszédnek, hanem átfutott
 3679 XV     |                 beszédnek, hanem átfutott a kastély egyik kirúgó szeglettornyába,
 3680 XV     |      szeglettornyába, s onnan tekinte alá a vidékre. Akkor aztán saját
 3681 XV     |                   láthatta, hogy nagy itt a veszedelem. Hintó hintó
 3682 XV     |              ijedtséget azonban csakhamar a szégyen és aztán a düh váltotta
 3683 XV     |              csakhamar a szégyen és aztán a düh váltotta fel a zsigereiben.
 3684 XV     |                  aztán a düh váltotta fel a zsigereiben. Hallatlan eset
 3685 XV     |         ellenségnek! Nemesurak elfussanak a paraszt elől! De végképp
 3686 XV     |                  elől! De végképp feldűlt a harag pohara nála, mikor
 3687 XV     |                  nála, mikor meglátta azt a két póni által cibált szekerkét,
 3688 XV     |             szekerkét, amiben egyedül ült a tisztelendő főtáltos, az
 3689 XV     |         Haragjában azt sem tudta, mit kap a kezébe (a bartwisch volt,
 3690 XV     |                  tudta, mit kap a kezébe (a bartwisch volt, a hosszú
 3691 XV     |                 kezébe (a bartwisch volt, a hosszú nyelű seprő), rohant
 3692 XV     |                  seprő), rohant keresztül a termeken, a tornácon, kétségbeesetten
 3693 XV     |              rohant keresztül a termeken, a tornácon, kétségbeesetten
 3694 XV     |                  bizonyosan ott tartották a kurucok, hogy ha jön a katonaság
 3695 XV     |          tartották a kurucok, hogy ha jön a katonaság s lőni fog, hát
 3696 XV     |                 első sorba. (Itt van, ni: a cigányasszony jóslata!)~
 3697 XV     |                     Sára asszony lerohant a lépcsőn, ki az udvarra.
 3698 XV     |                   lépcsőn, ki az udvarra. A kapun éppen akkor vágtatott
 3699 XV     |          lovaspandúr, akit előrefuttatott a perzekutor hadnagy, hogy
 3700 XV     |                  perzekutor hadnagy, hogy a hadi intézkedéseket megvigye.
 3701 XV     |        intézkedéseket megvigye. De az még a száját se táthatta ki, mert
 3702 XV     |               száját se táthatta ki, mert a szemberohanó úrasszony rárivallt:~–
 3703 XV     |          himpellér! – s azzal egyidejűleg a bartwisch sertés részét
 3704 XV     |                 részét úgy taszította oda a pofájához, hogy az se élő,
 3705 XV     |           ijedtében, de ugyan örült, hogy a kengyelből kiszabadíthatta
 3706 XV     |                kengyelből kiszabadíthatta a lábát, mikor lefordult a
 3707 XV     |                  a lábát, mikor lefordult a lórul.~Sára asszony pedig
 3708 XV     |                  pedig odaplántálta magát a kapu elé, keresztbe tartva
 3709 XV     |               keresztbe tartva maga előtt a seprűnyelet.~– Nem! Ide
 3710 XV     |                  gyáva férfi be nem teszi a lábát, mert én kiseprűzöm
 3711 XV     |               mert én kiseprűzöm innen!~S a hintóknak meg kellett állni
 3712 XV     |               hintóknak meg kellett állni a kastély kapuja előtt, ha
 3713 XV     |                   valahonnan; az ment oda a feleségét kérlelni.~– Ugyan,
 3714 XV     |          Decebálnak az egyik kezében volt a süvege, a másikban a derekáról
 3715 XV     |              egyik kezében volt a süvege, a másikban a derekáról leoldott
 3716 XV     |                 volt a süvege, a másikban a derekáról leoldott kardja.~–
 3717 XV     |               alatt kikapta férje kezéből a süveget is, meg a kardot
 3718 XV     |                 kezéből a süveget is, meg a kardot is; s azzal odanyomva
 3719 XV     |              kardot is; s azzal odanyomva a markába a bartwisch nyelét:~–
 3720 XV     |                 azzal odanyomva a markába a bartwisch nyelét:~– No,
 3721 XV     |                nyelét:~– No, hát nesze ez a seprő, eredj pókhálót szedni
 3722 XV     |                 vele, majd én visszahozom a magzatomat, nem hagyom a
 3723 XV     |                  a magzatomat, nem hagyom a csivasz paraszt martalékának!~
 3724 XV     |                  volt az nagyon, mikor ez a délceg asszony felcsapta
 3725 XV     |                  délceg asszony felcsapta a férfisüveget a kontyára,
 3726 XV     |                  felcsapta a férfisüveget a kontyára, fogai közé kapta
 3727 XV     |               fogai közé kapta keresztben a kirántott kardot, s egy
 3728 XV     |                  egy szökéssel felpattant a pandúr lovára.~– No, hát
 3729 XV     |                   és Bakala Peti kétfelől a kantárszárába nem kapnak,
 3730 XV     |                    míg leimádkozzák onnan a nyeregből.~Decebál maga
 3731 XV     |             Decebál maga ugrott fel aztán a helyébe.~– Hiszen én magam
 3732 XV     |                  egy kis csapatot, akivel a lázadókat megtámadom és
 3733 XV     |                 vagyunk.~Meg is mutatták. A lovászok előhozták az istállóból
 3734 XV     |                   előhozták az istállóból a felnyergelt paripákat; a
 3735 XV     |                  a felnyergelt paripákat; a vadászok elősiettek a vadaskertből
 3736 XV     |          paripákat; a vadászok elősiettek a vadaskertből a kürtszóra,
 3737 XV     |                 elősiettek a vadaskertből a kürtszóra, fegyvereikkel,
 3738 XV     |                 kürtszóra, fegyvereikkel, a gyalogpandúrok is összeverődtek
 3739 XV     |                összeverődtek innen-onnan; a nemes urak és hadnagyok
 3740 XV     |               kaptak.~– Mért nem lőttetek a zendülők közé? – dorgálta
 3741 XV     |                  közé? – dorgálta Decebál a hajdúkat.~– Ugyan mivel
 3742 XV     |              lőttünk volna? – menté magát a hajdúkáplár – mikor csak
 3743 XV     |                   hát majd én adok golyót a puskátokba. Hol kuporog
 3744 XV     |                puskátokba. Hol kuporog az a pandúrhadnagy? Akinek bagolyfejű
 3745 XV     |                puskát, aki csak mozdulhat a háznál.~A buzdító szavak
 3746 XV     |                  csak mozdulhat a háznál.~A buzdító szavak megtették
 3747 XV     |                  buzdító szavak megtették a maguk hatását. Az egész
 3748 XV     |                  az életet kockára tenni. A nemrég lezajlott zempléni
 3749 XV     |                   focis” kell megharcolni a rettenetes ellenséggel.~
 3750 XV     |            keresni, akik előtt lediktálja a végrendeletét valami félreeső
 3751 XV     |                valami félreeső szobájában a kastélynak. A fehércselédség
 3752 XV     |                  szobájában a kastélynak. A fehércselédség majd felvette
 3753 XV     |              fehércselédség majd felvette a házat a nagy sírásával.~
 3754 XV     |      fehércselédség majd felvette a házat a nagy sírásával.~Egyszer
 3755 XV     |                  sírásával.~Egyszer aztán a nagy zűrzavar, lárma, fegyvercsörtetés
 3756 XV     |              fegyvercsörtetés közepett ez a kiáltás hangzik fel:~– Itt
 3757 XV     |                kiáltás hangzik fel:~– Itt a Jancsi! – megjött a Jancsi!~
 3758 XV     |                   Itt a Jancsi! – megjött a Jancsi!~Már úgy, minthogy
 3759 XV     |                 Jancsi!~Már úgy, minthogy a Jancsi gyereknek volt annyi
 3760 XV     |                   stratégiája, hogy amint a fellázadt parasztság lecsendesültéről
 3761 XV     |             meggyőződött, engedelmet kért a mérnöktől, hogy hadd fogja
 3762 XV     |             mérnöktől, hogy hadd fogja ki a nyergest az ő kocsija mellől,
 3763 XV     |              szőrén felkapva, bevágtasson a kastélyba, hírül vinni,
 3764 XV     |                  hírül vinni, hogy megvan a békesség, nehogy az urak
 3765 XV     |              dolgot találjanak elkövetni. A mérnök helyeselte az indítványt,
 3766 XV     |               helyeselte az indítványt, s a Jancsi gyerek jóval a parasztdeputáció
 3767 XV     |                   s a Jancsi gyerek jóval a parasztdeputáció felcihelődése
 3768 XV     |              felcihelődése előtt eljutott a nyerges hátán a kastélyig.~
 3769 XV     |                  eljutott a nyerges hátán a kastélyig.~Az első szava
 3770 XV     |               Sára asszony jót ütött neki a hátára a tenyerével kettőt,
 3771 XV     |                   jót ütött neki a hátára a tenyerével kettőt, ez volt
 3772 XV     |                egyszerre mind körülfogták a Jancsit, öt perc tartamára
 3773 XV     |          vármegyében népszerűbb egyéniség a Jancsinál. (Akinek még vezetéknevét
 3774 XV     |            nincsen semmi veszedelem.~Erre a hírre aztán előjött a hátulsó
 3775 XV     |                Erre a hírre aztán előjött a hátulsó szobákból Rézkuthy
 3776 XV     |                 szobákból Rézkuthy úr is, a homo regius.~Maig is eldöntetlen
 3777 XV     |               sokkal nagyobb birtoka volt a vármegyében, mint az alispánnak;
 3778 XV     |                   nem tehetett róla, hogy a legközelebbi restauratiónál,
 3779 XV     |                    és harmadszor megállta a helyét minden alkotmányos
 3780 XV     |        adminisztráló talentum volt, abban a hibában bővelkedett, hogy
 3781 XV     |   gyomorcatarrhusban szenvedett, s emiatt a Morison-pilulás katulyát
 3782 XV     |           Morison-pilulás katulyát mindig a zsebében hordta, s ha valamikor
 3783 XV     |              derék ember volt, leszámítva a gasztrikus hiányait.~Most
 3784 XV     |                Rézkuthy úr foglalhatta el a helyét, otthagyva befejezetlen
 3785 XV     |                befejezetlen és aláíratlan a testamentumot, amit megkezdett,
 3786 XV     |                  s jött felkötött karddal a Jancsi raportját átvenni.~
 3787 XV     |                 Jancsi raportját átvenni.~A fiú elmondta, amit már a
 3788 XV     |                  A fiú elmondta, amit már a többi urakkal közölt, hogy
 3789 XV     |                többi urakkal közölt, hogy a jobbágyok meg vannak nyugtatva,
 3790 XV     |                   nyugtatva, beleegyeznek a tagosztályba, s deputációt
 3791 XV     |                nyomban meg fog érkezni, s a félreértést ki fogja magyarázni.
 3792 XV     |                 ki fogja magyarázni. Őtet a mérnök úr küldte előre.~–
 3793 XV     |                 felőle győződve, hogy ezt a megjuhászodást az ő hivatalos
 3794 XV     |                azzal három huszast kivéve a zsebéből, méltóságos munificentiával
 3795 XV     |         méltóságos munificentiával nyújtá a Jancsi felé.~A pórsuhanc
 3796 XV     |     munificentiával nyújtá a Jancsi felé.~A pórsuhanc pedig átalkodva
 3797 XV     |               pedig átalkodva tartá hátra a kezeit a nyújtott ajándék
 3798 XV     |            átalkodva tartá hátra a kezeit a nyújtott ajándék elől, s
 3799 XV     |                cseléd! – súgá oda Decebál a homo regiusnak.~– No, csak
 3800 XV     |                    Ezalatt becsörömpöltek a parasztdeputáció szekerei.
 3801 XV     |       parasztdeputáció szekerei. Hangzott a nehéz saruk tappogása a
 3802 XV     |                   a nehéz saruk tappogása a lépcsőkön, a talpzsúrolás
 3803 XV     |              saruk tappogása a lépcsőkön, a talpzsúrolás a tornácon.~
 3804 XV     |                 lépcsőkön, a talpzsúrolás a tornácon.~Soha még szűrös
 3805 XV     |                  elkanyarítá ünnepélyesen a mondókáját (rhetorikát végzett);
 3806 XV     |          mondókáját (rhetorikát végzett); a sok szóvirág és trópus közül
 3807 XV     |               egészen helyes és igazságos a törvénynek az az intézkedése,
 3808 XV     |                intézkedése, amely szerint a birtok arányosíttatik, a
 3809 XV     |                  a birtok arányosíttatik, a legelő elkülöníttetik, s
 3810 XV     |                  legelő elkülöníttetik, s a jobbágyok illetménye abból
 3811 XV     |                jobbágyok illetménye abból a szántóföldeikhez hozzászabatik.
 3812 XV     |              Koppasztósy úr kiegészítette a vezérszónokot (miként egykor
 3813 XV     |         nyilatkozni fognak azonnal.~Azzal a tűzhalmi bírónak adatott
 3814 XV     |               tűzhalmi bírónak adatott át a szó.~– Valljuk meg az igazat –
 3815 XV     |             Valljuk meg az igazat – kezdé a becsületes ember –, mink
 3816 XV     |                  micsoda igazság az, hogy a Latyakosnak nincs több két
 3817 XV     |                   mégis több tinót ver ki a legelőre, mint én, hanem
 3818 XV     |              legelőre, mint én, hanem hát a nótárus uram, meg a fiskárius
 3819 XV     |                   hát a nótárus uram, meg a fiskárius uram egészen másképpen
 3820 XV     |              vágott közbe Pilinkó – éljen a tekintetes vármegye! Kiáltsuk:
 3821 XV     |                    Kiáltsuk: Vivát! Éljen a tekintetes deputáció! Éljen
 3822 XV     |               tekintetes deputáció! Éljen a tekintetes alispán úr! Éljen
 3823 XV     |              tekintetes alispán úr! Éljen a tekintetes földesúr! Vivát!
 3824 XV     |                    Vivát! Vivát! Vivát!~S a nagy vivátozás megvonta
 3825 XV     |                   nagy vivátozás megvonta a további szót a kellemetlen
 3826 XV     |                   megvonta a további szót a kellemetlen szónoktól.~Pilinkó
 3827 XV     |                 Pilinkó uram maga sietett a kezét nyújtani a tekintetes
 3828 XV     |                  sietett a kezét nyújtani a tekintetes deputáció tagjainak,
 3829 XV     |             fogadta el.~– De hát akkor mi a patvarnak kergették el kendtek
 3830 XV     |            patvarnak kergették el kendtek a hely színéről a végrehajtó
 3831 XV     |                   kendtek a hely színéről a végrehajtó bizottságot? –
 3832 XV     |         bizottságot? – szólt oda mogorván a tűzhalmi bíró.~– Hát bizony,
 3833 XV     |               mindent; – hirtelen kikapta a szájából a szót.~– … Igenis,
 3834 XV     |               hirtelen kikapta a szájából a szót.~– … Igenis, hogy ők
 3835 XV     |              Igenis, hogy ők is megértsék a dolgot. Ebből támadt aztán
 3836 XV     |                dolgot. Ebből támadt aztán a félreértés, ami sajnos következéseket
 3837 XV     |            következéseket vont maga után. A pandúrok az asszonynépet
 3838 XV     |               minden akció reakciót szül. A fegyveres hatalom időszerűtlen
 3839 XV     |          időszerűtlen beavatkozása okozta a támadt zűrzavart, amelyet
 3840 XV     |                   elfutotta az epe. Tehát a csendbiztos volt a hibás!
 3841 XV     |                  Tehát a csendbiztos volt a hibás! Hol van az a csendbiztos?
 3842 XV     |                  volt a hibás! Hol van az a csendbiztos? Hol van a Holofernes?~
 3843 XV     |                 az a csendbiztos? Hol van a Holofernes?~Előkerítették.
 3844 XV     |            Előkerítették. Fejére olvasták a bűnét.~De Holofernes nem
 3845 XV     |                    éppen azt parancsoltam a hajdúknak, hogy senkit ne
 3846 XV     |               urbánus módon bánjanak, még a puskáikba is csak vak patronokat
 3847 XV     |                osztogattam.~– Hol van hát a hajdúkáplár?~Azt is behozták.~–
 3848 XV     |                   én kendnek – rivallt rá a pandúrhadnagy –, hogy a
 3849 XV     |                   a pandúrhadnagy –, hogy a parasztokkal urbánusan kell
 3850 XV     |                   alatt?~– Azt, hogy csak a puskaaggyal szabad őket
 3851 XV     |                okozta az egész zűrzavart.~A jámbor pandúrkáplár most
 3852 XV     |          pandúrkáplár most aztán törhette a fejét az urak filozófiáján.
 3853 XV     |                    hogy mért nem lövetett a nép közé; most meg azért,
 3854 XV     |               azért, hogy minek használta a puskaagyat? – Már világos,
 3855 XV     |                  ő hátán akarnak kimászni a csávából. Hát ő kinek a
 3856 XV     |                   a csávából. Hát ő kinek a hátára másszék most? Csak
 3857 XV     |            másszék most? Csak most hozzon a nemezis valakit a mogyorópálcája
 3858 XV     |                  hozzon a nemezis valakit a mogyorópálcája hordtávolába!~
 3859 XV     |                siettek aranyhidat építeni a visszavonuló ellenség számára,
 3860 XV     |                  választ akart kapni arra a kérdésre, hogy:~– De, hát
 3861 XV     |              tudni, hogy kik voltak, akik a falukon, a korcsmákban felbujtogatták
 3862 XV     |                   voltak, akik a falukon, a korcsmákban felbujtogatták
 3863 XV     |                korcsmákban felbujtogatták a népet, hogy a tagosztálynak
 3864 XV     |              felbujtogatták a népet, hogy a tagosztálynak ellenálljon?~–
 3865 XV     |                Hát kik bujtogatták volna? A zsidók tették. A zsidó korcsmárosok!
 3866 XV     |                   volna? A zsidók tették. A zsidó korcsmárosok! Ezek
 3867 XV     |                  zsidó korcsmárosok! Ezek a jebuzeusok! Varas békát
 3868 XV     |              sütöttek nyárson, azt dugták a boroshordóba, hogy a nép
 3869 XV     |               dugták a boroshordóba, hogy a nép dühös legyen tőle. Én
 3870 XV     |                  tőle. Én magam meglestem a pinceablakon keresztül.~
 3871 XV     |               uram; de Pilinkó hátrarántá a szűre gallérjánál fogva:~–
 3872 XV     |               szépen tisztára mosta magát a „Jordán” vizében, s aztán
 3873 XV     |            vizében, s aztán sietett ki-ki a hintaját, szekerét felkeresni.~–
 3874 XV     |                 úr! – kiálta Sára asszony a szekérre kapó Horkázi után.~
 3875 XV     |                 egy aranyat nem hagyom ám a zsebében, ami nekem dukál.~–
 3876 XV     |                  dukál.~– Neked? Miért?~– A testamentomcsinálásért.
 3877 XV     |                   az aranyat. De az alatt a föltétel alatt, hogy nem
 3878 XV     |              arany.~      ~Szépen átestek a hivatalos dolgon; meglett
 3879 XV     |                 hivatalos dolgon; meglett a nyílhúzás, a jobbágyok meg
 3880 XV     |              dolgon; meglett a nyílhúzás, a jobbágyok meg voltak elégedve
 3881 XV     |             jobbágyok meg voltak elégedve a rájuk esett osztályrésszel,
 3882 XV     |                  nagy hirtelen felhányták a határdombot, s betakarták
 3883 XV     |               minden embert, utoljára még a mérnököt is, ennek a nagy
 3884 XV     |                  még a mérnököt is, ennek a nagy munkának a végrehajtásáért.
 3885 XV     |                 is, ennek a nagy munkának a végrehajtásáért. Jancsi
 3886 XV     |                    Jancsi nyalábra szedte a mérőláncot.~Horkázi úr,
 3887 XV     |       parancsolatját, hogy az Emmácskának a keze csuklyóját egy pillanatra
 3888 XV     |                  akarná őt áldozni, ahogy a hajdani táltosok tették
 3889 XV     |                   hajdani táltosok tették a véráldozatnál.~Mikor aztán
 3890 XV     |            véráldozatnál.~Mikor aztán már a jegyzőkönyvek alá lettek
 3891 XV     |             lettek írva, ostyás pecséttel a keresztülvont zsinórok lenyomtatva,
 3892 XV     |       keresztülvont zsinórok lenyomtatva, a határdomb lepázsitozva,
 3893 XV     |                  egyik kezében szorította a barkócabotot, a másikban
 3894 XV     |                szorította a barkócabotot, a másikban az Emmácska kezét,
 3895 XV     |              kezét, s hol az egyiket, hol a másikat emelgette magasra
 3896 XV     |                  érthető szózatot intézte a sűrű sokasághoz:~– Valamintségesen
 3897 XV     |               szokták kérdezni, ki légyen a jelenvaló csivadék közül,
 3898 XV     |          jelenvaló csivadék közül, akinek a legjobb az emlékezete? Azonképpen
 3899 XV     |                   is titőletek, ki itt az a siheder, akinek az emlékezete
 3900 XV     |                 az emlékezete olyan, mint a mázos csupor, hogy semmi
 3901 XV     |                Mind azt sivították, hogy „a Jancsi! a Jancsi!”.~Az Emmácska
 3902 XV     |               sivították, hogy „a Jancsi! a Jancsi!”.~Az Emmácska Jancsiját
 3903 XV     |               Jancsiját tuszkolták előre.~A fiú csak a vállát vonogatta,
 3904 XV     |              tuszkolták előre.~A fiú csak a vállát vonogatta, az arca
 3905 XV     |              siheder közül őt ismerték el a legjobb tanulónak.~De még
 3906 XV     |              tanulónak.~De még szebb lett a következése.~– Nohát, fiam
 3907 XV     |                emlékezetedben maradjon ez a mai ünnepélyes határjárás,
 3908 XV     |               húzzon rá tizenkettőt azzal a mogyoróhájjal.~A szegény
 3909 XV     |        tizenkettőt azzal a mogyoróhájjal.~A szegény Jancsinak a mai
 3910 XV     |        mogyoróhájjal.~A szegény Jancsinak a mai bokros érdemeiért ez
 3911 XV     |             Emmácskám. Ez csak kitüntetés a Jancsi számára. A régi spártaiaknál
 3912 XV     |              kitüntetés a Jancsi számára. A régi spártaiaknál a legderekabb
 3913 XV     |              számára. A régi spártaiaknál a legderekabb fiúnak azt tarták,
 3914 XV     |                  mindig így cselekedének. A Jancsi ma új ruhát kapott,
 3915 XV     |                Két hajdú meg akarta fogni a Jancsit kétfelől, de ő széttaszigálta
 3916 XV     |                mellől, s önként odafeküdt a határdombra.~Most aztán
 3917 XV     |                   hogy nem szabadulhatott a mentora körme közül, azt
 3918 XV     |               körme közül, azt kiáltá oda a pajtásának:~– Aztán, Jancsi,
 3919 XV     |                 ne sírj!~– Úgysem teszem.~A pandúrkáplár pedig jött
 3920 XV     |                   pandúrkáplár pedig jött a mogyoróval. Mégis hozott
 3921 XV     |              mogyoróval. Mégis hozott hát a jó sors valakit, akin a
 3922 XV     |                   a jó sors valakit, akin a rosszkedvét lehűtse. Megtette,
 3923 XV     |           Megtette, amit tud.~Csakhogy az a megátalkodott suhanc nem
 3924 XV     |                nem akart megfelelni annak a kívánságnak, hogy minden
 3925 XV     |                feljajduljon: beleharapott a karjába, vérig harapta,
 3926 XV     |                 pedig fölöttébb bosszantó a botkezelőre nézve.~A tizenkettedik
 3927 XV     |            bosszantó a botkezelőre nézve.~A tizenkettedik ütés is elhangzott,
 3928 XV     |             jobban ráemlékezzél! – kiálta a hajdúkáplár, s egy nagyot
 3929 XV     |        hajdúkáplár, s egy nagyot suhintva a pálcával, teljes tudományával
 3930 XV     |                  felordított, s lefordult a határdombrul.~Hanem ezzel
 3931 XV     |                 sejtett erővel ragadta ki a kezét Horkázi markából,
 3932 XV     |            Horkázi markából, s odarohanva a pandúrkáplárhoz, kirántá
 3933 XV     |                  kirántá annak az ökléből a mogyorópálcát, s ezzel a
 3934 XV     |                  a mogyorópálcát, s ezzel a szóval: „No, hogy te is
 3935 XV     |                nesze!”, olyat vágott neki a fején keresztül, hogy a
 3936 XV     |                   a fején keresztül, hogy a bot kettétört, s a hajdú
 3937 XV     |                   hogy a bot kettétört, s a hajdú meg is fogja azt emlegetni,
 3938 XV     |            ütéstől.~Azzal aztán odafutott a Jancsihoz az Emmácska, s
 3939 XV     |             társaság láttára felemelte őt a földről, s a selyemkendőjével
 3940 XV     |                 felemelte őt a földről, s a selyemkendőjével törölgeté
 3941 XV     |      selyemkendőjével törölgeté meg annak a könnytől és portól piszkos
 3942 XV     |             piszkos ábrázatját.~Biz ettől a jelenettől nemigen épült
 3943 XV     |                  jelenettől nemigen épült a nézősereg! Furcsa kisasszony
 3944 XV     |           nézősereg! Furcsa kisasszony az a Tanussyék Emmája!~– Legény
 3945 XV     |                   mit mond! – bizonyoztak a menyecskék. – Meg lehet
 3946 XV     |                vág, és górig!~– No, ennek a kisasszonynak ugyan szép
 3947 XV     |                  már Sára asszony elmondá a titkolt igazságot.)~Ilyenkor
 3948 XV     |                igazságot.)~Ilyenkor aztán a táltosok cikóriája, mikor
 3949 XV     |                 közé húzta be magát, mint a köcsmei sárkány, ahová senki
 3950 XV     |                utána menni.~– Lobog benne a hajdani őrpaták vére; ezek
 3951 XV     |                 őrpaták vére; ezek voltak a mi ősanyáink, amazonok.
 3952 XV     |                   mi ősanyáink, amazonok. A nevük nem is barbár görög
 3953 XV     |                 erő” – „eur”. Hét szó van a magyarban (szent hetes szám!),
 3954 XV     |                  szent hetes szám!), ahol a magánhangzó az „r” betűvel
 3955 XV     |                   megmagyarázta volna ezt a tudós férfiú, ha Bakala
 3956 XV     |            figyelmezteti rá, hogy siessen a csézához, mert az Emmácska
 3957 XV     |                 az Emmácska már felkapott a kocsiülésbe, a Jancsit maga
 3958 XV     |                  felkapott a kocsiülésbe, a Jancsit maga mellé ültette,
 3959 XV     |             ültette, s mindjárt itthagyja a kegyes mentorát, s akkor
 3960 XV     |                    s akkor aztán felülhet a hét hatalmas syllabára,
 3961 XV     |                 nyargalhat haza.~Hogy ezt a legutolsó casust senki sem
 3962 XV     |                sem fogja elmondani otthon a kastélyban Sára asszonynak,
 3963 XV     |                csak holnap fogja megtudni a tekintetes asszony, amikor
 3964 XV     |               nénőn keresztül felszivárog a hír hozzá. Nagy dér-dur
 3965 XV     |                különben is rendes állapot a nagy vendégségre következő
 3966 XV     |        vendégségre következő napon, mikor a gondos háziasszony összesepreti
 3967 XV     |                  háziasszony összesepreti a sok tányér- és üvegcserepet (
 3968 XV     |                   és üvegcserepet (amiket a vendég urak összetörtek;
 3969 XV     |             összetörtek; ez hozzátartozik a jókedvhez), amíg az ezüstöt
 3970 XV     |                   ezüstöt számba veszi, s a hiányzó kanalak miatt criminalis
 3971 XV     |                  hiszen attól hullatja el a gyerek a csikófogait.~Magát
 3972 XV     |                attól hullatja el a gyerek a csikófogait.~Magát a bekövetkezett
 3973 XV     |               gyerek a csikófogait.~Magát a bekövetkezett vendégséget
 3974 XV     |                 még leírni! Hacsak valaki a Horkázi úr toastjaira nem
 3975 XV     |                 csupa férfitársaság volt; a meghívott uraságok hölgyei
 3976 XV     |                 fiatalságot is. Néhányan (a legelőkelőbbek) levélben
 3977 XV     |                 asszonynak sehogysem ment a fejébe; hogy lehet valakinek
 3978 XV     |            kocsira ülni és idejönni? Hisz a kocsit négy ló húzza, a
 3979 XV     |                   a kocsit négy ló húzza, a tollat meg magának kell
 3980 XV     |                   az embernek tolni, mint a talyigát.~Az ebédnél már
 3981 XV     |                  talyigát.~Az ebédnél már a legújabb francia divat szerint
 3982 XV     |                volt öltözve Sára asszony, a Moniteur des Dames szerint,
 3983 XV     |                 milyen alkalmatlanok ezek a lelógó leffentyűs ruhaujjak;
 3984 XV     |                minden kés, villa beleakad a csipkéikbe, hanem a kivágott
 3985 XV     |              beleakad a csipkéikbe, hanem a kivágott derék igen jeles
 3986 XV     |                 találmány!~Az Emmácskának a mamája és a tudós nevelője
 3987 XV     |                   Emmácskának a mamája és a tudós nevelője között kellett
 3988 XV     |              egyenesen, hogy ne rakja fel a karjait az asztalra, hogy
 3989 XV     |                 asztalra, hogy ne lógázza a lábait, meg hogy különösen
 3990 XV     |              különösen ne tegye azt, hogy a két térdét az asztalnak
 3991 XV     |             térdét az asztalnak feszítve, a székét a két hátulsó lábán
 3992 XV     |              asztalnak feszítve, a székét a két hátulsó lábán táncoltatva
 3993 XV     |      agyonkínálták mindenféle édességgel.~A gyermek pedig durcás volt,
 3994 XV     |                  Sára asszony átsugdosott a szomszédaihoz, hogy az Emmácskának
 3995 XV     |                   ebéd után le kell tenni a vendég urak előtt az egzámentet,
 3996 XV     |             peckes.~Sára asszony feltette a fejében, hogy ma mindenáron
 3997 XV     |              kerül itten össze. Azt pedig a legtermészetesebbnek találta,
 3998 XV     |          mindenhez. Az urakra nézve is ez a legalkalmasabb idő, az ejtőzés
 3999 XV     |                  még nem egészséges dolog a kártyához leülni; majd ott
 4000 XV     |                kártyához leülni; majd ott a nagy pipázóteremben milyen