Fezejet

1 II  |       számára. De a mi mindennek megadja a nagyszerűség mértékét,
2 XII |   királyi biztos ilyen egyszerre megadja magát, hogy még csak kísérletet
3 XXVI|        bot döngésére be nem dűl, megadja magát menten, ha a nagy
4 XLII| szomorkodik rajta, kinevetik; ha megadja magát, még inkább nevetik;