Fezejet
1 I | Viselhetne nagy hivatalt is; de arra nincs szüksége. Országgyűlések
2 I | pedig éppen nem termett arra, hogy hatszáz holdas parkok
3 I | megtámadva látták, nem lehet arra gondolniok, hogy vagyonukban
4 I | tudom bizonyosan. Hanem arra jól emlékszem, hogy az asszonyságot
5 I | főúri fényűzést nem ismerik. Arra büszkék, hogy minden bútoruk
6 I | tud venni tőlük, hanem még arra is kiterjed az esze, hogy
7 II | volt tőlük a megyegyűlést arra a napra tűzni ki, amikor
8 II | mészkövekkel kirakva; de arra rá nem hajtat senki, akinek
9 IV | marhavásár tart, semmi oka sincs arra, hogy a maga commoditásáról
10 V | ő a fehér tollat is, ha arra kerül a sor.~Belizár nem
11 V | saját öklével olyat sújt arra, hogy csak úgy csattan.~
12 V | választ Decebál keblébe, arra a megbántásra.~– Kövesse
13 VI | Rézkuthy úr nem számított-e arra, hogy őexcellenciája semmiképpen
14 VI | onnak kiabált mordiót.~Hanem arra aztán a nemes frekvencia
15 VII | szöglettornyacsai mind arra vannak alkotva, hogy ellenség
16 VII | tovább. De hisz az is elég arra, hogy Sára asszony arcát
17 VIII | s eltaszította magától.~Arra is tudott egy nótát:~„Magasan
18 VIII | a parazsa maradt.~Hanem arra a parázsra csak egy kis
19 IX | volna vissza.~– A szívét? Arra megesküszöm, hogy az a nagysádé
20 IX | törvény olyan büntetést szab arra, aki a „királyi emberre”
21 IX | mikroszkóp alá venni?~– Már arra nagyon kérem, hogy ne vegye
22 IX | van. Mi szüksége van neki arra a sok tudományra? Nem lesz
23 IX | semmi lényeges kifogást. Arra gondolt, hogy neki is lehetnek
24 XI | Amilyen büszke Tanussy Decebál arra, hogy az ősapja hozta meg
25 XI | sokat tart Horkázi Kajafás arra, hogy viszont az ő üke áldozta
26 XII | megsemmisíttetni óhajtja; arra következett volna a visszatorlás.~
27 XIII | is a mienk a határban, s arra csak parasztot szokás felakasztani,
28 XIII | ezekből a leányruhákból, aztán arra jutna, hogy beleszóljon
29 XIV | kártyázószobákig. Most még arra sem ért rá, hogy az Emmácska
30 XIV | ő maga le sem ült enni, arra sem ért rá), akkor riogatott
31 XIV | akárhogy maskaráznak vele.~Arra az asszonyok mind az Emmácskát
32 XV | úgy, hogy összeszaladt arra, aki csak élő ember volt,
33 XV | mindenképpen választ akart kapni arra a kérdésre, hogy:~– De,
34 XV | kastélyban Sára asszonynak, arra nem kellett valami nagy
35 XV | értsd „krétát”), írja le arra a táblára az én nevemet.
36 XV | a kedves magzatját, még arra az egyre kérte, hogy írja
37 XVI | bolondsága, amit aztán ki-ki arra használt, hogy mikor a rosszaságát
38 XVIII | édes álmaitól.~– Nekem volt arra szükségem. Azontúl minden
39 XIX | még milyen illatos!~Csak arra ébredt fel, mikor a távol
40 XIX | közelebb úton akar érni, arra a füzes felé, csak mindig
41 XIX | abszurdum.~Ott is volt; de már arra azt mondta Manó, hogy sok
42 XIX | visszafordul, hol erre, hol arra, a felemelt botjával fenyegetve
43 XIX | korsó?~– Nem találsz te arra rá magadban – szólt a mama.~–
44 XIX | kormányzott: „No, most jobbra! Arra a fehér nyírfa felé! Keresztül
45 XIX | a nagy kék holdvilágpár arra a szóra: milyen magas lett
46 XIX | körülnézett ezen a vidéken. Csak arra gondolt, hogy itt ugyan
47 XIX | leeresztett függönyök között van arra való nyílás, hogy beláthasson.~
48 XIX | előálmát, amiből egyszerre csak arra ébred fel, hogy valaki durván
49 XX | kisgyerekkorom óta mindig arra tanít, hogy ha valahova
50 XX | hogy került ez a levél ide? Arra megmondod az igazat, hogy
51 XX | kerestem én a kastélyban? Te arra megint megmondod neki az
52 XX | pajtásom, aki eddig tanított arra a kevésre, amit felszedtem,
53 XXI | hogy merre menj. Aztán arra a fiúra úgy vigyázz Debrecenben,
54 XXI | megtisztult volna a levegő.~Csak arra kérte, hogy magára vigyázzon;
55 XXI | már otthon leszek; mert arra a hírre, hogy az uramat
56 XXI | ez aztán csak elég lesz arra, hogy a Decebálom felségsértési
57 XXI | ígéretét sem veszi. Még csak arra sem akarja őt gyöngéden
58 XXI | tevékenyebb részt. Csupán arra kéri, hogy emlékezzék meg
59 XXII | élhetett a XII. században. Arra mutat a pogány ének. Akkor
60 XXIII | végzi be egy emberöltő idő.~Arra pedig, hogy a két Tanussy
61 XXIII | fehérneműimet, amíg rátalálnak arra a veszedelmes keresztes
62 XXIII | királyi ember fityegője volt. Arra nagy volt a diadaluk. Azt
63 XXIII | meg neki, hogy kész vagyok arra az egy szóra.~Anonymus úgy
64 XXIV | ez az érdekes lelet nem arra való ám, hogy ezt a világ
65 XXIV | Nektek meg kell esküdnötök arra, hogy erről a talált okiratról
66 XXIV | tudósok nem vállalkoztak arra, hogy egy csapással egy
67 XXIV | általánosan el lett fogadva. S arra a négy tudós komoly férfiú,
68 XXIV | térdeig; zománcos öve (ami arra mutat, hogy a legújabb 1100-
69 XXV | nyelven. Diákul tudott; de arra az anglus azt mondta: „No!”.
70 XXV | Ne kritizálj! Hanem arra felelj, hogy akarsz-e az
71 XXV | azt az utat tíz garassal. Arra az egyre kérlek, hogy eredj
72 XXV | kívánságát.~Amint ez megvolt, arra kérte Mántay Mr. Snopkinst,
73 XXVI | odaküldtem. Neki szüksége van arra a disciplinára. Te azonban
74 XXVI | Ez valóságos irónia volt arra a versre, hogy „A sárból
75 XXVI | homokba a nádpálcáját, s arra tette rá a kalapját; most
76 XXVI | hanem amit én parancsolok, arra nincs más felelet, mint „
77 XXVII | mikor nekiindulnak, de hát arra való a hosszú út, az ember
78 XXVII | emelgette a büszkeség, mikor arra gondolt, hogy ő most százforintos
79 XXVII | jutott, mennydörögve, hogy arra minden alvók fölébredének,
80 XXVII | legátusnak.~Horkázit ellenben arra sem méltatta, hogy észrevegye.
81 XXVII | órai út most már egészen arra lett szentelve, hogy a holnapra
82 XXVII | feküdtél, te manichéus?~– Arra hát. Jólesik az az ember
83 XXVII | húzhassanak, de Manó ezt arra vélte, hogy már őérte jönnek,
84 XXVIII | vármegyeház udvarára felvonulni.~Arra, hogy holmi fegyveres nép
85 XXVIII | egy püspöki süveggel, és arra felírva: „in hoc signo vinces”.
86 XXIX | haza. Össze sem pakolt, arra sem várt, hogy a felesége
87 XXIX | szekerébe felvetette magát, s arra a kérdésre, hogy hová vigye?
88 XXX | útjában, elhelyezkedhetett.~Arra is gondolhatott eközben,
89 XXXI | mulatságba, társaságba nem járt, arra erős oka volt. Topa lábai
90 XXXI | ágyfülke előtt van egy nádszék, arra le kell ülni. Kéretik a
91 XXXI | amíg a börzeóra üt, de arra a herceg okvetlen felébred,
92 XXXI | kökényszem erre könnybe lábadt, arra aztán a parázs szempár leskelődve
93 XXXI | Styx-szigeti vadmacska. (Hanem arra, hogy a „te vadmácskád”
94 XXXII | is sejted. Én ráismertem arra a delejes csodaszűzre.~–
95 XXXII | véletlen szerencse adott, arra fordítom, hogy ennek az
96 XXXIII | egyszerű készülék, s csupán arra való, hogy az alvó becsukott
97 XXXIII | hozzámjövetelre gondoltál volna.~– Arra is rájöhettél eszmetársulat
98 XXXIII | te valóban képes volnál arra, hogy énérettem, a te szíved
99 XXXIV | édesem, amire kértelek. Csak arra, hogy tanulj hallgatni.
100 XXXIV | nemsokára rátért a vallatás arra a kérdőpontra, hogy nem
101 XXXIV | már a Tanussy famíliának arra kell nézni, hogy hol van
102 XXXIV | Kiprédikálni valakit, aki arra erkölcsi magaviseletével
103 XXXIV | töredelmesen.~Manó nem is gondolt arra, hogy magát a fenyíték alól
104 XXXIV | a nagy álló tükör előtt, arra a hármas strucctoll bóbitára
105 XXXIV | Keserű! Hát emlékezzél vissza arra a debreceni levélre! Mi?
106 XXXIV | ember az? Annak a szája csak arra való, hogy enni adjanak
107 XXXIV | nyakon-pofon dicsérjek: arra nem visz rá a lelkem.~Ez
108 XXXV | erejével. Játékidőmet titokban arra használtam fel, hogy játszópajtásomtul
109 XXXVII | felbillentünk. Hát nem jött ön rá arra a gondolatra, madame, hogy
110 XXXVII | vezessen.~(Hiszen ő tanította arra, hogy mindig mást kell mondani,
111 XXXVII | beiktatni a kihívásomat. Arra elő kell neki állni, ha
112 XXXVIII| múzeumnak hagyományozná, hanem arra is talált okot, hogy a hazai
113 XXXVIII| ablakából éppen ráláthatott arra a kőből faragott Gábor angyalra,
114 XXXVIII| előtt csengetni kellett; arra megjelent egy livré-be öltözött
115 XXXIX | vízzel, az a sötétzöld tenger arra kelet felé, rőthamvas hullámaival
116 XXXIX | jó, illatos bivalytejjel.~Arra aztán a nemeslelkű szarvas
117 XL | luxus, ki a bolond jönne arra a gondolatra, hogy az egész
118 XLI | És aztán az eszmetársulás arra a gondolatra is rávezette,
119 XLI | semmit, annak a szépsége arra való, hogy mindenki rá vadásszon,
120 XLI | mérges bogyót.~– Mi gondod arra? Ha nekem úgy tetszik, lenyelem.~–
121 XLI | úr! Mi adott önnek jogot arra, hogy engem ilyen ajánlattal
122 XLII | véreskői örökváltsággal? Biz arra szomorú volt a válasz: az
123 Uto | vagyonának az utolsó maradványát arra pazarolta el, hogy mindenáron
124 Uto | védve. Nevetnek rajta, s arra ő nagyon büszke. „Gyáva
125 Uto | talán nem egészen elég arra, hogy az embert fejtül lábig
|