Fezejet
1 I | hogy valami kalandos mese oda ne legyen varrva a gallérjához.~–
2 II | rejtélyes porfellegnek.~De hiába oda minden vitézség; nem ellenség
3 III | Lipót-rend középkeresztje is oda volt kötve a nyakába a kétujjnyi
4 III | ablakhoz.~– Az Istenért! Oda ne menjen excellenciád!
5 IV | ablaktáblája, de ha az ember oda akasztja a köpönyegét, hát
6 IV | gyémántgyűrű, vagy tűzkő vésett oda.~Csukni, zárni egy ajtót
7 IV | Ha valaki panaszkodik, oda utasítják: menjen csak oda.
8 IV | oda utasítják: menjen csak oda. Itt legalább minden szobában
9 IV | adjon.~– Csak állítsa be oda az almáriomba.~A nyalka
10 IV | biliárd közötti zugban; oda le is telepesznek. Legkorábban
11 IV | rab.~– No, hát azt a rabot oda kell ültetni a toronyóra
12 V | Isten, öcsémuram! – kiált oda a belépő Decebál az öccsének.~–
13 V | danolnak. No, hát menjünk oda az ablaka alá, danoljunk
14 VII | valami jófélét is vittek oda mulatni.~– Ugyan, ugyan!
15 IX | regius ide, homo regius oda, nem sokat teketóriázott
16 IX | a tükrének. Ugyan nézzen oda, s aztán ítélje meg, lehet-e
17 X | nyílvessző volt, aminek a végéhez oda volt rozsdásodva a nyílhegy.~–
18 XI | tanulószobában, ami elé oda kell állni az Emmácskának,
19 XII | eszméletlen állapotban hurcolták oda a verekedés színhelyére.~
20 XIII | császárnak sem adunk katonát; oda is a parasztot viszik el.
21 XIII | kötélen Polyákországba, oda is veszett mind a kettő
22 XIV | kerülte a figyelmüket, hogy oda alant, az ismeretlen világban
23 XIV | végrehajtásánál.~– Micsoda? – kiálta oda fitymálva Horkázi úr. –
24 XIV | őket.~De bizony nem ment oda, hanem bement a sátorba,
25 XIV | úgy kutyafuttában kiáltva oda Mántaynak:~– Fellázadt a
26 XV | mohácsi ütközet – másodszor! Oda az ország nagyjai seregestül!
27 XV | sertés részét úgy taszította oda a pofájához, hogy az se
28 XV | Decebál valahonnan; az ment oda a feleségét kérlelni.~–
29 XV | ám ez, nem cseléd! – súgá oda Decebál a homo regiusnak.~–
30 XV | végrehajtó bizottságot? – szólt oda mogorván a tűzhalmi bíró.~–
31 XV | Emmácska haragba jött, s oda akart rohanni hozzá. De
32 XV | körme közül, azt kiáltá oda a pajtásának:~– Aztán, Jancsi,
33 XV | teljes tudományával sózott oda egy tizenharmadikat az események
34 XV | féljen semmit, nem nézek oda; háttal fordulok magának.
35 XV | letakarta a kendőt a tábláról. Oda volt pedig írva, de se nem
36 XV | Micsoda árulás? – szólt oda Bakala Peti – hisz minden
37 XVI | magamon. Itt hagyom nekik! Oda teszem le a küszöbre.~–
38 XVII | márványhölgyet játssza. Akkor vetődik oda a mi Don Juan bátyánk. Meghallja
39 XVIII | ott rálestem. Csakugyan oda tartott. Amint a napvilágról
40 XVIII | Fanfanhoz. – Ez azt teszi, hogy oda sem megy, ahonnan mi megjöttünk.
41 XVIII | vadleány sikoltozásaira siessen oda Gil Blas fegyveres kézzel,
42 XVIII | van húzva, emberi teremtés oda be nem mehet még télen sem,
43 XVIII | annak elüldözésére volt oda koncentrálva. Hát hisz ez
44 XIX | magánál tartotta. Aztán oda sem hallgatott, hogy mit
45 XIX | kastélyba, s te vagy ide vagy oda akarsz menni, én pedig sehova
46 XIX | kíváncsi mosolygással tartá oda a mécsest.~Volt ott sok
47 XIX | megint elfut a föld alá. Oda csak a Liza tudna elvezetni.~–
48 XX | tudtad meg olyan hamar?~– Oda jöttek be a gróf urak a
49 XX | az igazat.~– Hova mégy?~– Oda az öreg grófhoz.~– Micsoda?
50 XX | úgy kérlelte.~– Ne menj oda. Ne tedd azt. Ne add ki
51 XX | Itt van ez a levél; vidd oda hozzá, add át neki. Mondjad,
52 XX | készít a Liza. Elébb add oda neki a csizmáidat is; hadd
53 XX | táborszernagy. Bár én is oda mentem volna, most volnék
54 XXI | leszek szolgálatban?~– Majd oda fog az a fiú is kerülni.
55 XXI | Hát akkor a leányáért mégy oda! Az még fiatal.~– Ezer villám!
56 XXI | szítták. Csak Decebál veté oda, színlett közönnyel:~– Ez
57 XXI | már titok, hogy az Emma oda szökött; az a gonosz utálatos
58 XXI | hogy engemet is csukjanak oda hozzá.~– Ah! – Adalbert
59 XXI | Nojsz így mondtam. Hát oda fel kell neki menni. Az
60 XXII | árulás Tuhutum vármegyébe. Oda már a szüzesség! Eddig soha
61 XXII | Nem is kíváncsiság viszi oda ez embert, hanem alattvalói
62 XXII | azt akarta, hogy Decebál oda jusson. Szépen kiegyengítette
63 XXII | áristomomban?~A hírhedett tudós oda sem nézett rá; elfordult
64 XXIII | cepelnek be.~– Csak tegyétek oda az almáriom elé! – parancsolgat
65 XXIV | de azért be nem tudtak oda törni, dacára a fagyökér
66 XXIV | körte alakú csüngővel, oda van szegezve a fejéhez,
67 XXIV | megsemmisíthessék, azt a szájába vette, oda rejtette el!~És íme, amint
68 XXIV | pallost Vakandinak, hogy tűzze oda megint a régi helyére. –
69 XXIV | egy polturát érőt sem adok oda, ha a Dárius kincseit kínálják
70 XXV | érte, annál kevésbé adom oda! – kiáltott Decebál, kinek
71 XXVI | kiszökött a gyáva a külföldre, s oda Decebál nem megy. Ő még
72 XXVI | három-négy hant puffant oda a hátához, amíg az ostromüteg
73 XXVI | kollégiumban. Rögtön eredj oda, keresd fel, ahol találod
74 XXVII | szlavóniai kálvinista községek, oda Kecskemétről megy a legátus.
75 XXVII | forgalomból, hanem azért oda is kell menni legátusnak;
76 XXVII | is kell menni legátusnak; oda is el kell vinni a szentlélek
77 XXVII | hanem az drága csizma: volt, oda volt rejtve a talpába az
78 XXVII | a tűzhalmi táltos. S még oda telepedik le a presbiterek
79 XXVII | prédikációról: kapjon csak fel oda a hintóba, azzal a négy
80 XXVII | elszaladni, humanis…? – szólt oda félvállról Tánczos uram.~–
81 XXVII | Menjünk, menjünk.~– Od…?~– Oda.~Tánczos uram elővette az
82 XXIX | elfehéredtek.~– De ki vitte őt oda? – hebegé eltompultan.~–
83 XXXIII | színjátékhoz. Hiába adnám oda a szerepet másnak, minden
84 XXXIII | kitaláltam.~– Ő most is oda van. Egész reggeli két-három
85 XXXIII | Hátha olyan kéz vezetné oda, melynek nem kell lánc,
86 XXXIII | Tisza-szabályozási művelet, oda tanult mérnökök kellenek:
87 XXXIV | én amiatt hagytam volna oda az országgyűlést, mert a
88 XXXIV | a tűzhalmi kastélyban.~Oda leghamarább megérkezett
89 XXXIV | magasabb sugallat volt, ami oda vitt. A templomunkban voltam.
90 XXXV | bécsújhelyi kadetiskolába, oda nem jöhetett utánam Horkázi.
91 XXXV | kínáltak már.~– Kár volt oda nem adni – mondá a fiú.~–
92 XXXV | mondá a fiú.~– Kár volt oda nem adnom? – ismétlé sértetten
93 XXXV | átadta a kisasszonynak, tegye oda a mama éjiasztalára; majd
94 XXXV | fakadt, azután durcásan dobta oda a szép aranyrámába foglalt
95 XXXVI | azt mondta, hogy menjek oda, csókoljak kezet, majd megbocsátanak.
96 XXXVI | amit láttam. Ő küldött oda az úrfi után leskelődni,
97 XXXVII | hajam szála is elégjen, oda is veled mennék. Nem tehetsz
98 XXXVII | önt hozzá. Együtt megyünk oda. Megállj, te áruló!~Azzal
99 XXXVII | tüzérhadnagy.”~Csakhogy oda, ahová az költözött, nem
100 XXXVIII| Nem ismeri? Hisz ön hozta oda hozzám Snopkins urat?~–
101 XXXVIII| egyik inasnak, hogy hozza oda a szájöblítő csészét.~Decebálnak
102 XXXIX | birodalmában. Hogyan került oda? Talán avargyőr volt? Vagy
103 XL | egy tuskó az útban, vigyük oda a vacsorához pamlagnak.~
104 XL | hazugság? No, hát gyere oda a gunyhó mellé, hadd verem
105 XL | gunyhó mellé, hadd verem oda hitetlen orrodat a bivaly
106 XLI | nemesasszonya, leánya hivatalos oda? Hát férfi vagy te? Aki
107 XLI | Pestről. Az árjegyzék is oda volt hozzá mellékelve. Az
108 XLI | kertet, mikor a mellékútból oda kijutott, már szemközt látta
109 XLI | kéz, mely most megragadja, oda viheti már, ahová neki tetszik.~
110 XLII | éjeken át. Decebál ide is, oda is bepillantott, mindegyiket
111 XLII | nagyon Budapestre.~Mikor oda megérkezett, már egészen
112 XLII | nyilatkozatot, melynek tartalma oda ment ki, hogy miután az
113 XLIII | hogy egy levelet szegezzen oda a császári előőrsök tuskóhajlékának
114 XLIII | levél bizonyosan eljutott oda, ahová címezve volt. Elhihető,
115 XLIII | kitekintve a távcsövével: – nézz oda.~Lizandra belenézett a távcsőbe.
116 XLIII | az ő egyetlene kiálljon oda a halál tárt kapuja elé,
117 XLIII | irányt ad neki.~– Te nézz oda a távcsővel a túlpartra,
118 XLIII | vitték. Egy másik bombacserép oda fúrta be magát egy pár lépésnyire
119 XLIII | aztán ő is összeroskadt, oda a kedvese lábaihoz; halálsápadt
120 XLIV | leutazó gőzhajóval sietett oda.~A család tisztessége úgy
121 XLIV | honvédek temetőjét, s vezessék oda a bárónőt; hadd tegyen eleget
|