Fezejet

  1 I      |           társához; amire négy gólyafiók egyszerre nagy éhesen dugta fel a
  2 I      |             vakmerő indítvánnyal, az öcs egyszerre készen van egy még dühösebbel.
  3 I      |               szigorát felhívja ellenük, egyszerre annyi tanút állítanak elő,
  4 II     |              volt, amik hogyha elkezdtek egyszerre ütni, hát az egy kis török
  5 II     |               ott az egyvágányú országút egyszerre tízvágányú dűlőúttá válik;
  6 II     |           számára. Adalbert gróf hintaja egyszerre mintha füstfelleggel lett
  7 II     |                 úr!~Hanem ennél a szónál egyszerre tele lett a szája muslicával.~–
  8 III    |                  szalagjával a nyakamon, egyszerre úgy válik előttem kétfelé
  9 III    |          zsugorodott, olyan kicsiny lett egyszerre, s vékony hangon, mint egy
 10 III    |               rebellis népet.~Most aztán egyszerre megjött az étvágya a második
 11 IV     | compossessoratusnak a birtoka, ami aztán egyszerre érthetővé teszi, miért van
 12 IV     |              tudomány. Ezért rohanja meg egyszerre a szekerét, amint a kapu
 13 V      |                 az „ősapáink” nótáját, s egyszerre helyreáll a világ szokott
 14 V      |                amit az öklébe szorított, egyszerre odavágja Belizár öccse szeme
 15 V      |                   mind a két cigánybanda egyszerre, összebeszélés nélkül rárántotta
 16 VIII   |                  az alakot megpillantja, egyszerre elmúlik az arcáról minden
 17 VIII   |                Erre a szóra Decebál arca egyszerre a megdicsőülés fényétől
 18 VIII   |              emberré változik át. Mintha egyszerre egy fejjel nagyobb lett
 19 IX     |               való szarvasbőr takarókért egyszerre húszezer forintot fizetett
 20 X      |               rab a tömlöcfalat. De most egyszerre egy tömör veresfenyő cölöpzet
 21 XII    |         nagyhatalmú királyi biztos ilyen egyszerre megadja magát, hogy még
 22 XII    |       enunciatiójára a királyi biztosnak egyszerre fölengedének a jégbe burkolt
 23 XII    |               szónál az egész gyülekezet egyszerre mind Decebál felé fordítá
 24 XIII   |           tomboljon mérgében.~Emma aztán egyszerre alácsappant a nagy hetvenkedésből.~–
 25 XIV    |          Emmácska meg a hityimatyimókus, egyszerre alácsappant a harci riadó
 26 XIV    |                az üdvözléstől a Latyakos egyszerre tengeri betegséget kapott,
 27 XV     |                 mint egy krokodilus.~Ott egyszerre teleordított udvart, tornácot
 28 XV     |                  kifejezése.~Az uraságok egyszerre mind körülfogták a Jancsit,
 29 XVI    |                 táblára írt nevet, akkor egyszerre kiesik a világ feneke!)~
 30 XVI    |         visszaszületni ebből a világból! Egyszerre nagy bömbölés riasztá fel.
 31 XVI    |              magad, Jancsi! Tudtam, hogy egyszerre kitalálja, ki tanított meg
 32 XVII   |                nem mondó, zavaros szemek egyszerre elárulják, hogy az a rengeteg
 33 XVII   |                 az elérése nehezen megy, egyszerre beleun és abbahagyja, s
 34 XVII   |        hegedűvirtuóz lenni, de úgy, hogy egyszerre Paganini legyen; szeretne
 35 XVIII  |                  nagyon helyes! – kiálta egyszerre mind az egész doctorum collegium.~–
 36 XIX    |               Jancsi? – kérdezé az úrnő. Egyszerre kitalálta, hogy annak kell
 37 XIX    |          ismeretes gúnyalak a környéken, egyszerre abbahagyja a suhanccsürhe
 38 XIX    |                  tartott, amire az ütőfa egyszerre két darabra pattant. (Így
 39 XIX    |                 egész csürhe a közeléből egyszerre.~– Nesztek a labdátok!~S
 40 XIX    |               sárkánytól sem!~A leány is egyszerre készen volt a vállalatra!
 41 XIX    |                 szóra: milyen magas lett egyszerre az a csepp teremtés.~– Elmégy
 42 XIX    |           szívvel ült le az asztalhoz, s egyszerre megjött az egész étvágya.
 43 XIX    |              végezte az előálmát, amiből egyszerre csak arra ébred fel, hogy
 44 XIX    |              tizenkilenc holdat lát tőle egyszerre az égen.~Ettől azután Gil
 45 XX     |                  meg egymást.~Erre aztán egyszerre megváltozott a társaság
 46 XXI    |                 aztán az a két nagy szem egyszerre megtelt könnyel. Ez megint
 47 XXI    |            oldalról, s a tréfás hangulat egyszerre komolyra változott: – Mit
 48 XXI    |                 meg lesz szolgálva. Majd egyszerre!~Ez a szó „egyszerre!” nagy
 49 XXI    |                Majd egyszerre!~Ez a szó „egyszerre!” nagy jelentőségű.~Bakala
 50 XXI    |           rejtekfiókra rátalálnak, akkor egyszerre elájulok. Hát ez aztán csak
 51 XXI    |        elkövetett felségsértési ténynek, egyszerre felhagy az eddigi tergiversatióval,
 52 XXII   |                is abbahagyta.~Az uraknak egyszerre eszébe jutott a most éppen
 53 XXII   |              amint benyitottam az ajtót, egyszerre más tárgyra vitték át a
 54 XXII   |                 borzasztó kólikám támadt egyszerre, majd a falra mászom. Ilyenkor
 55 XXII   |           fordulok meg.~Ponthay Adalbert egyszerre észrevette, hogy ők most
 56 XXII   |                   olyan egérfutás támadt egyszerre az egész kasornyában, hogy
 57 XXII   |                  ami Decebált képes volt egyszerre az egekbe emelni.~Az a rozzant
 58 XXII   |            emelni.~Az a rozzant szekrény egyszerre oltárrá változott előtte.
 59 XXII   |              rejtett kincs bujdokol, ott egyszerre lehajlik magától.~– Mit
 60 XXIII  |                  az inventáriumot, akkor egyszerre rájött, hogy ez nem jó osztály
 61 XXIII  |                elmondhatná neki, s azzal egyszerre leszállítaná a patvarkodó
 62 XXIII  |               hogy amit az ember kimond, egyszerre megvan.~A börtönajtón kopogtatnak,
 63 XXIII  |            Igenis: kávéscsészeszámra, de egyszerre egész fürdőkáddal! Ez még
 64 XXIII  |             fordulva), hogy Sára asszony egyszerre zsebkendőjével takarja el
 65 XXIV   |                  paripa életét is kioltá egyszerre.~– Ez alkalommal a hős maga
 66 XXIV   |                ki Decebál lába alól, s ő egyszerre a levegőben maradt volna,
 67 XXV    |             eddig lefelé volt hosszúkás, egyszerre széltében lett nyúlottá,
 68 XXV    |                 szemei is vörösek lettek egyszerre.~Mr. Snopkins megint mormogott
 69 XXV    |                  mi üthetett hozzá, hogy egyszerre olyan nagy generositást
 70 XXVI   |            gyakorolta nevettető hatását; egyszerre torkukba szakadt az ének.
 71 XXVI   |                 amint „árról” beszéltek, egyszerre eleven ember lett belőle,
 72 XXVI   |               aztán „incendium” hangzik, egyszerre végigfutja a kollégium szobáit
 73 XXVI   |                   kofa, hentes, talyigás egyszerre futni kezd hetvenhétféle; „
 74 XXVII  |                kapu, kiálts város«”, hát egyszerre csak elhal a száján a szó.
 75 XXVII  |                amint meglátták a hintót, egyszerre futottak eléje cigánykereket
 76 XXVII  |                hídon áthaladtak, a kocsi egyszerre akkorát zökkent, hogy Horkázinak
 77 XXVII  |                 elharapott végű mondásra egyszerre felvillanyozódva tekinte
 78 XXVII  |                 kemény szájú bucefalusok egyszerre szügyeikbe vágták a fejüket,
 79 XXVIII |           választók seregét.~Ekkor aztán egyszerre elnémul a lárma, dal, hetvenkedés.
 80 XXVIII |       hatalmasabb, mint a pópáké! – Most egyszerre elérte Belizár Decebált;
 81 XXVIII |        tökéletesen sikerült. Az éjszakát egyszerre bevilágította a négy felgyújtott
 82 XXX    |                  ha ki nem találta volna egyszerre, hogy ki hát az a titokban
 83 XXXI   |                 egy legördülő rézfüggöny egyszerre elzárja az alvófülkét, s
 84 XXXI   |           Tanussy Manó és Ponthay Alfréd egyszerre kerültek ki a bécsújhelyi
 85 XXXI   |                  minden tétovázás nélkül egyszerre megfelelt: „Ez attól függ,
 86 XXXI   |                 Az a leány meghalt.~Most egyszerre halk suttogásra fordította
 87 XXXI   |        halottaiból?~Erre a suttogó szóra egyszerre felnyíltak azok a hosszú,
 88 XXXIV  |               hogy lakat van a száján, s egyszerre csak kirukkolt vele nagy
 89 XXXIV  |               alatt, hogy az ő apja most egyszerre olyan sokadmagával lett
 90 XXXIV  |               után, s ez ábrázatban Manó egyszerre felismerte, dacára az orra
 91 XXXIV  |             hajdani cimboráját, Jancsit. Egyszerre odafordult hozzá, hátat
 92 XXXIV  |                   amint az ajtó kinyílt, egyszerre nyájas képet mosolyított
 93 XXXIV  |            támadt, akként kavarodott fel egyszerre az egész traktus ezzel a
 94 XXXIV  |              hogy az utolsó órája ütött. Egyszerre ráismert a hajdani tanítványára.~–
 95 XXXIV  |               bokájából a térdébe, onnan egyszerre átugrik a másik térdébe,
 96 XXXV   |                 Más is tud „keresni”, de egyszerre egész kincshalmazt.~– Hát,
 97 XXXV   |           Elveszek egy szegény leányt…”, egyszerre kiment a szeméből mind az
 98 XXXVII |                 kacki leány!”, aztán meg egyszerre meglepetést színlelsz, megállsz,
 99 XXXVII |               együttes támadását kellett egyszerre kiállania. Kettő kétfelül,
100 XXXVII |           Simphonides herceg.~Most gyúlt egyszerre világosság a felháborodott
101 XXXVII |             találta ezt az előjátékot. Ő egyszerre színt vallott, s megmondta,
102 XXXVIII|              hozzá lehetne nyúlni! Azzal egyszerre helyreállíthatná a rendet
103 XXXIX  |          szélmenyasszony táncos fodra, s egyszerre csak azt veszi észre, hogy
104 XXXIX  |              meleg napon, hogyan lehetne egyszerre a fülemilét is, meg a varangyot
105 XXXIX  |              fuvallat csapott keresztül, egyszerre feltömjénzett a szigetvilág
106 XXXIX  |            szívkicserélő düh szállta meg egyszerre; az ijedtség haraggá lobbant
107 XXXIX  |             pusztult el ugyan a lövéstől egyszerre, még elinalhatott; de hogy
108 XXXIX  |              Manótól: hát te hogy tudtál egyszerre leányból férfiúvá változni? –
109 XXXIX  |                  szoptatja meg.~No, most egyszerre rájött! Fittyet vetett az
110 XL     |                   Akkor a dévaj teremtés egyszerre megkapta a két vállát orozva
111 XL     |             farkast. Hárman is beszéltek egyszerre:~– Ott volt a mérnök úr
112 XLII   |             saját egyetlen fia.~Decebált egyszerre kilelte a hideg erre a kegyetlen
113 XLIII  |                 a zenitet elérték, akkor egyszerre, a parabola tört karéjával
114 XLIII  |                  az a kis gömbölyű felhő egyszerre megjelenik. Az a fehér felhőcske
115 XLIII  |        álláspontja fölé ért, akkor aztán egyszerre zuhan alá a fejére az egész
116 Uto    |           azáltal, hogy a királyi táblán egyszerre száznegyven pöre volt. Egy