Fezejet
1 I | gördítették odább?~– Azokat bizony egyenkint kellett felvásárolnom.~–
2 I | sárga virágfürtjei vannak?~– Bizony nem tudom én! -hárítá el
3 II | a kocsmája bezáratni.~– Bizony, bizony.~– A legkisebb zenebonára
4 II | kocsmája bezáratni.~– Bizony, bizony.~– A legkisebb zenebonára
5 III | veres öv a derekán?~– Én bizony nem néztem meg. (Karakó
6 III | ablakot, illustrissime?~– Bizony instálom, nem szokott hozzá
7 IV | nyúlik az ábrázatja. De bizony öt kép is ékeskedik a falon:
8 IV | Spanyolországban is.~– No, e bizony nagyon modális dolog lesz.
9 V | ilyen bor, az gyalázta el.~– Bizony Isten! Meg van halva! –
10 V | Bécsben a nagyböjt alatt.~– De bizony helyesen tetszett találgatni.
11 VI | nagyon énekeltük. Mert hát bizony deákkorunkban mi is csak
12 VI | Ott vár rád a sok csuka,~Bizony megfogdosnak,~Szegény komisszáros,~
13 VI | valami fityegője is van. E bizony valami kolera-amuletum lehet.~
14 VII | látszik.~– Emma! Hagyd el! Bizony Isten a földhöz csaplak!~–
15 IX | Szárah nagysám, úgy van. Mi bizony éjfélig ott mulattunk az
16 IX | kisül rá!~– Hát micsoda?~– A bizony. Nagy baj van. Macskazenét
17 IX | jönnek azóta sem.~– Igen bizony. Mert nagysád húzza magát
18 IX | szándékosan.~– Hát hogyan?~– Annak bizony az a módja, hogy ha nagysád
19 IX | nem ért a tiszteletes.~– Bizony nem is bíznám én már az
20 IX | mint én. Szegény édesanyánk bizony nem tanított bennünket egyébre,
21 IX | aztán hosszú életet él. Hát bizony egy anyától nem lehet azt
22 IX | hogy volna a világon.~– De bizony van. Betűi is vannak. Azt
23 X | jutott Decebálnak, hogy igen bizony: de a pénzzel telt erszénye
24 XIII | szakács a mandulát? Azt bizony senki sem tudta neki megmondani,
25 XIII | áldoztak az ősistennek.~– Bizony nem tudom én, Emmácskám.
26 XIII | Hát az micsoda játék?~– Ez bizony nem játék. Ennek a segélyével
27 XIII | tudományt megtanulja?~– Bizony, Emmácskám, tizenhárom esztendős
28 XIV | paraszt mit szól hozzá, bizony nem kérdeztük.~Hanem azért,
29 XIV | amit ők nem tudnak. No bizony! Diákul minden bolond megtanulhat,
30 XIV | bottal széjjelverem őket.~De bizony nem ment oda, hanem bement
31 XIV | Mántay megszorítá a kezét.~– Bizony mondom neked, gyermek, hogy
32 XIV | mellékúton. – Az Emmácskát bizony itt feledték.~Decebál talán
33 XIV | nép kemény szívét! – És bizony betörte. Aztán végül még
34 XV | mogorván a tűzhalmi bíró.~– Hát bizony, valljuk meg az igazat;
35 XV | dévánkodva.~Az Emmácskát bizony úgy kellett a mamának meg
36 XVI | az igazi nevét?~– Azzal bizony. Mikor leírtad azt a szót
37 XVI | számára tollas ágyat?~– Nem bizony; hanem télen ott alusznak
38 XVI | jobban elaludjék?~– Nem bizony, hanem mikor legjobban aluszik
39 XVI | miből kell?”~– Hehehe! A bizony „semper leves” egy tányérral
40 XVII | hajtja-e be valaki vagy sem? Az bizony nagy kérdés, ami különben
41 XVII | azt már ki árulta el?~– Én bizony urát adhatom. Bécsben összekerültem
42 XVII | innen? – kérdé a Gil Blas.~– Bizony, pajtás, ahogy én ismerem
43 XVIII | lidérc; bolygó tűz.~– Az bizony megteremhet azon a mephiticus
44 XIX | látta a házikisasszonyt?~Azt bizony látták is, nem is. Minden
45 XIX | mikor mulatság van. Ott bizony most nem vethetett magának
46 XIX | vagy-e, vagy délelőtt?~– Bizony délelőtt én.~– Ejnye, mi
47 XIX | ott sem tér el?~– De már bizony pedig ott csak eltér, mert
48 XIX | meg sincsen kezdve. Azt bizony szívesen fogadták. Erre
49 XIX | martalékját átölelni siet.~„E bizony meg akar harapni!” gondolja
50 XX | Megvan az a levél?~– Bizony nem is dobtam ám el. Várj
51 XX | aztán nagy az a folt?~– Bizony nagyobb, mint a maga ökle.
52 XX | jó Manócskám! Maradj itt! Bizony nem eresztelek. Várj, amíg
53 XX | mármost szorítsunk kezet. Bizony mondom neked, hogy te vagy
54 XX | meg azóta a kastélyt?~– De bizony megjártam. Nézd, hoztam
55 XX | közé az asztalhoz. Hát az bizony másodszor is megreggelizett.
56 XXI | készülj az útra.~– Gyalog?~– Bizony nem is üveges hintóban.
57 XXI | ungorkodás. Nevetett rajta.~– Ezt bizony kitaláltad.~Sára asszonyt
58 XXI | Egyik azt állította, hogy a bizony nagyon sok, egy fokosütésért (
59 XXI | pirosabb, mint a másik.~Ott bizony még akkor is láthatók voltak
60 XXI | hazahozza azt a rossz gyereket. Bizony nem hagyja ott mendikásnak,
61 XXI | ítéletét. Két esztendeig ülni bizony nem kellemetes dolog. Mikor
62 XXII | fogadá a házigazda.~– De bizony magam is igyekeztem, hogy
63 XXII | fenyegető meghívásnak? Hiszen ok bizony volt volna elég; de ki lehetett
64 XXII | táblájú imádságoskönyv?~– Bizony nem tudom én.~– Hát én kitalálom.
65 XXII | elmerengés után Decebál.~– Bizony mondom, hogy feltaláltam,
66 XXIII | ugyanakkora ősrengetegért.~Bizony nem lehet rossz néven venni
67 XXIII | is úgy találta, hogy az bizony semmiképpen sem lenne valami
68 XXIII | szerencsét?” Hát, hogy ő bizony azzal a szándékkal jött,
69 XXIII | Aki hozzá próbál nyúlni, bizony betömöm a száját ezzel a
70 XXIV | a cölöpsír föltárult.~De bizony minden ember lekapta a süvegét
71 XXIV | trónöröklést kétségessé teszi, bizony érte jön a svalizsérekkel,
72 XXV | vissza Decebál. Azalatt bizony akár lóháton is elmehetett
73 XXVI | fiamnak ott kell lenni.~– A bizony! Az a három utolsó sor ott
74 XXVI | födele, marabutollakkal. Ezt bizony meg lehetett látni messziről.~
75 XXVII | tapogatva, amiről egy helyen bizony lement a bőr a nagy hajcihőben,
76 XXVII | a disztót, mert megd…~A bizony megesett.~– De mármost ezt
77 XXVIII| aki kisütötte, hogy azt bizony elfogták a zsidók, s vérét
78 XXVIII| rendelkezésére. Egy részét pedig bizony áldozatul hozhatná. – De
79 XXVIII| fordult. Ha most megkaphatnák, bizony porrá törnék!~Estefelé már
80 XXIX | császárostól együtt?~– Már bizony, édes fejedelem, nem ártana
81 XXIX | az ő nevét bitorolja.~– Bizony, csak a te magzatod az,
82 XXX | nincsen elég nagy ár.~– Pedig bizony Ponthay Adalbert gróf hasonló
83 XXX | forintnyi kártyaadósságról bizony egészen megfeledkezett Decebál
84 XXXI | grófné csak szalmabáb.~– Az bizony nem lehetetlen! – szólt
85 XXXI | tekintetre ráismert, hogy bizony ő az! Ezt a szájat, ezt
86 XXXIV | tenni nem tréfadolog!~De bizony mégis maradt egy jámbor
87 XXXIV | megváltozott minden. Én bizony nem is kívánok a belső szobákba
88 XXXIV | hogy „ui, ui!”. Hisz én bizony meg nem vagyok kezes malac,
89 XXXIV | gazdag menyasszony? – Kell bizony, édes jó Emmácskám, mert
90 XXXIV | Emmácskánkat fogja kiprédikálni. Én bizony nem mennék a templomba,
91 XXXIV | ivott bort. (A kadétokat bizony nem traktálják olyannal.)
92 XXXIV | modorban válaszolt.~– Jártam bizony, mert muszáj volt.~– Persze,
93 XXXIV | elnyelje, amit gondolt.~– Én bizony, megvallva az igazat, mind
94 XXXIV | istentagadás hangzott azokban: ezt bizony Sára asszony is meghallhatta
95 XXXIV | szól az egyik latorhoz: „Bizony mondom neked, ma velem leszesz
96 XXXV | Édesapám! Ezen az atyfiságon bizony nincs mit szégyenlenünk.
97 XXXVI | valami munkához láss, mert bizony mondom neked, hogy egyszer
98 XXXVI | amit magaddal hoztál?~– De bizony még akarok hozni valamit.~–
99 XXXVII| Hamis nyomra vezetsz! Majd bizony te egy quietált hadnaggyal
100 XXXVII| Don Juannak a rejteke.~Az bizony még az ágyban feküdt, de
101 XXXIX | Talán a fiadat keresed? Hja, bizony szegény kis borjút ma nem
102 XXXIX | lesz a baja. – Ejnye, ez bizony okos dolog lesz. Mindjárt
103 XL | Ünnepélyesen elismerték, hogy ez bizony teljesen jogos szerzeménye.~–
104 XL | elmondtam neked, hogy én bizony eleintén papnak készültem,
105 XL | nincs-e nekünk templomunk?~– Bizony jól prédikál tisztelendő
106 XLI | Decebál –; ha nem leszek ott, bizony jobban meg fognak látni,
107 XLI | tudja a tekintetes úr? A bizony férjhez ment a méltsás Belizár
108 XLII | a kezében volna, de így bizony messze esett tőle, a pesti
109 XLIII | mondja a férjének azt: „Bizony nem ő az, aki ott áll a
110 XLIII | a barátom célozni. Nekem bizony nincsenek elvesztegetni
|