Fezejet

  1 I      |   kertészszenvedély ezt megengedi.~Ponthay Adalbert gróf éppen ilyen
  2 I      |     végeztével a park útait járja.~Ponthay Adalbert gróf a szokottnál
  3 I      |          kinövés, ami egyébiránt a Ponthay úri családnak általános
  4 I      |             arcgödröcskékben. Ez a Ponthay stigma. Talán éppen azért
  5 I      |         kicsiny ára. Már mi az egy Ponthay Adalbertért?~Egy vadmacska!
  6 I      |         tapintatos politikus volt. Ponthay Adalbert gróf úr őexcellenciája
  7 II     |            a nagy parádé, amelyben Ponthay Adalbert gróf úr őexcellenciája
  8 II     |        ékesen szólását gyakorolni.~Ponthay Adalbert gróf pedig ebből
  9 II     |            visszafordult volna. De Ponthay Adalbert gróf nem volt régi
 10 II     |          küldték ide – csúfságból.~Ponthay gróf nem ügyelt a rongyos
 11 III    |           lehet kilökni az utcára. Ponthay gróf is jól ismeri.~– No,
 12 III    |        hangon kiosztá a rendeletet Ponthay Adalbert a maga embereinek.
 13 VI     |          szó világos célzás volt a Ponthay névre, a vers vonatkozásai
 14 VI     |      büntetést érdemlő vakmerőség.~Ponthay Adalbert csak mosolygott;
 15 X      |           esztendő óta perlekedünk Ponthay gróffal.~– Itt a nehézség.
 16 XII    |      államférfiúnak. Ezért adatott Ponthay Adalbert grófnak teljhatalom,
 17 XII    |      tovább!~Ezzel szemben azonban Ponthay Adalbert grófnak is megvolt
 18 XII    |         itt mindjárt kitűnik, hogy Ponthay gróf kijátszotta az egész
 19 XII    |            a pompás felvonulásban.~Ponthay Adalbert gróf igazán előkelő
 20 XII    |     fejéről a kalpagot az asztalra Ponthay Adalbert, s mint aki egészen
 21 XII    |            népszerű egy név volt.)~Ponthay Adalbert gróf engedte nekik,
 22 XII    |      körlevél alakban tudatni fog.~Ponthay Adalbert gróf ezt is helybenhagyta,
 23 XII    |           von maga után – folytatá Ponthay gróf. – A tripartitum világosan
 24 XII    |           hogy azt rájuk csukassa.~Ponthay gróf vette észre a megzavarodást,
 25 XII    |           a verekedés színhelyére.~Ponthay Adalbert még azt a malíciát
 26 XII    |  jogtalanul elfogott testvéremért.~Ponthay Adalbert megvető mosollyal
 27 XII    |           mielőtt rászorult volna.~Ponthay Adalbert csendesen mosolygott.
 28 XII    |          fődologban engedte győzni Ponthay Adalbert a tens vármegyét,
 29 XIV    |       uradalmára, meg a Tanussy és Ponthay családok per alatt levő
 30 XVII   |           a hárman unokatestvérek, Ponthay grófok; a két elsőbbik unokaöccse,
 31 XVII   |         fia Grand Mogulnak. Ez meg Ponthay Adalbert gróf.~Így szokták
 32 XVII   |       maguk között.~„Don Juan”: ez Ponthay Szaniszló. Így nevezik,
 33 XVII   |           már mindenki tudja, hogy Ponthay Adalbert gróf nagy „szerző”.
 34 XX     |          Tanussy Emmánuel, ahhoz a Ponthay Adalberthez, aki a te családodnak
 35 XX     |       szólítá meg:~– Beszélhetek-e Ponthay Adalbert gróffal?~A megszólított
 36 XX     |       észre, hogy a keze fogva van Ponthay Adalbert kezében. Szavaira
 37 XX     |          ezt a gyűlöletes komédiát Ponthay Adalbert gróf is keresztülismerte
 38 XX     |      garaboncás? – kérdé az ifjabb Ponthay.~– Ez volt az a leány, aki
 39 XX     |     szólásmód”.~Azzal kezét nyújtá Ponthay Adalbert gróf a fiatal Tanussy
 40 XXI    |         fiú is kerülni. Elmehetsz.~Ponthay Adalbert grófnak az egész
 41 XXI    |     tétessék, mi módon kerülhetett Ponthay gróf úgy össze Sára asszonnyal,
 42 XXI    |         lószerszámát a szatócsnak, Ponthay Adalbert véletlenül meglátja
 43 XXI    |        képtelenség.~Azt azután már Ponthay Adalbert a saját divinátiója
 44 XXI    |  társaságban, aki felvilágosítaná.~Ponthay Adalbert tehát meg fogja
 45 XXI    |     kapható, s hogy ennek a gumóit Ponthay Adalbert, a királyi biztos
 46 XXII   |           hogy a kalapját levette.~Ponthay Adalbert grófot egyedül
 47 XXII   |        helyemben sem fordulok meg.~Ponthay Adalbert egyszerre észrevette,
 48 XXII   |  parancsszóra Bécsbe menjen. Aztán Ponthay Adalbert is éppen azt akarta,
 49 XXII   |              Ő elérte a célját. De Ponthay Adalbert is.~Mikor a kacska
 50 XXII   |      Bajhalom, Thonuzóba sírjával, Ponthay Adalbert gróf birtokán van.~ ~
 51 XXIII  |     boldogság, amit megsokallnak~A Ponthay Adalbert gróf és Tanussy
 52 XXIII  |            rengeteg erdőség mind a Ponthay családnak maradt, az áldott
 53 XXIII  |       Aztán, ha az osztályújítás a Ponthay család kedvére jönne létre,
 54 XXIII  |            gerincén fekszik, amely Ponthay Adalbertnek jutott osztályrészbe.
 55 XXIII  |      szerencsém. Megmondta: ő gróf Ponthay Adalbert, királyi biztos. „
 56 XXIII  |         ugyanannyi havasi erdőért!~Ponthay Adalbert gróf szépen elérte
 57 XXIV   |            bízva, hogy intézzék el Ponthay gróffal az őszi vetések
 58 XXV    |        előadta idejövetele célját.~Ponthay Adalbert gróf örömét fejezé
 59 XXV    |         társaságot és a kincseket.~Ponthay Adalbert gróf aztán megtolmácsolá
 60 XXV    |          fontot kínál – tolmácsolá Ponthay Adalbert gróf.~– Bomolj
 61 XXV    |   veszteséges birtokcserére ráállt Ponthay gróffal, mert őmiatta ítélték
 62 XXV    |       vasajtót.~Amíg ez végbement, Ponthay gróf úr Snopkins-szel beszélgetett,
 63 XXV    |           itt hagyja érte cserébe.~Ponthay Adalbert kedélyesen nevetett.~–
 64 XXV    |            adják a bírói zár alól.~Ponthay gróf fog fizetni az átengedett
 65 XXV    |      kamarát, anélkül, hogy akár a Ponthay Adalbert gróf felülfizetéséhez
 66 XXV    |       tetszik? – kérdé meghökkenve Ponthay Adalbert gróf.~– Úgy értem,
 67 XXV    |          egymás szeme közé nézett, Ponthay gróf és Rézkuthy. Az utóbbi
 68 XXV    |       kisebbik összegnél maradni”.~Ponthay gróf még erőtette a hidegvérű
 69 XXVI   |           tehetem-e azt?~A levelet Ponthay Adalbert gróf írta; ez volt
 70 XXVI   |    megbecsülhette a valódi értékét Ponthay Adalbert gróf nagylelkű
 71 XXVIII |           a hivataláról, s helyébe Ponthay Adalbert gróf lett kinevezve
 72 XXX    |            nagy ár.~– Pedig bizony Ponthay Adalbert gróf hasonló esetben
 73 XXX    |       címeréről ráismert, hogy ezt Ponthay gróf írja.~Nem álltak egymással
 74 XXX    |         Decebál árva fejének! Hogy Ponthay Adalbertnek legyen becsületbeli
 75 XXX    |       kölcsönével.~Senki más, mint Ponthay Adalbert gróf.~Kedve lett
 76 XXX    |            százezer forintot, amit Ponthay gróf kapott Jávoros mezővárosától
 77 XXXI   |                    Tanussy Manó és Ponthay Alfréd egyszerre kerültek
 78 XXXI   |      erkölcsi kötelességének tartá Ponthay Adalbert grófot felkeresni,
 79 XXXI   |     hálálkodás! – vágott a szavába Ponthay Adalbert gróf. – Írásban
 80 XXXI   |           az ő kedves bajtársával, Ponthay Alfréddal.~– Nos? Láttad?
 81 XXXII  |          Magában pedig azt gondolá Ponthay Adalbert gróf:~(Inkább az
 82 XXXII  |            s nem fog az látszani!)~Ponthay Adalbert a maga részéről
 83 XXXII  |          egész vacsorát az elején.~Ponthay Adalbert gróf pedig igen
 84 XXXIV  |  gyertyájánál.~– Pedig ismerheted; Ponthay Adalbert grófnak híják.~
 85 XXXV   |           szabadság ellenségeivel, Ponthay gróffal? Erre felelj nekem,
 86 XXXV   |         érkezett hozzám egy levele Ponthay Adalbert grófnak; ez a köztetek
 87 XXXV   |          évdíjat és havi zsebpénzt Ponthay Adalbert gróf fizette értem,
 88 XXXV   |          is Decebál. Ellenben ez a Ponthay gróf levele egészen elfoglalá.
 89 XXXVII |         Hotel Wandlhoz. Ott lakott Ponthay Gil Blas.~Ez volt legindokoltabb
 90 XXXVII |            megrakott asztal előtt.~Ponthay Adalbert névjegyére az egész
 91 XXXVII | kvartettben ez a vád: mind a három Ponthay gróf sietett nyomatékot
 92 XXXVII |            kiálta fel mind a három Ponthay gróf.~Erre aztán elolvasta
 93 XXXVII |          felolvastára mind a három Ponthay tett egy megjegyzést a szöktetőre.~–
 94 XXXVII |          fogom megbélyegezni. Gróf Ponthay, tüzérhadnagy.”~Csakhogy
 95 XXXVIII|        nagy uzsorát vesznek, hanem Ponthay grófé, aki törvényes kamatra
 96 XLI    |         fényes táncvigalomra, amit Ponthay Adalbert gróf fog adni.~
 97 XLIII  |        volt az ő kenyeres pajtása, Ponthay Gil Blas császári tüzérkapitány
 98 XLIII  |           hogy felhagytam vele. Ha Ponthay tüzértiszt a császári hadaknál,
 99 XLIII  |           hogy nincs benne árulás. Ponthay Alfréd tüzérkapitánynak
100 XLIII  |      alakot, és ráismert. A fiatal Ponthay volt.~Nagyot dobbant a szíve;
101 XLIV   |         mérnök által copuláltatva. Ponthay Gil Blas pedig nyilvánosan,
102 XLIV   |        recontre-t Tanussy Emmánuel Ponthay Alfrédnek: ágyúra; barrière
103 XLIV   |           nem teszi. Ott érte őt a Ponthay által kilőtt srapnelgolyó
104 XLIV   |      lőszerkocsijába, s a robbanás Ponthay grófot is a földre terítette. „