Fezejet
1 I | illatos lett tőle a keze, mintha vadpoloskák ellen viselt
2 I | Veszedelmes pletykahordó volt. Mintha Árgusnak a szemeit, s Dyonisius
3 I | beszélik. Úgy vagyok itt, mintha üvegházban laknám. Minden
4 I | kihágásra. Eleinte úgy tenni, mintha félne tőlük az ember; –
5 II | növekedő robaj hangzik, mintha egy egész lovas dandár jönne
6 II | Adalbert gróf hintaja egyszerre mintha füstfelleggel lett volna
7 III | minden lépésével úgy tesz, mintha le akarna ülni.~Régi embere
8 III | falatozáshoz, olyanformát hall, mintha feje fölött járkálnának.~
9 III | azt a látványt nyújtja, mintha két sonka indulna el járni
10 IV | arca goromba redőket vet, mintha rinocéroszbőrből volna,
11 V | tanácsos a közelükbe menni. Mintha két oroszlán dulakodnék
12 VII | szerelemgödröcskéivel; sugár két szemöldöke mintha szénnel volna odahúzva,
13 VIII | más emberré változik át. Mintha egyszerre egy fejjel nagyobb
14 IX | emberre” ráteszi a kezét, mintha magával a király személyével
15 X | hátrahökkent ettől a kérdéstől, mintha az életét fenyegetnék vele.
16 X | leszek. Az arany súlyában. Mintha a pesti Kohlmarkton adnám
17 XI | szeme mindig tele könnyel, mintha folyton siratná a világ
18 XI | szemöldöknek, mely előrehajlik, mintha megkvadruplázta volna a
19 XIII | tűzetve le ide meg amoda, mintha most akarná itt a pogányok
20 XIII | után egy hosszú láncot, mintha néger rabszolgákat akarna
21 XIV | magatokat ilyen zsivajt csapni, mintha cigányasszonyok volnátok?
22 XIV | egyébkor, s a kinyújtott karjai mintha ölnyire érnének.~– No, hát
23 XIV | összeszorítá a koponyáját, mintha a spanyol inkvizíció vaskoronáját
24 XIV | úgy tesz a két markával, mintha hívogatná az emberiséget,
25 XV | bocsátá ki zsíros markából, mintha meg akarná őt áldozni, ahogy
26 XVI | emberek hogy nyalják egymást! Mintha nemesi mentékbe öltöztetett
27 XVI | megbántás részletei felől (mintha nem ő tudná azokat legjobban).
28 XVI | nagy bömbölés riasztá fel. Mintha az ótestamentumi behemóth
29 XVI | néztem a benyílóajtóból, mintha csak a tüzes mennykő csapott
30 XVI | Hüh! Hisz az olyan, mintha a puskaporos hordóba dugtad
31 XVII | cölibátusban kell élni, mintha a máltai lovagok rendjébe
32 XVII | fordított körmeit nézegeti, mintha tudná, hogy amint azokat
33 XVIII | összevissza való trallázás, mintha valami madár énekelne, minden
34 XVIII | a ház megint olyan lett, mintha ki volna halva.~– Nem fogott
35 XVIII | fiúnak talentuma van!~– De mintha csak én tanítottam volna
36 XVIII | elcsendesültem, s úgy tettem, mintha eltávoztam volna, a targally
37 XVIII | finom kezecskék; az arca is, mintha tündér volna: halavány,
38 XVIII | holdba bámult; úgy látszott, mintha abba volna szerelmes, azzal
39 XVIII | arcom a szúnyogcsípésektől, mintha meghimlőztem volna.~– S
40 XVIII | magasztalódék Don Juan. – Mintha csak az én katekizmusomból
41 XIX | meg a két lába úgy járt, mintha a túlvilágon a boldog takácsmesterség
42 XIX | Inkább úgy tekingetett rá, mintha félne tőle.~Manó pedig folyvást
43 XIX | valami ismeretlen nyelven mintha kutyát uszítgatott volna. („
44 XIX | fakadj megint, nem azért, mintha el akarnám előled dugni,
45 XIX | egyet pillant velük, olyan, mintha megütné az embert. Ez a
46 XIX | látni. Hát hoztam egyet.~Mintha csak mókust ígért volna
47 XIX | Manó felszökött a helyéből, mintha tűz égette volna meg.~–
48 XIX | tükrét. Gil Blas úgy evez, mintha regattán versenyezne az
49 XX | kabátja ujjait a két karján, mintha sajnálná, hogy nincs most
50 XX | egyértékű gorombaság azzal, mintha a méltóságos urat tensúrnak
51 XX | megtisztelő.~Különös volt, mintha összebeszélés lett volna
52 XX | úgy meregette a magáét, mintha azokat is akkorára szeretné
53 XXI | Fordítsd!~– Te csak nevetsz! Mintha apja sem volnál. Pedig egyetlenegy
54 XXI | erőszakolta azt a témát. Mintha összebeszélt volna a vendég
55 XXI | vonakodót átölelve, ott tartá, mintha mutatná, hogy módjában van
56 XXI | rám ezt a dolgot nagysád, mintha teljes instrukciót adott
57 XXI | volt már.~Úgy látszott, mintha az egy lecsapástól egészen
58 XXII | csendesség támadt az asztalnál, mintha mákot akarnának vetni.~Decebál
59 XXII | Hogy állnak a vetések?”~Mintha tudná azt Bakala Peti, hogy
60 XXII | őhozzá senkit be ne eresszen, mintha ő volna itt az úr a háznál.~
61 XXIII | kellemetesebb enyhítő körülmény, mintha hasonló vétség miatt a szép,
62 XXV | mégis olyan szomorú lett, mintha azt sejtené, hogy ennek
63 XXVI | megkérdezni; – nem azért, mintha az ő engedelmükre adna valaki
64 XXVI | egyik sírról a másikra, mintha atlétai versenybe futna
65 XXVI | Emmánuel. No, ne járjon a szád, mintha forró kása volna benne.
66 XXVI | rátaposott az elszórt pilléire, mintha megannyi mérges pókokat
67 XXVII | ez első föllépése alatt; mintha mindig az lett volna a kenyere.
68 XXVII | minden alvók fölébredének, mintha igazán kapu, város kiáltana,
69 XXVII | szinte egyre integet felé, mintha noszogatná, de ő nem értetté
70 XXVII | azután megmerevíté magát, mintha csak halott volna. Eközben
71 XXVII | olyan az egész alakja, mintha csupa gumilasztikumból volna.~–
72 XXVII | kapun a nehéz társzekeret, mintha csak gyerekkocsi volna.~
73 XXVII | felpiperézett sertésre bámulva, mintha most akarná már teljesíteni
74 XXVII | mind a négyen úgy tesznek, mintha csak egy főpróba nélkül
75 XXVIII | forintra.~Olyan kép volt ez, mintha egy festő csupa kificamodott
76 XXXI | letartóztattam, és úgy elszaladt, mintha egeret látott volna. – Ez
77 XXXI | kezének ujjai tettek úgy, mintha lantot pengetnének. Arcának
78 XXXIV | kecsesen félrefordítva, mintha valami szívbeli titkot vallana
79 XXXIV | méltóságot affectálva –, mintha én amiatt hagytam volna
80 XXXIV | maga itt hagyott bennünket, mintha a boldogságot is elvitte
81 XXXIV | mondták, hogy „máriás”. Mintha én nem tudnám, hogy mi az
82 XXXIV | keresi. Úgy tetszett neki, mintha az első keresztények gyülekezetében
83 XXXIV | küldött. Úgy tett Dorkó nénő, mintha nagyon meg volna lepetve,
84 XXXIV | Mert különben úgy zúg, mintha egy méhkas volna a fejem
85 XXXV | Nem azért hívattalak, mintha meg akarnálak dicsérni –
86 XXXVII | a dolgot. Én úgy teszek, mintha nem hallottam volna semmit.~ ~
87 XXXVIII| furcsa diótörőben. A diótörő mintha csak az ő miniatur szobrocskája
88 XXXIX | aminek a cirpelése olyan, mintha a forró földnek az izzó
89 XXXIX | azt eltakarta a délibáb; mintha egy őrült tenger, maga a
90 XXXIX | lógatják alá a füzéreiket róla, mintha ők volnának ott az urak.~
91 XL | azt a nótát? Úgy tetszik, mintha evezőlapátok ütnék a távolban
92 XL | nedves pudvája világít, mintha foszforos volna. Ez a hálószoba
93 XLI | belőle maradnom: annyi, mintha csak a koporsóba fektettek
94 XLI | befogatott, s úgy távozott el, mintha csak a városba hajtatna.~
95 XLI | nyert; azalatt Belizár, mintha szerződése lett volna az
96 XLIII | szembántó ragyogással, mintha a Mars vércsillaga indult
97 XLIII | támasztva a vízből; olyan az, mintha óriási gyémántdarabok sziporkáznának
98 XLIII | sivítva a légen keresztül, mintha deszkákat repesztene végig,
99 XLIII | szétpukkant, úgy tetszett, mintha az égbolt szakadna alá.~
100 XLIV | párázatot küldve az égbe; mintha még egyre tartana a lélekköltözés.~–
|