Fezejet

 1 I     |           azért jár Adalbert gróf mindig fedetlen fővel, még a szabadban
 2 I     |          dolga volt itt; előtte a mindig terített asztal. Ahol valami
 3 I     |       kuruzslással dézsmálja meg, mindig odajár, itthon alig látni;
 4 I     |        fiam is nagy kamasz már, s mindig itt lövöldözi a mókusokat
 5 I     |           sohasem szaporodott el, mindig egy kézen maradt az óriási
 6 II    |    Tuhutum megyei tekintetes urak mindig híresek voltak élces ötleteikről.
 7 III   |          hatalmas úr.~Karakó uram mindig köhinteni szokott elébb,
 8 III   |     szokott hozzá a fejem, otthon mindig süveget viselek a szobában.~
 9 IV    |          az uramnál, de még azóta mindig egyik faluból a másikba
10 IV    |           is hordja talán a fejét mindig lehajtva. Az arca goromba
11 IV    |      járva, XI órát mutat, és így mindig visszafelé II órakor X-et,
12 V     |       vallás védelmében esett el. Mindig azzal tartott. Adjatok frissen
13 VII   |      érkezett, ivadékról ivadékra mindig annak a pártján állottak,
14 VII   |   őrtoronyban leskelődő kapus még mindig nem ád jelt a kürtjével
15 VII   |            hogy meg sem látja, de mindig odaviszi a bűne, ahol az
16 IX    |  valahányszor elád valamit, nekem mindig azt mondja, hogy jószágot
17 IX    |        nyugodalmas órám nem volt, mindig ütött, hajtott, s az urát
18 IX    |          erősebb, a keresetlen fa mindig az én kezemben maradt utoljára,
19 IX    |         főzött, mert tudtam, hogy mindig az esett birkát szokták
20 IX    |            Leányruhában járattam, mindig magam mellé szoktattam,
21 IX    |       Kajafás úr?~– Nem tudom én. Mindig az én saját jelenlétemben
22 IX    |      nyolc napig utazhat rajta, s mindig a maga kastélyában hálhat
23 X     |           ivott, de annyi ész még mindig maradt meg a fejében, hogy
24 XI    |        címerében van. A két szeme mindig tele könnyel, mintha folyton
25 XI    |         nem való! Tagadok aztat.”~Mindig veszekedve jönnek ki a templomból,
26 XII   |        emberek voltak a Tanussyak mindig. Örökösen rebelláltak, de
27 XII   |          Örökösen rebelláltak, de mindig ki tudták a nyakukat húzni
28 XIV   |        ivadékai, azok is maradnak mindig. Aztán egy tarkára festett
29 XIV   |     másikig. Mikor az országot is mindig felosztották. Ha volt a
30 XIV   |      becsülete az igaz magyarnak. Mindig volt két fejedelem az országban,
31 XV    |          Morison-pilulás katulyát mindig a zsebében hordta, s ha
32 XV    |     sohasem volt sehol található, mindig holmi sötét helyekre húzta
33 XV    |           tudott állni. Őseink is mindig így cselekedének. A Jancsi
34 XV    |         bottal, vagy hajít kővel, mindig egyenesen üt és dob: ha
35 XV    |           és dob: ha férfi teszi, mindig rézsút vág, és górig!~–
36 XVII  |      alapja nélkül. Azért e téren mindig csak akkor veszi észre,
37 XVII  |          Gil Blas öcsénk.~– Ti is mindig csak az én rovásomra tudtok
38 XVII  |        csizmát hord, hogy maga is mindig balettlépésben jár, fejét
39 XVII  |     etetni meg nem állnak délben, mindig tartja az útitársát beszéddel.~
40 XVIII |   káplánnak meg lett hagyva, hogy mindig kísérjen, nehogy a görény
41 XVIII |          csillag, akivel a káplán mindig biztat, hogy majd megmutatja;
42 XVIII |     ketten aluszunk. Lizandrát én mindig csak éjjel hallottam énekelni,
43 XVIII |       sétányán elindul, a gyermek mindig keservesen sivalkodik, aztán
44 XVIII |          legbiztosabb szer. Nálam mindig van készletben. Az, amit
45 XIX   |      Hektor, a nagy sinkorán, aki mindig a gazdája szobájába szokott
46 XIX   |           arra a füzes felé, csak mindig a patak mentén. Délre már
47 XIX   |           tréfásan a leányának. – Mindig mondtad, hogy szeretnél
48 XIX   |           fiacskám, nem voltál ám mindig az, ami mostan vagy. Valamikor,
49 XIX   |         csinál vonyarcot soha; az mindig mosolyog.~Egyszer csak valami
50 XX    |            te oktondi. Hisz akkor mindig megvernek. Mi abból élünk,
51 XX    |           mama kisgyerekkorom óta mindig arra tanít, hogy ha valahova
52 XX    |         azt szeretném, hogy nekem mindig igazat mondj.~– Igazán szeretnéd?
53 XX    |         is ilyenekről gondolkozom mindig – viszonzá a leány. – Nem
54 XX    |   kertészeti eszközökkel, onnan a mindig nyitott ajtó a hálószobájába
55 XX    |         iszol bort?~– Azért, mert mindig azt láttam, hogy mikor valaki
56 XXI   |   vármegyébe Tanusvárra, ahol még mindig ott rostokoltak a dragonyosok
57 XXI   |           ezt a szemtelen fickót. Mindig viszketett a tenyere, mikor
58 XXIII |        reggelig s reggeltől estig mindig maga előtt látni a kedvest!
59 XXIV  |     templomok, kápolnák szentélye mindig kelet felé esik, a pogányoknál
60 XXIV  |       hogy valami rablóbanda (ami mindig van ezen a tájon készletben)
61 XXV   |     jelzője.~A királyi biztos még mindig ott volt. (Olyan az, mint
62 XXV   |        nehéz megszabadulni tőle.) Mindig akadt valami tennivalója,
63 XXV   |            hogy az egyik szavával mindig a másiknak a sarkát gázolta
64 XXVI  |           foglalt szemekkel, amik mindig könnyeztek, ahogy ő állítá,
65 XXVI  |           diákjait lepirongatta: „Mindig mondom, hogy ne igyatok,
66 XXVI  |           ne igyatok, azért mégis mindig iszunk.”~Debrecenben pedig
67 XXVI  | drasztikus tűzoltási mód volt, de mindig bevált. Az adoma szerint
68 XXVII |           föllépése alatt; mintha mindig az lett volna a kenyere.
69 XXVII |      szalmázott most! Fél szemmel mindig a papja felé sandalított.
70 XXVII |         hallani. Tánczos uram még mindig csak lépésben eresztette
71 XXVIII|      kellett tartani, s éjszakára mindig bezárni a pajtába, nehogy
72 XXIX  |          az évek csak fejlesztik. Mindig körülrajongva udvarlókkal!
73 XXX   |           valamit.~Decebálnak még mindig jobban fájt az a szúrás
74 XXXI  |           fiatalság korán, de még mindig szép. Hogy mulatságba, társaságba
75 XXXI  |           te” vadmacskád? Hát még mindig igényt tartasz rá?~– Odaadnám
76 XXXI  |     nagyon megszerettem, azóta is mindig róla gondolkozom. Fogom-e
77 XXXIV |      visszaadni; az édes mama meg mindig csak azt mondja neki, hogy „
78 XXXIV |         anyám: szép vagy te nekem mindig és minden alakban.~– De
79 XXXIV |       szemtül szembe is csúfolsz. Mindig tiszteletlen voltál irántam.
80 XXXIV |           Attól meggyógyulnék, ha mindig azt ihatnám.~– Hát miért
81 XXXV  |      büszkék vagyunk. Vitézségben mindig elöl jár; a finn ezredek
82 XXXVII|          hogy boldog leszek vele. Mindig szeretni foglak, de a kedvesemet
83 XXXVII|     Hiszen ő tanította arra, hogy mindig mást kell mondani, mint
84 XXXIX |        mind a négy lábára; de még mindig úgy reszketett, hogy csupa
85 XXXIX |      mézes vízzel felhígítva. Azt mindig frissen lehet készíteni,
86 XL    |           fel nem oldoz.~Manó még mindig kacagott; de Lizandra már
87 XL    |     kellene annak igazság szerint mindig menni: ne hurcolnák az embert
88 XLI   |           a férjet megharagítják, mindig a feleségnek kell érte megszenvednie!~
89 XLI   |          te mondod? Te! Aki engem mindig szidalmaztál. Gúnnyal, csúfsággal
90 XLII  |           csoda, de éppen az, aki mindig rágalmazta, gúnyolta, az
91 XLIII |           ellen megkezdtek. Eddig mindig éjjel jöttek a bombáikkal: