Fezejet

 1 I      |            lehet a vétkest megfogni soha.~– No, ha a vétkest nem
 2 III    |       kisebb mogyoróbél nem szorult soha.~A ruházatát, fegyverzetét
 3 III    |        büszkén Barnabás úr. – Félni soha! Nem félek én a sárkánykígyótól
 4 V      |       Decebálnak, vagy viszont. Ezt soha meg nem bocsátják.)~Hanem
 5 VII    |            mégis, hogy mindamellett soha sem a fejét, sem a birtokát
 6 IX     |             Ne tréfálkozzék. Hiszen soha felénk sem jönnek azóta
 7 IX     |            azt el magának a Decebál soha?~– Nem szokta ő soha mások
 8 IX     |        Decebál soha?~– Nem szokta ő soha mások előtt a családi dolgait
 9 IX     |       valóságos hárpia volt, akinél soha egy nyugodalmas órám nem
10 IX     |          Samutól, akinek valósággal soha felesége sem voltam. S engemet
11 IX     |           került elő a mi falunkból soha katona, mert az egész fiatalság
12 X      |            bocsát abba a szentélybe soha senkit, ott sohasem sepernek,
13 X      |            sokat emlegetett, de még soha meg nem talált „jász kép”
14 X      |             végezte a szentmisét, s soha egy ilyen ünnepélyes alkalomról
15 XIII   |           intézni, ez az egy vendég soha még csak rá sem néz, nemhogy
16 XIV    |           az a Tanussy Decebál, aki soha semmi hatalom előtt meg
17 XIV    |           beszélni ez az ember, aki soha víg asztaltársaságnál toastmondásra
18 XV     |            talpzsúrolás a tornácon.~Soha még szűrös küldöttség nagyobb
19 XVI    |           meg nem jelent a hazugság soha. Inkább meg hagyta magát
20 XVI    |            eltagadjon, amit tett, s soha semmi fogsággal, koplaltatással
21 XVII   |      imádatának manifesztációjában; soha annyira nem vitte, hogy
22 XVII   |           egy pezsgőspoharat! ő aki soha bort nem ivott. Quod Deus
23 XVIII  |         bokrok közt sompolyogva, de soha még élő lelket nem fedeztem
24 XVIII  |            kémény tetején. A házból soha semmi nesz nem hallatszott.
25 XVIII  |            kombináció.~– De előttem soha sem ő, sem az anyja nem
26 XVIII  |      nemcsak én, de ti sem láttatok soha. Odaült az ágya szélére,
27 XIX    |           Manónak a reggelije mára. Soha annál jobbat! Kisasszony
28 XIX    |            nagy fakanalat is hozzá. Soha életében így jól nem tartották.~
29 XIX    |             volt, nem szokja azt le soha.)~De meg más dolognak is
30 XIX    | gyöngyvirágszál sem jő az ő házukba soha.~– No, kisfiam – szólt a
31 XIX    |             az nem csinál vonyarcot soha; az mindig mosolyog.~Egyszer
32 XX     |            vízben. Akivel a te apád soha szóba nem állt, csak mikor
33 XX     |            ettem gombát! Hisz akkor soha többet ki nem eresztene
34 XX     |        eleget.~– De nem voltam éhes soha. De jó az az éhesség.~–
35 XX     |          amik a pályádtól eltérnek, soha szükséged nem lesz reájuk?
36 XXII   |             egymást be nem vádolják soha. Senki sem megy itt a sérelme
37 XXII   |          Oda már a szüzesség! Eddig soha bemondó nem vált innen!~
38 XXIII  |             No, lássa az ember!” – „Soha több fát, mint az erdőn!” – „
39 XXIII  |              Honnan aztán kirepülni soha többé nem fogok!”~Ez nagyon
40 XXIII  |          nem mondod, se le nem írod soha. Az ránk nézve meghalt!~
41 XXIV   |            erről a talált okiratról soha senkinek nem szóltok, amíg
42 XXV    |           maradt Sára asszonnyal.~– Soha el nem fogom azt a mai tettét
43 XXVI   |             Decebál nem megy. Ő még soha át nem lépte a haza határát.
44 XXVI   |      talyigásnak. A „lú” nem szalad soha. Meggyőződése tiltja.~Mire
45 XXVII  |            címerét, akiknek az ükei soha senkinek, még a királynak
46 XXVII  |           királynak sem szolgáltak; soha semmi munkát nem végeztek,
47 XXVIII |           kapu (kivált a pinceajtó) soha be nem zárult. Termek, szobák,
48 XXIX   |       legjobban bizonyítja az, hogy soha senki sem osztotta a véleményét.
49 XXIX   |           hanem a bitófát őrá. Hogy soha ne született volna!~S azzal
50 XXX    |         kölcsön venni?~– Attól nem! Soha! Én, Tanussy Decebál, nem
51 XXXI   |          egészen fiatal leány, akit soha senki sem látott azok közül,
52 XXXII  |  kártyásokat. Ő maga nem kártyázott soha, neki csak egy szenvedélye
53 XXXIII |    gazdálkodjam rajta. S minthogy ő soha senkitől sem kért az életben
54 XXXIV  |         pásztorhalomról a trónra; – soha senki nem fog azokhoz hasonló
55 XXXV   |          itt töltöttem. Nem éheztem soha; kaptam kenyeret és könyvet,
56 XXXV   |          tiszántúli kerületben sem, soha!~– Micsoda? – kiálta fel
57 XXXV   |            Isten, hogy ezt az ütést soha meg ne bánd, apám.~Decebálban
58 XXXV   |              nem jön elő ez életben soha többé!~Manó kiszakított
59 XXXV   |           kell, vissza nem térhetek soha. Amit neked meg akartam
60 XXXV   |                Fusson is előlem, és soha ne lássam többé. Házam és
61 XXXVI  |            képpel sem fordulok felé soha többet.~– Hát magának mi
62 XXXVI  |            Pofon ütött tegnap este. Soha életemben, amióta a kontyot
63 XXXVI  |             Azért nem házasodtam én soha. Egyszer voltam szerelmes
64 XXXVII | zongoramesternőtől. Tehát őrizetlen soha sincsen.~– Mármost hát idehallgass,
65 XXXVII |        odaült a „Dionys fülébe”. De soha a grófné szállására fel
66 XXXVIII|           hogy nem fog Bécsbe menni soha, hacsak nem zászló után.
67 XXXVIII|        Bécsből; s megesküdött, hogy soha többet halandó teremtésnek
68 XL     |         Lizandráddal összeesketlek, soha semmi Szentszék, vicispán
69 XL     |     segéljen, megörökül az áldásom. Soha igazabb áldás még ki nem
70 XLI    |             büszkének tartsák, hogy soha semmi szégyenleni valót
71 XLI    |             végképpen temetve, hogy soha falusi magányából többé
72 XLI    |             örömében, sem bánatában soha hűtlenül el nem hagyom!”,
73 XLI    |          nem gondoltam a házasságra soha. Éltem rideg, szilaj legényéletet.
74 XLI    |        amely asszonyt nem szeretett soha, s nem fog szeretni rajtad
75 XLI    |           fog szeretni rajtad kívül soha; akit ha elfogadsz, nem