Fezejet

 1 I     |            tornyos falucskára.~– Ugye, milyen gyönyörű kilátás? – mondá
 2 IV    |          mondások is közötte. Látszik, milyen nagy itt a kegyelet; másutt
 3 V     |              tudhatja bizonyosan, hogy milyen vér keveredett az ereibe,
 4 VII   |           csengő szoprán hanga volt.~– Milyen nagy becsületed lenne ezért
 5 VIII  | megölelgettetni.~– Tudja a cudar, hogy milyen kedves, mikor így dalol! –
 6 IX    |       gyermekei, s majd azoknak megint milyen jó lesz, ha egy ilyen módon
 7 X     |           újvilághoz. Végre rátalálok. Milyen áron? Lopva járok sötét
 8 XI    |           Nagyon jól van. Horkázi! Lám milyen szépen sikerült.~Ennek aztán
 9 XI    |               okos embert látni. Vajon milyen lehet az?~Horkázi Kajafás
10 XIII  |            ilyen törvényt hozzák!…~Óh, milyen jól hangzik még az ilyen
11 XIV   |                meg egyik se való. Majd milyen nagy diadal lesz abból,
12 XIV   |             Horkázi úr. – Más uraságok milyen nagyra vannak vele, hogy
13 XIV   |                nyilakat hoztak elő; ki milyen messzire el bírta tegzéből
14 XIV   |             hadd lássa meg a nép, hogy milyen ember a jövendő földesura!~
15 XV    |         mindenkinek elpanaszolta, hogy milyen alkalmatlanok ezek a lelógó
16 XV    |              ott a nagy pipázóteremben milyen kényelmesen éldelhetik az
17 XVI   |               szót intézve:~– No ugye? Milyen szépen leírta az én Emmácskám
18 XVI   |              én Emmácskám a nevét! Még milyen nagy farkat is kanyarított
19 XVI   |             értette volna-e meg?~Aztán milyen nagy hatalma van a szellemnek
20 XVI   |             fáj az a parasztnak! Lásd, milyen jó dunnás ágyban alszol
21 XVIII |      legelőször is írd le nekünk, hogy milyen az a Lizandra nostras? De
22 XVIII |               nem tudnám mondani, hogy milyen volt. A híd felől jött,
23 XVIII |           élhetek. Elpanaszolnám, hogy milyen szerencsétlen vagyok. A
24 XVIII |            onnan nyírtam ki ollóval.~– Milyen szép talentum! – rnagasztalá
25 XIX   |               mint a dunnás ágy, s még milyen illatos!~Csak arra ébredt
26 XIX   |                aztán hogy észrevették, milyen kevés úti batyuval jár,
27 XIX   |              volt a vállalatra! De még milyen öröme telt benne, hogy kiszabadulhat
28 XIX   |             holdvilágpár arra a szóra: milyen magas lett egyszerre az
29 XIX   |          mondták: „Ni a csúnya Jancsi! Milyen görbe a háta!” – Hát ez
30 XIX   |              hanem ülj. Majd meglátod, milyen egyszerű dolog az a boszorkányság.
31 XIX   |               az: – a vadmacska. Nézd, milyen szép hegyes körmeim vannak!
32 XX    |               fogják.~– Hahaha! Látod, milyen derék dolog a hazudás. Te
33 XX    |                nagy fát mozgatott. Ej, milyen dicső fogás volna, a hatalmas
34 XX    |                   Apostolok lovain”.~– Milyen alkalmas véletlen! Éppen
35 XXI   |           nagyobb kérdés volt az, hogy milyen alakot vehetett föl, mikor
36 XXI   |         folyvást arról adomáztak, hogy milyen víg mulatság esett néhanapján
37 XXI   |              férjébe szerelmes! De még milyen őrülten szerelmes! Ez csakugyan
38 XXI   |              maga körül az elítélt. De milyen nagy lesz majd a meglepetése;
39 XXII  |            dolog volt becsukatni. Haj, milyen port fog az felverni mind
40 XXII  |             kosztozom ott. Hadd látom, milyen gombócot főznek a szegény
41 XXII  |             ugyanis, hogy a jurátusság milyen nagy uraság volt, csakhogy
42 XXIII |            jönni!)~Szegény asszony! De milyen boldog is volt! Hogy végtére
43 XXIV  |           nyilazás kegyelemlövés volt. Milyen keserű bosszúérzet tölthette
44 XXV   |                   Maga sem tudja, hogy milyen nagy jót tett velem. Madarat
45 XXVI  |            Manót. Tudták, felőle, hogy milyen rengeteg nagy úrnak a fia,
46 XXVII |          tartanak fenn e tárgyról. Hol milyen konyhát tart a pap? Vannak-e
47 XXVII |            észre sem vette volna, hogy milyen furcsát mondott, ha a gyülekezet
48 XXVIII|               tele volt uraságokkal. S milyen uraságok! Akiknek a hajukba
49 XXXI  |           veres hasút.1 Majd meglátod, milyen hamar elmegy az itt Bécsben.
50 XXXI  |               Azután következett, hogy milyen bámulatra méltó elmés! Micsoda
51 XXXI  |      megszólalásra el fog tűnni előle. Milyen észrontó szépséggé fejlődött
52 XXXII |           Tudod, hogy szegény jó apánk milyen nagy tisztelettel viseltette
53 XXXIII|         kenyérben. Óh, ha tudnád, hogy milyen édes, milyen jól tartó ez
54 XXXIII|              tudnád, hogy milyen édes, milyen jól tartó ez a kenyér! Ez
55 XXXIV |                még egy nagy sort, hogy milyen) mendikás pajtásaid előtt
56 XXXIV |                bizonyította, íme, hogy milyen szép talentuma van a pörcsináláshoz!~
57 XXXIV |           azalatt gyönyörködött benne, milyen mohón tömi magába két marokkal
58 XXXV  |           hálóköntösét, elmondta, hogy milyen rosszul aludt. Kemény inquisitiót
59 XXXVI |              az igazat elmondtam, hogy milyen áldott jó szívvel ápolgatta
60 XXXIX |             bölcselkedő kérőzésnek.~De milyen nagy öröme volt Lizandrának
61 XLI   |               kisebbik uram”, Belizár.~Milyen furcsa az, hogy a magyaroknál
62 XLII  |        szívéből szakították ki. S hogy milyen nagyon kiszakították, bizonyítja
63 XLII  |         gúnyolta, az vitte el magával! Milyen nagyon meg kellett ennek
64 XLII  |         külvilággal érintkezésbe jött, milyen nagy csapás volt ez reá
65 Uto   |               Akik nem tudnak meghalni~Milyen jó volna itt elvégezni a