Fezejet
1 I | hogy neszét sem vehetni.~– Biz ez kellemetlen egy szomszéd.~–
2 II | ember. Syntaxist végzett biz ő csak, de nagy nála a praxis.
3 III | ban vagyok „itthon”.~De biz azért a locumtenentialis
4 IV | a zsebóráját?~– Odaadom biz én szívesen, de már öt hete,
5 IV | Kell patkánycédula?~– Nem biz a, hanem ihol van ni: ez
6 IV | mégis be legyen zárva?~Hát biz ennek úgy adta meg a módját
7 V | iszák-e, vagy a harisnya?~Biz ezúttal a harisnya volt
8 V | keservesebb a sértés, mert igaz. A biz úgy van.~Decebál bátya megrúgta
9 VII | úgy szaladni! Emmácska!~De biz az Emma meg sem állt addig,
10 VII | libbent le a tulsó partra. Biz a Jancsi meghasalta az utánacsinált
11 VIII | látta kend az uramat?~Láttam biz én a kocsmában,~Kocsmárosnéval
12 IX | mit hozzátennem. Úgy volt biz az mind. Dorbézolás, kártyázás,
13 IX | abba a szép dáridóba?~– Óh, biz az még említésre sem érdemes.
14 IX | No, hát én proponálom. Biz ezt Emmánuelnek keresztelte
15 IX | szól hozzá?~– Azt, hogy biz ez erős fantázia; de meg
16 XII | akkor.~Hát mai napság biz ezért nem sok kardot vennénk
17 XIII | Mi ez? szittya szó?~– Nem biz ez. Egészen friss szó. Most
18 XIV | parasztok dicsőhödnek.~De biz az a lárma nemigen hasonlított
19 XIV | tudta, hogy itt van; ámbár biz azt megláthatta volna a
20 XIV | regement szűrös ember volt biz ottan, ha nem is éppen tízezer,
21 XV | portól piszkos ábrázatját.~Biz ettől a jelenettől nemigen
22 XV | Tanussyék Emmája!~– Legény biz az! Akárki mit mond! – bizonyoztak
23 XVII | Ah! Mint egy puskát?~– Biz úgy. Sok szívet keresztül
24 XVII | sem jutott eszébe.~Hja, biz azok víg napok ott Párizsban!
25 XVIII | Így szerzik a pénzt.~– Biz azt rosszabbul is szerezhetnék.~–
26 XVIII | ült, s átevezett.~– Igaz biz az! – erősíték a doktor
27 XIX | gyermek szobájába.~Ott feküdt biz az, a szép fehér hímezett
28 XIX | emberek szemétől?~– Nem biz én, hanem egy szót nem tudtam
29 XIX | ingfodor van a nyakán.~A biz igaz!~Manó restelkedve gyűrte
30 XX | ravaszul mosolygott.~– Úgy van, biz azt tetted. Mert hidd el
31 XXI | semperlevest kapjon!~– Kap biz az ott egyebet is, ha jól
32 XXI | fiúnkat hazahozni?~– Nem biz én, hanem Koltaberekbe,
33 XXI | hegyen-völgyön lakodalom!~– Biz ez így van.~– Héj, ha én
34 XXI | a constrascribához – de biz a rector professorhoz! –
35 XXI | fogva az öt mokány lóval; de biz azok még nyolc órakor is
36 XXIII | s menni készültek.~– De biz éntőlem meg nem szabadultok! –
37 XXIV | egy eb?~Vadászkutya volt biz ott elég, de a jámbor tudósok
38 XXIV | vágd a homo regiust; mert biz Isten idezárnak Thonuzóba
39 XXVI | harangozónak és sírásóknak. De biz a diákoknak is, az énekesek
40 XXVI | ellenkező véleményt adjon:~– Biz azt tartsd meg, hátha hasznát
41 XXVI | ne utasítsd vissza!” Így biz’ a delphii orákulum is tudott
42 XXVI | fogatot.~Sára asszony ült biz abban. Ő is nagyon jól megismerte
43 XXVII | amíg be nem rúg.~Hanem biz a szegény Jancsi pajtásnak
44 XXVII | tornácon.~Öreg alkotmány volt biz az már; egyesegyedül élő
45 XXVII | maga mit keres itten?~– Hát biz én, Emmácskám, canonica
46 XXVII | emelkedett dombocskán áll, de biz a csárda maga nem sok világot
47 XXVII | tarisznyát, kinyitotta, volt biz abban sült kolbász, fehér
48 XXVII | csizmából a humannis…~A biz a százforintos bankó volt.~–
49 XXXI | annyit is megengedett, hogy biz ő szokott közvetítő szolgálatokat
50 XXXII | rajta venni Erdélyben?~– Nem biz én. Hanem őszintén megvallva: (
51 XXXIV | tetejét meg nem ették. De biz azt is megették. A városi
52 XXXIV | hogy pápista templomba?~– Biz a kadétok számára nem tartanak
53 XXXIV | térdéhez kapott.~– Én vagyok biz az, Horkázi bácsi – mondá
54 XXXV | vendégszobákban az éjjel? (Volt biz ott, az egész traktus az
55 XXXVI | keresztül tovaballagott.~Hát, biz ennek ez a természetes lefolyása.
56 XXXVIII| nem zászló után. Felment biz ő egy pozsonyi fiakkerrel,
57 XXXVIII| Decebál a pápaszemestől.~– Nem biz az. Magában étkezik.~– Tehát
58 XXXIX | rózsaszín talpacskáit? Nem biz az. Be kell gázolnia a vízbe,
59 XXXIX | nemzeti itallal. Hahaha! Biz az őseinknek is ilyen áldomást
60 XXXIX | kisúrolta azt homokkal, mert biz abban azelőtt méz volt.
61 XLI | kurucságát.~(Mi tűrés-tagadás? Biz a férfihiúság semmiben sem
62 XLI | asszonnyal megint?~– Nem békült biz az. Éppen azért jött vissza,
63 XLII | véreskői örökváltsággal? Biz arra szomorú volt a válasz:
64 XLIII | szájába vette a szivart, de biz az kialudt, mert nem volt
|